Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Próbák döntötték el, ki lesz a pünkösdi király

Rövid, mint a pünkösdi királyság, tartja a közmondás, amelyet a XVI. században már ismertek magyar nyelvterületen. A pünkösdi királyválasztás szokása egész Európára kiterjedt, és sok helyütt királynőt is választottak – e hagyomány gyökereit Bárkányi Ildikó muzeológus, néprajzkutató, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa segített felderíteni.

„Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. Nem kell pedig hinni, hogy ez csak valami üres czím. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig". Egy XIX. századi szokásgyűjtemény közölte a „tudnivalókat" a pünkösdi királyválasztás kapcsán: melyik legény utasította volna vissza eme kiváltságokat?

Elégetett „királyok"

A pünkösdi királyválasztásnak Európa-szerte ismertek különböző változatai. Talán nincs is más, egyházi ünnepkörhöz kapcsolódó hagyomány, amelynek ennyire összetett lenne az eredete.

– Több helyen, időpontban is fellelhetők a gyökerei. Ilyenek a Római Birodalomban dívó májusi szokások, az ősi itáliai termékenységistennő, Maia ünnepe, és a tavaszköszöntő Floralia ünnep. Egyes megközelítések még korábbra: ködbe vesző, archaikus korba teszik az eredetét. Összefüggésbe hozták a rituális királyáldozatokkal, termékenységünnepekkel – foglalta össze Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa.

Próbák döntötték el, ki lesz a pünkösdi király. Fotó: Fotó: Karnok Csaba (galéria)

Hozzátette: az antik világban, a mediterrán térségben és az ókori Babilóniában élt a szokás, amikor fordított világként egy rabszolga átvehette egy napra az uralkodó szerepét. Az a „királyság" igencsak mulandó volt, ugyanis a rabszolgát uralkodása végeztével elégették. A királyáldozat hagyománya Európa szerte előfordul: szelídebb formájában az álkirály kicsúfolásával végződik. Észak-európai és szláv szokások is „belekeveredtek" a pünkösdi királyságba, a Magyar Néprajzi Lexikon szerint pedig lehetséges, hogy az európai formát megelőzte egy régebbi magyar tavaszi legényünnep. A lótenyésztő keleti rokon népek ugyanis a mai napig is ismernek versenyjátékokkal, főleg lóversennyel összekötött tavaszi legényünnepeket.

Az egyház nem ellenezte

Dömötör Tekla folklórkutató említi: az összes egyházi ünnephez kötődő néphagyomány közül ennek van a legkevesebb köze az egyházi rituáléhoz. – Nem vonódik kétségbe, hogy a pünkösd a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, az egyház születésnapja. Csak éppen a legtöbb egyházi naptári ünnepnél a paraszti néphagyományokban erősebben érvényesül a szakralitás – magyarázta Bárkányi Ildikó. A pünkösdi hagyománykör ellenben keveset vesz át a liturgiából. Az egyházi liturgiához és a keresztény legendáriumhoz a pünkösdölő énekek kapcsolhatók leginkább, ezekben helyet kapnak egyházi énekek is, a pünkösdi rózsa motívuma pedig Szent Erzsébet legendáriumához tartozik.

Az egyház nem emelt olyan jellegű kifogást e szokás ellen, mint például a – sokszor illetlenségig fajuló – farsangi alakoskodások, mulatságok ellen, hiszen magában a hagyományban nincs semmi, amely az egyházi törvényekkel ellentétes, ami mögött a Sátán mesterkedését lehetne sejteni. Ez is lehet az egyik oka, hogy annyira sokáig fennmaradtak a pünkösdhöz kapcsolódó szokások Európa nagy részén. A szegedi tanyavilágban például még az 1960-as években is jártak a kislányok pünkösdölni.

Egy évig ingyen ivott

A legények versengése, amelynek nyertese viselhette a pünkösdi király címet – hol egy évig, hol csak egy napig –, régi katonai hagyományokra vezethető vissza. Benne rejlenek a legényavatás, férfivá avatás rítusai is. A játékos versengés, amely eldönti, ki a legények elsője, olykor brutális próbákba torkollott. – A Felvidéken volt szokás – Jókai Mór említi – ludat madzaggal felfüggeszteni a lábánál fogva olyan magasságba, hogy csak lóhátról lehessen elérni. Az nyerte a versengést, aki a lúd fejét leszakította – idézett fel egy próbát a néprajzkutató, amely viszonylag korán kikopott a „versenyfeladatok" közül.

Próbák döntötték el, ki lesz a pünkösdi király. Fotó: Fotó: Karnok Csaba (galéria)

Miska félretett a kártyapénzből

Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében örökítette meg a pünkösdi királyválasztást: a reformkorban játszódó regényben Kis Miska, a nádudvari csikóslegény nyeri a versengést. A földesúr, Kárpáthy Jancsi titokban megegyezik Miskával, hogy adja ki magát tehetős földesúrnak, ad neki pénzt, hogy kártyázzon, verekedjen, csábítsa el a nőket. Úgy tervezi, hogy ha egy év múlva lejár a pünkösdi királyság, Miska leveti az úri öltözéket, és beáll hozzá egyszerű hajdúnak. Az emberek, akik addig igyekezték a kedvét keresni, szégyenkezhetnek majd – ám Miska egy év alatt annyi kártyán nyert pénzt tud félretenni, hogy komplett nemesi címet vásárol magának, birtokkal, címerrel, Jancsi úr pedig jót nevet a kifordított tréfán.

Gyakori volt a lovas versengés – ezt elevenítik fel minden pünkösdhétfőn az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban –, a pünkösdi lovas versenyeknek, udvari ünnepségeknek is igen régi hagyománya van. A lovas nomád népek ifjainak versengése mellett a középkori lovagi kultúra is hatással lehetett kialakulásukra: mindenesetre a XVI. századi magyar királyi udvarban már jelentős szerepe volt a pünkösdi lóversenyeknek. Erdélyben és a Dunántúlon sok helyütt kakasviadal, kakasütés eredménye döntött az ingyen ivó szerencsés személyéről. Már ahol egy évig lehetett király. Voltak vidékek, ahol egy hétre, vagy egy napra, pünkösdhétfőre szólt a megtiszteltetés: még hogy nem számít, hová születünk? Az előjogok is változhattak tájegységenként. Volt, ahol minden lakodalomba meghívták a pünkösdi királyt, máshol a legények főnöke volt, büntetést szabhatott ki azokra, akik nem engedelmeskedtek a parancsának, vagy mindenki fizetett neki a falu kocsmájában: és aki a megfelelő vidéken élt, annak járt mindez együtt. Volt azonban, ahol csak jelképes előnyöket hozott a pünkösdi királyság.

Szép, eszes, kedves

Na de ahol király akad, ott szükség van királynéra is: a XVII. századtól szinte általánosan elterjedt a pünkösdi királynéválasztás is. A Magyar Katolikus Lexikon azt írja: „A szokás emlékeztet a májusi grófnő ünneplésére, mely Bolognában már a XIII. században virágzott, s vándordiákok révén terjedhetett el onnan az Alpokon túli országokba, így hazánkba is." A XIX. századból való feljegyzések szerint a király és a királyné gyakorta együtt járták a házakat, adománykérő-termékenységvarázsló köszöntéssel. Kezdetben az eladósorban lévő lányok, aztán az annak elején álló 14–15 évesek közül választottak, a XX. századra pedig a 8–10 éves kislányok körében dívott már csak ez a népszokás. Ők a legfiatalabbat választották királynőnek.

Próbák döntötték el, ki lesz a pünkösdi király. Fotó: Fotó: Karnok Csaba (galéria)

A lányok esetében nem állították a jelölteket ügyességi és erőpróbák elé, a tulajdonságok, a rátermettség alapján választottak. Pünkösdi királynét Európa-szerte választottak, Németországban a vállukon vagy hordszéken, kocsin vitték körbe. Másutt elvegyült a pünkösdölők között, adománykérő vagy termékenységvarázsló céllal járták a házakat: például a pünkösdölés végén magasba emelték, és mondták a háziaknak, olyan magasra nőjön a kendere, amilyen magasan tartják a pünkösdi királynét. A cím elnyerésének a férjhez menés kapcsán nem volt szerepe, bár a presztízs kihathatott a választott későbbi életére is, akit szépen felöltöztettek, a fejére rózsakoszorút tettek. Ám eleve olyan lányt választottak, aki szép volt, okos, kedves, erényes: nyilván eleve előnyt élvezett a párválasztásnál.

* * *

Elhalasztott koronázás

I. Ferenc Józsefet a kiegyezés után, 1867-ben koronázták magyar királlyá. Bálint Sándor írta le: a koronázás időpontja eredetileg pünkösdhétfőre esett volna, ám előrehozták az eseményt pünkösd szombatjára, nehogy a király uralkodása is „pünkösdi királyság" legyen. Ferenc József 1916-ig uralkodott.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dinoszaurusz tojást találtak Kínában - fotó

A tojás egy pteroszauruszé, amely egy repülő hüllő volt, és hossza akár a 12 métert is… Tovább olvasom