Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Pészah idején a zsidók átélik a szabadulást

A pészah ünnepén a zsidók történelmük egyik legfontosabb eseményére emlékeznek, amikor Mózes parancsára kivonultak Egyiptomból, megszabadultak a rabszolgasorból. Idén március 25-e estéjétől nyolc napon keresztül tart a pészah – a keresztény húsvéthoz hasonlóan a tavaszköszöntés időszaka is ez.
„E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek. Hét napon át pedig tűzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek is legyen: semmi robota munkát ne végezzetek" – írja Károli Gáspár fordítása szerint Mózes III. könyve a pészahról. A zsidó húsvét tulajdonképpen az egyiptomi kivonulás ünnepe, akárcsak a keresztény húsvét, mindig tavasszal, a természet éledésével párhuzamosan kezdődik, ezért is természetes, hogy a tavasz ünnepe is. Idén március 25-én este kezdődött – a zsidó ünnepek soha nem egy reggeltől estig tartó ünnepnapot jelentenek, hanem egy estétől estig tartót.

A rabszolgák kenyere

– Hagyományos módon az őrködés éjszakájának nevezzük. A bibliai tíz csapás – amely Egyiptomot érte – közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. Arról az estéről van szó, amikor az Egyiptomban élő zsidó emberek Mózes parancsára vártak, hogy elkezdődhessen a kivonulás. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének. Egyben a kovásztalan kenyerek ünnepe is. A kovásztalan kenyér, vagyis a pászka (macesz) volt a szegények és a rabszolgák kenyere – világított rá Markovics Zsolt.

Markovics Zsolt: Nálunk a pészah alatt a házunkban semmilyen kovászos dolog nem lehet. Fotó: Karnok Csaba
Markovics Zsolt: Nálunk a pészah alatt a házunkban semmilyen kovászos dolog nem lehet. Fotó: Karnok Csaba

A Szegedi Zsidó Hitközség főrabbija elmondta: – A történet, amely a pészahra utal, a zsidó történelemnek nagyon fontos része, a hétköznapi liturgiában is több alkalommal előkerül. Abból kifolyólag, hogy ez a kovásztalan kenyérnek is az ünnepe, egy hónappal a pészah előtt elkezdünk készülni. Ugyanúgy, ahogyan a keresztények húsvét előtt, a zsidó házakban is megkezdjük a tavaszi nagytakarítást – persze az idei évben extrém helyzet alakult, hiszen a héten még javában havazott, sehol a tavasz. Nálunk a pészah alatt a házunkban semmilyen kovászos dolog nem lehet. A zsidók az ünnep előtt minden erjedésre alkalmas élelmiszertől megtisztítják lakásaikat. A konyhát erre a nyolc napra teljesen át kell alakítani. Amit egész évben használunk edényt, evőeszközt, ebben az időszakban nem vehetjük elő. Ezt sokszor eladással oldjuk meg, vagy tűzhelyeinket és minden étkezéssel kapcsolatos dolgunkat rituális tisztításnak – kikaserolásnak – vetjük alá. Egyes családoknál létezik egy úgynevezett pészahi „háztartás", amelyet ilyenkor elővesznek.

Gyerekek kutatják az elrejtett pászkát

– Izraelben a nyolcnapos ünnep első és utolsó napja a fő ünnep. Egyébként mindenütt a világon az első és az utolsó két napot tekintjük annak, és ezen belül is az első kettő estéi a legkülönlegesebbek. Pontosan megvan, hogy mit hogyan kell tennünk. Van is nekünk ehhez egy forgatókönyvünk, egy segédkönyvünk: a Hagada, az elbeszélések könyve. Egyrészt elbeszéli az egyiptomi kivonulás történetét, másrészt vallási költemények, énekek találhatók benne. A hagyományos zsidó ünnep azt mondja, hogy a pészah első két napján az egyiptomi kivonulásról emlékezünk meg, az utolsó két napján pedig a Nádas-tengeren való átkelésről – magyarázta a főrabbi, aki arról is beszélt, hogy a második világháború előtt a Széder este családi környezetben zajlott, azóta pedig inkább a közösségben, az úgynevezett nagy családban rendezik. A szertartásnak mindig van egy házigazdája. Ha a közösségnek van egy rabbija, akkor ő, ha pedig nincs, akkor olyan, aki tudja a pészah liturgiájának pontos szabályait.

A pászka (macesz) volt a szegények és a rabszolgák kenyere
A pászka (macesz) volt a szegények és a rabszolgák kenyere

– A „házigazda" előtt az asztalon mindig van egy úgynevezett Széder tál. Erre szimbolikus, jelképes dolgokat tesznek, például sós vizet, amely a rabszolgamunka könnyeit jelképezi, főtt tojást, amivel megkezdődik az étkezés, keserű füvet, amely szintén a rabszolgasorsra utal. Három darab pászkát, ezek közül a középsőt kettétöri a házigazda, majd a nagyobb felet további darabokra szedi, és elrejti azokat a többiek elől. A pászkának ezt a széttört részét ezután áfikománnak nevezik (a görög szó annyit jelent, hogy hozzátok elő a desszertet), a gyerekek izgatottan keresik, és miután megtalálták, a vacsora vége felé, az asztali áldást követően elfogyasztják. Természetesen a visszaszolgáltatott pászkadarab fejében a gyerekek kérhetnek valamit. Ez nálunk is így történt: egy kislány találta meg az elrejtett pászkadarabot, és egy Milky Way csokoládét kért, az összes többi gyereknek meg Sportszeletet. Ígéretet tettem nekik, hogy amikor az ünnepnek vége – ilyenkor nem ehetnek csokoládét –, akkor mindenki megkapja, amit a kislány kért – mesélt a játékos rituáléról Markovics Zsolt.

Széder este
Széder este

Áldozatot mutattak be

A Széder estéjén egy különös rend szerint zajló vacsorát tartanak, és közben a Hagada elmondásával emlékeznek az Egyiptomból, a szolgaság földjéről való szabadulásra. A zsidók ilyenkor átélik a szabadítást, és ezt szavakkal is kifejezik. Hazánkban is hagyományos vacsorát fogyasztanak ezen az estén: maceszgombócleves kerül az asztalra, csirkéből vagy marhából készült fő fogást tálalnak, de szokás paprikás csirkét vagy dinsztelt marhát hagymás szósszal és céklával készíteni. Desszertnek maceszsüteményt fogyasztanak.

Amikor a jeruzsálemi szentély állt, kötelező volt az ünnepen bárányáldozatot bemutatni. Egyiptomban az elődeik ugyanezt tették. Ennek vérével az ajtófélfát és a szemöldökfát bekenték. Hiszen a tizedik csapás során, a halál angyala azokat a házakat, amelyek vérrel be voltak kenve, elkerülte. Az ünnep elnevezése is erre utal, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a peszáh szóval fejezi ki.

A három zsidó zarándokünnep egyike is a pészah. A második világháború előtt, amikor még állt a jeruzsálemi szentély, a zsidók erre az időszakra elzarándokoltak Izraelbe, és az ott bemutatott bárányáldozatot a családok sütve el is fogyasztották. Amióta nincs szentély, ezt az áldozatot bemutatni nem lehet. Emiatt szimbolikusan tesznek egy darab főtt nyakat a Széder tálra.

– Ez az ünnep családonként más és más, hiszen mindenki hoz magával otthonról hagyományokat. Mindenki más és más dallamvilágot képvisel, bizonyos vallási részeket sajátosan értelmez. Magának az ünnepnek és a Széder estének is az a legfontosabb feladata, hogy el kell beszélni az egyiptomi kivonulás történetét. Több órán keresztül tartó esemény, és amellett, hogy imákat mondunk el, magyarázzuk a történeteket különböző mesékkel, elbeszélésekkel, olyan különleges dolgok elfogyasztásával, amit egyébként egész évben nem eszünk – tudtuk meg a főrabbitól.

Olvasóink írták

100 hozzászólás
  • 100. bambinaXX 2013. április 08. 09:49
    „25. macs 2013.03.31. 17:14 Csak kérdezem, ha fele annyi durvaságot írnának rólunk és a hitünkről, mint amennyit Ti írtatok, akkor mit éreznétek?
    - Mi a "mi" hitünk? És mi a tied?
    16. Conquer,
    Jézus is zsidó volt, kérlek ne feledkezz meg róla!
    - Naja. Csakhogy Ő maga volt Isten fia, aki megkeresztelkedett.. Tudod kik ölték meg?”
  • 99. vélemény 2013. április 02. 23:58
    „97. szentmiki
    Ha mindenütt így terjeszkednek
    http://www.delmagyar.hu/forum-kepek/230/B2294677.jpg”
  • 98. tucat 2013. április 02. 18:11
    „Macsnak igaza volt, amikor - lehet, hogy más téma tárgyalásakor, de mit számít - azt mondta, falra hányt borsó. Mert íme, máris elfújta a cúg a gyenge gyertyalángot: "Szabadságot Palesztinának!" Talán, ha tudná, felebarátom, mi mindent jelent ez az egyszerűnek látszó szó: Palesztina! De láthatóan nem is érdekli, kár a gőzért, falra borsó. Miként a szabadságról is különös fogalmai lehetnek, pedig ha félreállna az útjából az ősi sötétség, könnyebben megérkezhetne, és jutna belőle bőven Önnek, önöknek is, nem csak a "fél világnak" - ismerve az észjárásukat, nem nehéz kitalálni, mit jelent az utalás. Próbálták itt is páran leverni a bilincseiket, s az elméjüket szorító abroncsokat is, mindhiába, mert önök jobban szeretik a vérszagú bíborsötétséget, amelyben a (... - jelzők) agressziójuk és a (... - jelzők) tombolásuk igazolható. Ember a neve, s e szó egy veszedelmesen, önveszélyesen értelmes, földi állatfajt jelöl, amely intelligensnek hirdeti magát - saját köreiben, mert szerencsére eleddig más, hozzá hasonlóan értelmes/primitív képződményekkel nem volt dolga még. De épp a saját, borzalmas természete okán nem is tud elképzelni valóban intelligens teremtményeket, ezért, bár kíváncsi, iszonyodva retteg minden, képzeletbeli idegentől, akiket csak alantas szándékú támadóként, halálos ellenségként tud elképzelni. Ilyenek egyelőre nem lévén az empirikus tarsolyában, marad önnön halálos ellensége, s az elméjét kínosan szorító abroncsot is ápolja, szidolozza szorgosan, szegény.

    Shalom!
    Béke legyen veletek!
    Allah áldása kísérje lépteiteket!
    Buddha bölcsessége és békéje szálljon rátok!
    Jézus szabadságának fénye világítsa nektek az utat!
    Az Úr legyen irgalmas a ti szerencsétlen szolgalelketekhez!
    Ha ti nem tudtok irgalmat gyakorolni, mi módon számítotok erre másoktól?
    Legalább a hiteteket vegyétek komolyan, hogy az a titokzatos erő felold(oz)hasson titeket!
    Ámen!”
  • 97. szentmiki 2013. április 02. 12:02
    „96. epriaag plusz lassan a fél világnak!”
  • 96. epriaag 2013. április 02. 09:18
    „Szabadságot Palesztinának!”
  • 95. vélemény 2013. április 02. 00:02
    „93. queenmargareth1
    Terézia ki merte mondani. Akkor még mások voltak az erőviszonyok.

    http://www.delmagyar.hu/forum-kepek/230/B2290116.jpg”
  • 94. macs 2013. április 01. 18:07
    „93. queenmargareth1,
    lehet, hogy nem szerette őket, de ezt nem lehet elmondani a pénzükről. :-) 1749-ben kivetette rájuk a központi adót „türelmi adó” néven. Ez a törvény azon középkori jogelven alapult, hogy a zsidók kötelesek a kincstárnak, közterheik mellett, külön adót is fizetni. A türelmi adó nevét fia, II. József, kamarai adóra változtatta.
    80. vélemény,
    úgy tudom, hogy a zsidó vallás szabálya, a háláchá szerint a zsidóság anyai ágon öröklődik.”
  • 93. queenmargareth1 2013. április 01. 17:07
    „90. vélemény 2013.04.01. 16:18 "kifelejtődött szegény vándorló, seftelő zsidók életének levezetésből, hogy Mária Terézia is óva intett a zsidóktól. Tehát rasszista volt?Már ő is?!!!”
  • 92. papsajt 2013. április 01. 16:55
    „Mózes második könyve vagy tradicionálisan a Kivonulás könyve.
    Kivonulás Egyiptomból (1,1-15,21)
    Ez a rész a héberek egyiptomi helyzetének leírásával kezdődik. Jákob Egyiptomba vándorolt családja megsokasodott, és az új fáraó már nem ismeri József érdemeit és veszélyt lát az izraelitákban. Ezért Pitom és Ramszesz városokban robotmunkára kényszeríti az izraelitákat, hogy így vessen gátat a szaporodásuknak.
    Az izraelita munkavezetők ezért Mózes és Áron ellen kezdenek lázadozni (5. fejezet).
    Isten legkedvesebb népe, nehogymár dolgozzon.Isten azonban nem feledkezik meg szorongatásban szenvedő népéről és meghallgatja imájukat. Egy égő csipkebokorban Jahve kinyilatkoztatja szent nevét: Jahve, azaz ,,Én vagyok, aki vagyok", majd azt a megbízatást adja Mózesnek, hogy Izraelt szabadítsa ki a fáraó kezéből.
    A 10 csapás, amely azért éri Egyiptomot, mert a fáraó vonakodik Izrael kivonulásához hozzájárulni.
    A fáraó még az éjjel hivatja Mózest és Áront, hogy megadja az engedélyt az elvonulásra. Az izraeliták Ramzeszből Szukkot felé indulnak.
    A fáraó azonban megbánja, hogy elengedte az izraelitákat, ezért harci szekerekkel felszerelt seregével üldözőbe veszi őket. Az izraeliták a tenger partján táboroznak le. A felhőoszlop az egyiptomi sereg és az izraeliták tábora között helyezkedik el, s a sötétség miatt az egyiptomi sereg nem férkőzhet az izraeliták táborához. Jahve parancsára Mózes a tenger partján kinyújtja kezét, és Jahve erős széllel visszaszorítja és kiszárítja a tengert. A kettévált víz között az izraeliták átkelnek, míg az üldöző egyiptomiakat a visszatérő hullámok elborítják (14. fejezet). .”
  • 91. vélemény 2013. április 01. 16:26
    „88. Apátfalvi**
    A bozóttal benőtt területen mára már csak a sírok egy része maradt meg. A gondnoki házban laknak, átépítették. A temető legrégebbi síremlékei a XIX. század végéről maradtak fenn.
    http://geospace.hu/hely/zsido-temeto-apatfalva/16733”
  • 90. vélemény 2013. április 01. 16:18
    „85. tucat

    Az Árpád-házi királyok alatt több-kevesebb megszorítással, de a korabeli európai viszonyoknál biztonságosabb körülmények között élhettek Magyarországon a zsidók. III. Béla királysága alatt igen sok zsidó, elsősorban kézművesek érkeztek Bizáncból. Ebből a korból való IV. Béla 1251-ben kiadott híres zsidó kiváltságlevele, amelyet a középkori magyar királyság fennállása alatt az egymást követő uralkodók megerősítettek. Ennek lényege, hogy a zsidók a király kamaraszolgái, a kincstárnak adóznak, az pedig biztosítja jogvédelmüket. A zsidók kereskedelemmel, pénzügyletekkel foglalkoztak, a királyi udvar nem egyszer vette igénybe pénzüket, szakértelmüket.

    Vízkelety Béla kőrajza 1864-ből: Mátyás és Beatrix bevonulása Budára 1476-ban. A kép bal szélén Mendel Jakab, a zsidók "prefektusa". Kezében a Tóra, azaz Mózes öt könyve
    A 15. században a megerősödő városokba egyre több zsidó költözött, kialakultak a "történelmi hitközségek" (Buda, Óbuda, Esztergom, Sopron, Tata). A középkori magyarországi zsidóság virágkora Mátyás király uralkodásának idején volt. Mátyás létrehozta a zsidó prefektus (elöljáró) országos hatáskörű hivatalát. Élére Mendel Jakabot állította, aki képviselte a zsidóság érdekeit, és felügyelte a király számára fizetendő adók beszedését.
    A törökök győzelme után a feldarabolt Magyarország különböző részein különböző sors jutott a zsidó lakosságnak. A királyi Magyarország jelentéktelen lélekszámú zsidóját gyakran üldözték, néhány városból kitiltották őket. A török hódoltság területén ezzel szemben nyugodtan élhettek. A 17. század közepén a török kori Buda zsidóságát az egyik legjelentősebb európai zsidó közösségként tartották számon. Az Erdélyi Fejedelemségben szintén viszonylag nyugodtan élhettek és dolgozhattak. Az 1623. június 18-án Kolozsvárott kelt oklevelével Bethlen Gábor engedélyezte a zsidók letelepedését, szabad kereskedését és vallásgyakorlását Erdélyben, s a szokásos zsidójel viselésétől is mentesítette őket. A török kiűzése során az addig virágzó magyarországi zsidó közösségek vagy a vérengzések áldozatul estek vagy elmenekültek.
    A 18. században német nyelvű askenázi zsidók vándoroltak be Magyarországra elsősorban Csehország és Németország területéről. 1769-ben mintegy 20 000, 1787-ben már kb. 80 000 főre tehető a számuk. Mezőgazdasági termékkereskedelemmel foglalkoztak, ők értékesítették a nagybirtokok, falvak termékeit, a bort, búzát, bőrt stb. Előbb a nagybirtokközpontokban, majd a kereskedelmi utak csomópontjában kialakuló, megerősödő városokban telepedtek le, végül II. József császár 1781-ben kiadott türelmi rendelete lehetővé tette a szabad királyi városokba történő beköltözést, az iskoláztatást, az iparűzést, a földvásárlást.
    19. század [szerkesztés]
    A magyarországi zsidóság a reformkor idején egy nem túl népes, jómódú városi népcsoport volt. Az 1830-as évektől azonban már a jóval szegényebb kelet-európai zsidóság első csoportjai is megjelentek az ország területén.
    1848. március 17-én a ,,magyarországi és erdélyi zsidók képviselete" üdvözölte a magyar forradalmat. Zsidók is részt vettek a megalakuló Közcsendi Bizottmányban és a nemzetőrségben. A gazdag zsidó családok jelentős anyagi támogatással segítették a szabadságharcot. A honvédseregekben szolgálatot teljesítő zsidók számát mintegy 20 ezerre becsülték, ami messze számarányuk feletti részvételt jelent. Ennek elismeréseképpen tartotta kötelességének a Szemere-kormány és a nemzetgyűlés, hogy a szabadságharc végnapjaiban, 1849. július 28-án Szegeden határozatban mondja ki a zsidók polgári és politikai egyenjogúsítását. E határozat azonban a szabadságharc veresége miatt nem léphetett érvénybe.[6]

    Az 1859-ben épült budapesti Dohány utcai zsinagóga
    Magyarország újabbkori történetének legnagyobb arányú bevándorlása a kelet-európai zsidóság érkezése volt, amely a 19. század második felében vált tömeges méretűvé. Az új bevándorlók igen szegény, nagyrészt falusi életmódú és földműveléssel is foglalkozó, jiddis nyelven beszélő askenázi zsidók voltak a Monarchia fennhatósága alá tartozó Galíciából és az Orosz Birodalom területéről. A bevándorlókat a reformkor és szabadságharc örökségét folytató liberális politikai-társadalmi légkör, a hatalmas gazdasági fejlődés, a kínálkozó jobb megélhetés vonzotta Magyarországra.
    A 1891-es népszámlálási adatok szerint a zsidóság lélekszáma a Magyar Királyság teljes területén 612 803 fő, a Magyar Királyság lakossága Horvátországgal együtt 17 318 794 fő. A zsidó diaszpóra a társadalom 3,54%-át jelentette.[7]
    Asszimiláció [szerkesztés]
    A 19. század végén erőteljessé vált a magyarországi nemzetiségi származásúak önkéntes magyarrá válása. Különösen a felemelkedő zsidó és német kisebbségek tagjai választották a magyarsághoz való asszimilálódást. Más európai országokban nem zajlott le a zsidóságnak ilyen tömeges méretű összeolvadása a többségi keresztény társadalommal, másutt erősen elkülönülő vallási és egyben etnikai kisebbség maradtak. Bár Németországban és Ausztriában már valamivel korábban megindult egy hasonló asszimilációs folyamat, ezekben az országokban a többségi társadalom gyakran igen elutasító volt, ami valamennyire továbbra is fenntartotta a zsidóság hagyományos elkülönülését. Magyarországon ezzel szemben a újonnan meginduló nagyvárosi fejlődés, a többségi társadalom befogadó hozzáállása, a modern nemzetállam megteremtését a nemzetiségek tömeges beolvadásával elképzelő hivatalos politika a zsidóság számára is lehetőséget biztosított az egyenlő társadalmi érvényesülésre és a magyar nemzethez való tartozásra. A kiegyezés után Eötvös József vallásügyi miniszter liberális reformjai között az egyik legelső a zsidók teljes egyenjogúsításáról szóló 1867-es törvény volt. Eötvös létrehozta az izraelita kongresszust is, hogy a zsidók saját kezükbe vehessék egyházi és iskolai ügyeik vezetését.
    A 19. század végének liberális légkörében a magyarországi zsidóság körében igen sokan valóban magyarrá váltak, a nemzethez tartozónak érezték magukat. Világviszonylatban is egyedülálló jelenségként megszületett a neológ zsidó vallás. A neológ zsinagógákban magyar nyelven tartották az istentiszteleteket. A zsidóság 1895-től törvény szerint is a magyar nemzeten belüli egyik vallási felekezet lett, tehát valaki éppúgy lehetett izraelita vallású magyar, mint katolikus vagy református vallású magyar. A magyarországi, főleg városi zsidóságnak csak kisebb része tartott ki a hagyományos zsidó vallás mellett (ortodox, illetve statusquoante irányzat), megőrizve nemzetiségi, etnikai elkülönülését. A döntő többség a neológ felekezethez csatlakozott, a fővárosi zsidóságnak például közel a háromnegyede. A századfordulótól sokan magyar vagy - szintén a magyarrá válás útját járó - német (sváb) házastársat választottak, gyermekeiket megkeresztelték. A 20. századra az izraelita vallású magyarság így olyan mértékben keveredett a keresztény vallásúakkal és olyan építő részévé vált a magyar társadalomnak és kultúrának, hogy nem lehetett többé attól elválasztani. A mai magyarok közül - különösen városban - sokaknak vannak zsidók a felmenői között, ahogyan németek, szlávok és más nemzetiségűek is.
    Híres magyarországi zsidók a 19. században [szerkesztés]
    A leghíresebb magyarországi zsidók közé tartoztak Lőw Lipót szegedi főrabbi, Teitelbaum Mózes sátoraljaújhelyi rabbi, Herzl Tivadar újságíró, a cionizmus alapítója, Ballagi Mór nyelvész, Rózsavölgyi Márk zenész, Vámbéry Ármin orientalista, Kiss József költő és Beck Vilma írónő, kém. Weiss Manfréd gyáros a csepeli gyártelep (a későbbi Csepel Vas- és Fémművek) megalapítója.
    Antiszemitizmus a 19. században [szerkesztés]
    Az antiszemitizmus első országos figyelmet keltő megnyilvánulása a tiszaeszlári per volt. 1882. április 1-jén eltűnt fiatal keresztény szolgálólány ügyében vérváddal (rituális gyilkosság vádjával) illették a helyi zsidókat.”
  • 89. tucat 2013. április 01. 16:06
    „88. Apátfalvi**
    Eeegen! :)
    Olyasmi ez, mint Móricka első osztálya, ahol a tan´tó néni, az ábécét tanítva, arra kéri a kölyköket, hogy mondjanak az ábécé betűivel jelölt hangokkal kezdődő szavakat. De ismeri a csipet csapatát, tudja, hogy milyen marhaságok-disznóságok jutnak az eszükbe, amelyeket gondolkodás nélkül, gátlástalanul ki is mondanak, ezért óvatos, és mielőtt egy-egy betűre rámutatna a nagy betűtáblán, ezerszer is meggondolja, hogy ne ő mondjon-e példát inkább. Így érkeznek el a "t" betűhöz, amellyel kezdve - gondolja, szegény - semmilyen disznóságot nem lehet mondani, így hát, fel is szólítja a padból majd´ kizuhanva jelentkező Mórickát, aki azonnal, boldogan harsogja:
    - Törpe, tan´tó néni!
    - Jól van, Móricka! - dicséri megkönnyebbülve.
    - De ekkora f***a van! - mutatja a srác az alkarját könyékből felemelve.

    Igen, igaza van, valami ilyesmi... :D

    Shalom! Szalem! Béke! További derűs ünnepet!”
  • 88. Apátfalvi** 2013. április 01. 14:36
    „Tucat, túl hosszú az írásod, a pár soros okádékokhoz szokott <moderálva> már a mérete is elriasztja, a tartalma pedig fejvakarásra, majd heveny zsidózásra készteti az <moderálva>. Becsülendő a fáradalmad, de nem éri meg. Ezekkel csak alantasságuknak megfelelő, kocsmai nyelvezettel lehet szót érteni, persze úgy sem mindegy, hogy mit írunk/mondunk. Például szívesen írnék a Kalmopyrin feltalálójáról, a híres-neves Richter Gedeonról is margitkának, a panelprolinak vagy vélemény nevezetű <moderálva>, de nem fárasztom magam, mert felesleges.”
  • 87. tucat 2013. április 01. 14:16
    „"nem ingyen egyetemi kurzus ez, a francba már!" - így volt. Muszáj volt belenyúlni? Lehet, hogy mégsem értem az itteni szabályokat, ez esetben, kösz, hogy eddig is botladozhattam itt a saját tudatlanságom vaksötétjében! A francba már!
    Az etimológiai és stilisztikai ismereteimet már nem vizsgálom felül, inkább elnémulok. (Kórus: "Hála legyen itennek!" Legyen!)”
  • 86. haresz 2013. április 01. 14:03
    „Mikor végig lapoztam az újságot...hát közel voltam ahhoz, hogy elboruljon az agyam. Legnagyobb cikket a zsidókról írni húsvétkor? Meg azt állítani, hogy a zsidóktól származik a húsvét szokása? Ennél nagyobbat nem is lehetne hazudni.”
  • 85. tucat 2013. április 01. 13:57
    „Két okból is sikerült felháborodnom, ezért nem válogatom meg a szavaimat, nyers leszek, nem érdekelnek a moderátor kínjai sem. Azért sem, mert egyre kevésbé értem az eljárását, amelyen át a legdurvább szellemi ozmózis is akadálytalanul zajlik, míg a - szerintem - tartalmas, ám valóban nem mindenkire nézve hízelgő szövegek gyakran fennakadnak rajta, ki tudja, talán az elolvasásuk fáradalmai miatt, de egy moderátortól azért csak többet vár az ember fia-lánya, mint a tőmondatokban mocskolódó olvasók népes táborától, például azt is, hogy az igényesebbeket ne fossza meg e gondolatoktól, hátha tudnak kezdeni velük valamit.
    Szóval, azok számára, akik bármilyen okból nehezményezik a cikk megjelenését, vérfagyasztóan röviden és tömören (nem ingyen egyetemi kurzus ez, a <moderálva> már!): a zsidó nép története azért maradt fenn, és azért tanulmányozható több ezer évre visszatekintve, mert a mediterráneumban kialakult, fejlett, az információk rögzítésének és átadásának (elsősorban írásbeliség) a képességével is rendelkező kultúrában létezett és fejlődött, amelyben a földrajzi, éghajlati és geopolitikai feltételek kedvezőek voltak egy olyan munkamegosztás kialakulása számára, amelyben az ember szellemi tevékenysége is kiteljesedhetett. Mindemellett - és épp ezért - ezeknek a népeknek - köztük a zsidónak - a kultúrája és vallása a mai napig erős hatással van az egyetemes civilizáció sorsára, és a ma ismert Európa arculatának, gazdasági, társadalmi és kulturális életének a kialakulásában is kulcsszerepet játszott az elmúlt két évezredben. Már csak ezért sem szentségtörés a keresztény feltámadás és a zsidó pészah közötti összefüggéseket is sejtető cikk közzététele, s aki nem érti, annak is legalább egzotikus csemegeként tán lemegy a torkán. Akit pedig nem érdekel, az görgessen tovább a <moderálva> innen! De ne hagyja hátra itt a szellemi ürülékét mások orra alatt! Tájékoztatásul: a legjobb tudomásom szerint nincsenek zsidó őseim, de ha tévedek, az sem érdekel a legkevésbé sem!

    Másfelől, mint említettem, nem világos a lap moderációs gyakorlata. A szabályokat ismerem, s ahhoz, hogy értelmezni tudjam őket, elég értelmesnek tartom magam, ehhez képest egyre gyakrabban ér meglepetés, amikor a -szerintem minden szabálynak megfelelő - hozzászólásaim nyomtalanul felszívódnak, mint lázas gyerek seggében (ne merd moderálni!) a kúp. Ma hajnalban, 01:§3-kor is idepötyögtem valamit, de azt is megette a nyuszi, nyoma sincs, még annyi se, hogy <moderálva>, persze, ha ezt látnám a helyén, azt sem érteném. Jó, megpróbálom még egyszer, mert örömömre találkoztam már e lapon is olyanokkal, akik kedvéért érdemes - szerintem - mély értelmű, és ezért sajna nem mindenki számára hozzáférhető gondolatokat és összefüggéseket fura mondatokba tömörítve közzétenni itt. Az ő kedvükért megkísérlem újra belopni azt, amit az elülő böjti szél szelleme eltüntetett. Helyezd magad teljes harckészültségbe, Modi! Fel! Támadunk!

    Hajnalban tehát megíratott, jókedvvel, így:
    > >>
    Ó, Te, minden teret betöltő, szentséges Ősrobbanás! Hogy Te mi mindent alkottál! S hogy a Te földi szeleid mi mindent össze nem hordanak! :D
    Igaz, a szellem fénye is meg-megcsillan alant, amint nekifeszül a hordalékhalmoknak, de inkább csak visszaverődik, beléjük nem hatol, talán, mert a frekvenciája nem esik elég távol a halmokétól... Itt van például Petrov, aki azt mondja, hogy az arctalan tömeg mindig is következetlen, s akit ma ünnepel, holnap megkövezheti. Ez, biz´, igaz, kivált, ha ügyesen manipulálják, miként a hatalmukat és a "megmondatott" tekintélyelvű befolyásukért halálosan aggódó papok, akik berezeltek ennek a Jézus kölyöknek a terjedő népszerűsége láttán, így hát, sietve helyre kellett állítaniuk a hagyományokkal és mózesi törvényekkel szentesített rendet, felszámolva az ijesztően globalizálódó jézusi szeretet-trendet... Így ment ez már akkor is, így megy ma is, és minden jel szerint így megy ezután is, amíg az ősrobbanás energiáit az entrópia nem koptatja el eléggé ahhoz, hogy már ne legyen képes újraalkotni az önmagát mardosó földi csodalényt, azt, aki homo sapiens sapiensnek nevezteti magát - jobbára és jobb híján önmaga által... LOL!

    Ami pedig a pészahot illeti, szoros kapcsolatban van a keresztény húsvéttal, mely utóbbi mitológiájának és fejlődéstörténetének megértése nem is várható el a gyökerek, így a pészah ismerete nélkül. Talán ezért is lenne érdemes keresztényi nagyvonalúsággal megbocsájtani szegény DM-nek e zsidó ünnep felületes bemutatását.

    A szellem (kis betűvel, akinek teszik, naggyal is) fénye és ereje legyen (már végre) veletek, gójokkal és "kiválasztottakkal" egyaránt, drága feleim! Hogy annak a mindenható ősrobbanásnak a fénye érné már el a retinátokat egyszer végre, s lennétek már látók, még éltetekben, s azután is, örökkön örökké, az idők végezetéig! Ámen! :) ({) Jaj nekem, veletek, Ábrahám, Mózes, Jézus, Mohamed, Manitou, Buddha... népével! Minddel! Ha látnátok magatokat, bizony mondom, megszakadnátok a röhögéstől! Mind, ahányan csak vagytok! :)
    Béke legyen veletek, folyton egymással s magatokkal viaskodó, szegény kis ösztönmanók, akik remegve vágyjátok a boldogságot, s ha az kopog az ajtótokon, fel nem ismeritek, hisz sose láthattátok, és nem is fogjátok, mert minduntalan furkósbottal kergetitek el, naponta százszor akár, ha újra visszalopakodna, s meg is teszi - mindhiába! :D LOLOLOL!
    Én jól mulatok. Ti? ;) :D
    ({)
    <<<

    A hangulatom megváltozott, de a jeleket úgy hagyom, ahogyan hajnalban odabiggyesztettem őket.

    Most csak annyira futja, hogy ne kívánjak semmit. Semmi rosszat, mert ehhez is nagy önuralomra van szükségem - a feltámadás és szabadulás ünnepén... Viperák, mérges kígyóknak fajzatjai..., innen is, onnan is, mindenfelől... Mint most magam is épp... De Isten gyomorrontásának epés-leserű köpete, a teret egyszerre alkotó és betöltő ősrobbanás vigasztalóan felhígul, majd elenyészik az entrópia könyörtelen hullámain a semmibe... De addig is utáljuk, tapossuk egymást, amíg csak lehet! Miért kéne különbek lennünk az állatoknál, amikor mi is a matéria produktuma vagyunk, s ugyanúgy az ősi ösztönök ketrecében vergődünk? Ábrahám, Mózes, mit szóltok ehhez? És te, Jézus? A fenébe már! Miért hallgattok?! Vagy, ha szóltok, miért nem hallja a sokaság? S aki hallani véli, miért fordítja ki, miért hazudja azt, amit az ösztönei súgnak neki a tiszta igazság helyett, évezredek óta, s még évezredekig?! Ti tudtátok, én is tudom. Akkor jó nekem, igaz? A francba az ilyen tudással! Lennék bár szúnyog, vagy földigiliszta inkább, de akár egy náthavírus, vagy egy ide-oda perdülő-gravitáló, tudatlan égi táncot járó, boldog aszteroida! Én, s mi itt, mikor szabadulunk végre, Jézus? Legalább prófétát küldj, aki tartja bennünk a lelket! Haragszom rád! Pedig szeretlek is mondhatatlanul, te, kis hülye <moderálva>!

    Mi van? Nem, semmivel sem vagyok bolondabb, mint te! Legfeljebb máshogy. De már mondtam: nem vagyok kötelező olvasmány, még ajánlott sem, és ez így is van jól. Látod, ugye?”
  • 84. Apátfalvi** 2013. április 01. 13:52
    „82.

    <moderálva>, attól, hogy a kuruc.info-n csak rákosiról és kun béláról írnak <moderálva> számára, még nem jelenti azt, hogy ez a 2 egyed reprezentálja a magyar zsidóságot.

    jellemző szellemi silányságotokra és értéktelenségetekre, hogy semmi fogalmad nincs a magyar irodalomról, művészetről, tudományról és sportról, így nem is kéne hibáztatnom téged amiatt, mert gyakorlatilag egy 5 éves szellemi szintjén állsz elvbarátaiddal egyetemben.”
  • 83. Apátfalvi** 2013. április 01. 13:40
    „73.

    csíragyerek, nem vagyok zsidó, és nem a zsidó olvasók támadtak neki a nem zsidóknak ezen cikk alatt, hanem ti okádtátok/okádjátok sületlen baromságaitokat.

    Házi feladat <moderálva>: Komjádi Béla élete és munkássága.”
  • 82. vélemény 2013. április 01. 13:38
    „3. Conquer 2013.03.31. 16:34
    Nem tudom miért, de volt egy gyenge sejtésem ..., hogy nem a húsvétról fogok olvasni a címlapon.
    - A saját ünnepükről miért ne írhatnának?

    58. pachakuti

    47. Apátfalvi**
    Kun Béláékra vagy Rákosiékra gondolsz?

    45- 46
    Kertészék a rokonaid?
    http://www.delmagyar.hu/forum-kepek/230/B2294380.jpg

    8. Buvana
    Érdekel valakit Magyarországon ez az ugynevezett pészah???
    - Az elitet (pl. bankárokat, politikusokat) mindenképpen. Ez az ő ünnepük.
    http://www.delmagyar.hu/forum/simon_peresz_felvasaroljuk_____magyarorszagot/32/2001276/?action=kifejt”
  • 81. vélemény 2013. április 01. 13:25
    „76. macs
    Ezzel a cikkel tsz kedvébe akartak járni?”
100 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hosszabbodik a nyári olvadási időszak az Antarktiszi-félszigeten

Az Antarktiszi-félsziget - egy hegyekkel tarkított régió, amely északi irányban nyúlik Dél-Amerika… Tovább olvasom