Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

Peter C. Doherty vette észre: a T-sejt kirakatba teszi az idegent

Miként ismeri fel a szervezet a saját, vírussal fertőzött sejtjeit? A kérdésre először választ találó két Nobel-díjas közül az egyik, Peter C. Doherty a szegedi konferencia vendége, sőt elsőnek érkezett a tudósok közül Szegedre.
Az immunrendszer működéséhez kapcsolódik az ausztrál Peter C. Doherty és a svájci Rolf Zinkernagel 1996-ban elnyert Nobel-díja. A szervezet védekezőrendszerének működése az idegen, vagyis antigén felismerésével kezdődik. A következő lépés: az immunrendszer aktiválja a védekezés elemeit, majd el is távolítja az „idegent". A testidegen anyagok felismerése a nyiroksejtek és termékeik képessége. Doherty és kutatótársai azt vették észre, hogy az úgynevezett T-sejtek, vagyis az immunrendszer nyirokeredetű sejtjei a külső, a szervezet számára idegen vagy káros antigéneket különleges módon érzékelik. Ezek a T-sejtek úgy ismerik föl a szervezet számára idegen anyagokat, hogy bizonyos sejtekben földarabolódnak a fehérjék, s ezeket az idegen anyagokat – mint egy kirakatba – a saját fehérjéik, struktúráik mellé kirakják – magyarázza Kemény Lajos.

Állatorvosként az egyetlen Nobel-díjas

Az állatorvosi egyetemet végzett Doherty az egyetlen Nobel-díjas, aki ilyen diplomával nyerte el a nemzetközi rangú elismerést. Gyermekkorában könnyen tanult, sokat olvasott, és nagyon szeretett fényképezni. A skóciai Edinburgh-i Egyetem orvoskarán is tanult néhány szemesztert. Vírusdiagnosztikával foglalkozva Doherty azt vizsgálta, hogy az antitesteken kívül más mechanizmussal a vírusok elpusztíthatók-e. Ausztráliába 1971-ben tért vissza, a Canberrai John Curtin Orvosi Kutatóintézetben dolgozott Zinkernagellel, s rábukkantak a nyiroksejtek szerepére, amiért 1996-ban Nobel-díjat kaptak. Doherty jelenleg Memphisben (USA) és Melbourne-ben (Ausztrália) él, a kutatásban továbbra is aktív, nagy tekintélyű kutató. Példája azt is mutatja: mindegy, ki milyen szakterületen tanul az egyetemen. Az a lényeg, hogy a diplomát követő 20–30 évben milyen érdeklődéstől vezérelve dolgozik elmélyülten. A természettudományok terén kitartó kutatómunkával bárhonnan indulva lehet nagyon nagy eredményt elérni.

A Szegedi Tudományegyetem ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanárától megtudjuk: ezt kettős felismerésnek nevezik. Tehát az immunrendszer működésének kulcsa, hogy a szervezet felismerje például a saját magában képződött kóros sejteket, a daganatnak bizonyos fehérjetermékeit, amiket el kell tüntetni, eliminálni kell. Erre valók az antitestek, amelyek felismerik azt az idegen anyagot, amely ellen a szervezet kitermelte az antitestet, fizikai kölcsönhatásba kerül vele, és semlegesíti. Erről a felismerésről régebben is tudott az orvostudomány. A T-sejt eredetű felismerésben nem magát az idegen anyagot, hanem annak feldolgozott formáját, a peptideket azonosítja a T-sejt, majd a végeredmény ugyanaz: a szervezet számára káros anyagok – vírusok, daganatok – elpusztítása. A korábban is ismert antitest alapú felismeréshez képest a T-sejt eredetű felismerés másképpen működik.
A szervezet fertőzések, vírusok és daganatok elleni védekezésében jut kulcsszerep a T-sejteknek, amelyek a szervezetben bárhol jelen lehetnek.

– Egyre jobb daganatellenes készítményeket eredményezett, hogy Doherty nyomán az immunrendszer működését jobban megértette a tudomány. Ha jól működik a daganatsejtek felismerése, akkor kezelésük is hatékonyabbá válhat. Vannak például olyan molekulák, amelyek a T-sejtek működését fokozzák. Ez az alapja annak a szegedi bőrgyógyászati klinikán is alkalmazott melanómaellenes új gyógyszernek is, amelyet az elmúlt években fedeztek fel: az immunrendszer szabályozásán keresztül, bizonyos gátló hatások kikapcsolásával hatékonyabb daganatpusztítás érhető el – mond példát Kemény profeszszor. Ehhez azonban szükség volt arra a felfedezésre, hogy a T-sejtek azok, amelyek különleges felismerésük módján a daganatsejtek elpusztítására képesek. A gátló hatásokat csökkentve az immunrendszer aktivitását lehet növelni.

A szervezet védekezőrendszerében a T-sejtek szerepét – többek között – Peter C. Doherty fedezte föl. A múlt század 70-es éveinek tudományos újdonsága ma az orvosi tankönyvek, előadások témája – mutatj
A szervezet védekezőrendszerében a T-sejtek szerepét – többek között – Peter C. Doherty fedezte föl. A múlt század 70-es éveinek tudományos újdonsága ma az orvosi tankönyvek, előadások témája – mutatja a medikusok számára magyarázatul szolgáló ábrát Kemény Lajos professzor.
Fotó: Schmidt Andrea 

Peter C. Doherty még nem járt Szegeden. Ellenben az itteni kutatókkal és az ausztrál Nobel-díjassal szorosan együttműködő Erdei Anna akadémikus, Széchenyi-díjas immunológus, az ELTE immunológia tanszékének vezetője Szegedhez kapcsolja. A vírusdiagnosztikának a Doherty–Zinkernagel-féle megközelítése tananyaggá vált a szegedi medikusok számára is.

Szabályozórendszerek

Az emberi szervezet immunrendszerének fő feladata, hogy védekezzen a mikrobák és a daganatsejtek támadásával szemben. Az immunológia jelentőségét jelzi, hogy számos immunológus kapott már Nobel-díjat, legutóbb 2011-ben hárman is. Az orvostudomány minden területén jelen van az immunológia. A legújabb eredményeket mutatják be a kutatók az idén március 22. és 25. között Szegeden, Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából rendezendő nemzetközi konferencián is – fogalmazta meg a rendezvénnyel kapcsolatos várakozásait Kemény Lajos. A szegedi professzor vezetésével szervezik meg az immunológiai szekciót, amelynek középpontjában a szabályozó rendszerek állnak. A gyulladás szabályozásában, a fertőzések és a daganatok elleni védekezésben, az allergiás betegségek kezelésében ugyanis döntő az immunológia, a szervezet védekező rendszerének szerepe. Az immunológiai kutatások élvonalába tartozó tudósok mellett a fiatal tehetségek jelenlétére is számítanak. Kemény Lajos úgy véli: Magyarországon ilyen nagyszabású tudományos rendezvényre még nem volt példa: 9 Nobel-díjas vendég érkezik, és a hazai akadémiai élet főszereplői is a Tisza-parti városba költöznek 4-5 napra. A jubileumi Szent-Györgyi-konferenciával Szeged megerősíti helyét a tudomány nemzetközi térképén.

Olvasóink írták

  • 1. aquila0126 2012. március 23. 20:13
    „Nagyon nagy eredmények ezek. De legfeljebb csak diagnosztika, diagnosztika......Terápia:tüneti. Kár, hogy az autoimmun betegségek esetén, is legfeljebb a diagnózisig jutunk el. Talán az immunológia az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bert Sakmann: Feszültség a sejtben

KÉPALÁ a sakmann01.jpg-hez
A Sakmann-féle patch-clamp technikát a szegedi egyetem farmakológiai intézete laboratóriumában Varró András professzor és munkatársai is használják a szívritmuszavarral foglalkozva. Fotó: Karnok Csaba

Tovább olvasom