Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

Rekordok a Mount Everest történetéből: tini és matuzsálem is járt már fent

Hatvan éve, 1953. május 29-én hódította meg a világ legmagasabb, 8848 méteres hegyét, a Mount Everestet az új-zélandi Edmund Hillary és Tenzing Norgay serpa.
A helyiek által Csomolungmának nevezett hegyen azóta számos rekord született: járt már fent tini és matuzsálem, meghódította házaspár és amputált végtagú hegymászó is.

1975-ben a japán Tabei Junko volt az első nő a hegycsúcson. Három évvel később Reinhold Messner és Peter Habeler oxigénpalack nélkül mászta meg a hegyet, és 1980-ban Messner volt az első, aki magányosan jutott fel az elképesztő magasságba. Egyébiránt a kiváló olasz mászó mondhatta el először magáról, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méter feletti hegyét megmászta.


Senki sem járt többször a 8848 méteres magasságban, mint a híres Appa Sherpa, aki 2011-ben már 21. alkalommal jutott fel. Idén május 23-án fiatal honfitársa, Phurba Tashi Sherpa beállította ezt a rekordot. Appa Sherpa nem sokkal utolsó sikeres mászása után közölte, többször nem vág neki a hegynek. A Nepálon kívüli hegymászókat tekintve az amerikai Dave Hahn tartja a rekordot 15 sikeres csúcstámadással. A nők mezőnyében a szintén amerikai Melissa Arnot a rekorder: ő ötször mászta meg a hegyet.

Miura Juicsiro a legöregebb, aki járt a csúcson. 2003 és 2007 között egyszer már birtokosa volt ennek a címnek, aztán egy honfitársa elhódította tőle. Később egy nepáli lett a korrekorder, Miura azonban idén - immár 80 évesen - ismét megmászta a Mount Everestet. Az előző rekorder, Min Bahadur Sercsan is nekivágott ebben a szezonban, de végül az alaptáborból visszafordult. A nők között a japán Vatanabe Tamae tartja a rekordot, 2012-ben 73 évesen mászta meg a Csomolungmát.

A legfiatalabb, aki meghódította a hegyet, egy amerikai tinédzser volt 2010-ben. Jordan Romero mindössze 13 évesen érte el azt, amiről sokan csak álmodoznak.

Újabb rekordokat értek el ebben az évben a fogyatékkal élők: először járt sikerrel amputált lábú nő, egy 26 éves indiai. Nem sokkal előtte egy kezek nélküli nepáli-kanadai mászó is feljutott a csúcsra.

Több mint tíz éve annak, hogy először mászta meg együtt egy házaspár a Csomolungmát. Az amerikai Phil Ershier és neje, Susan 2002-ben érte el a rekordot.

A Edmund Hillary és Tenzing Norgay óta több mint 3600-an jártak a csúcson. Évente több mint 600 expedíciót szerveznek, a nepáli hatóságok engedélyhez kötik a szent hegy megmászását. Az idei igen forgalmas szezon volt, de volt már hasonlóra példa: 2010 május 23-án 160-an jutottak fel a 8848 méteres magasságban.


A szent hegy azonban életeket is követel, eddig hozzávetőleg 300-an vesztették életüket a Csomolungmán. Katasztrofális volt ebből a szempontból az 1996-os év, amikor 12-en vesztek oda a csúcs felé vezető úton.

A Mount Everest nemcsak a hegymászásról, hanem a futásról is ismert: a hegy lábánál fekvő Gorak Shepből, 5184 méterről indul a világ legmagasabban zajló maratoni futása. A cél Namche Bazarban, 3446 méteren van.

Tolongás a Mount Everesten: kockázatos versengés az elsőségért

A héten ünneplik a 60. évfordulóját, hogy egy új-zélandi alpinista egy serpa kíséretében a világon elsőként feljutott bolygónk legmagasabb hegyére, a Mount Everestre. A "Föld istenanyja" mára már tömeglátványosság lett, ahol a kedvező időjárási viszonyok beálltakor profik és avatatlanok sokszor egymást hátráltatva veselkednek neki a csúcstámadásnak - írta hét végi számában a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap.

Edmund Hillary és a nepáli Tenzing Norgay 1953. május 29-én érte el a tengerszint felett 8848 méter magasan található csúcsot, s ezzel beírták magukat a hegymászás történetébe. Az akkor még kivételesnek számító teljesítményt azóta közel 4 ezer férfi és nő vitte véghez, köztük a napokban a Kancsendzönga meghódítása után eltűnt Erőss Zsolt is, aki első magyarként 2002. május 25-én jutott fel a "világ tetejére".

A hírnév és egy újabb rekord felállításának reményében minden tavasszal emberek százai várakoznak a Mount Everest alaptáborában, hogy az alkalmas időben megkezdjék az expedíciót.

A legutóbbi szenzáció éppen múlt csütörtök reggel történt a Himalája részét képező hegyen: a 80 éves japán Juicsiro Miura a legidősebbként jutott fel a csúcsra. Az egykori profi síelőnek és extrém sportolónak nem ez az első figyelemre méltó kalandja a Mount Everesten. 1970-ben sílécen ereszkedett le a hegy déli oldalán, és már 2003-ban is elnyerte a világ legidősebb Csomolungma-hódítója címet, csak azt nem sokkal később elvette tőle egy másik japán alpinista.

A Mount Everesten idén májusban nemcsak a szépkorúak küzdelme zajlott, hanem több más kategóriában is folyt a versengés. Megmászta a hegyet például az első szaúd-arábiai nő, a 25 éves Raha Moharrak, míg a 33 éves mexikói alpinistának, David Lianónak elsőként sikerült egy szezonban kétszer is meghódítania a csúcsot. A természeti látványosság egyik hazájában, Nepálban a 27 éves Nisha Adhikari gondoskodott az újságokban a szalagcímekről, mivel ő az első helyi filmcsillag, aki feljutott a magaslatra.

A csúcshódításra készülők száma évről évre meredeken emelkedik, s mivel a feladat végrehajthatóságának május-júniusi időkerete meglehetősen szűkös, egy kedvező időjárású napon torlódások alakulnak ki a Nepál és Kína közös határszakaszán magasodó hegyen.

Csak az idei szezonban több száz embernek sikerült elérnie a 8848 méteres csúcsot – jelentette a svájci napilap tudósítója, akinek értesülése szerint mostanáig ez a szám a jó időnek köszönhetően akár a 700-at is elérheti.

Az 5364 méteres magasságban lévő alapbázistól a csúcsig felvezetető köteleknek és az oxigénpalackoknak köszönhetően ma már lényegesen egyszerűbb a csúcs megmászása, mint amilyen 1953-ban volt. Az emberek mintegy 90 százaléka csoportosan, hegyi vezetők (serpák) irányításával, s a szolgáltatásért több millió forintnak megfelelő összeget fizetve mássza meg a Csomolungmát, és a felfedezőúton rendszerint kitaposott ösvényeken haladnak egyik tábortól a másikig. Nem véletlen tehát, hogy a könnyítések nyomán a profik mellett egyre több tapasztalatlan kiránduló vág neki a Himalája csúcsainak. A hegy „túlnépesedése" azonban egyre nagyobb problémát jelent.


Két norvég profi hegymászó, aki nemrég tért haza a Mount Everestről, a The Guardian című brit napilapnak nyilatkozva "kaotikusnak" nevezte a magasban uralkodó helyzetet. Mint elmesélték, néhány órán belül körülbelül száz ember próbált meg feljutni a csúcsra, közülük sokan ráadásul a legalapvetőbb szabályokat sem ismerték, és nem is voltak elég fittek. A technikailag nehéz részeken hosszú sorok képződtek, és az így létrejött "dugó" miatt két és fél órát kellett várakozni a legutolsó meredek szakasz előtt - panaszkodtak az alpinisták, hozzátéve, hogy ha az időjárás akkor kedvezőtlenre fordult volna, pillanatok alatt teljes káosz alakult volna ki.

A Mount Everesten az idei szezonban - amely a monszunszelek közeledtével hamarosan a végére ér - eddig hét hegymászó és három serpa vesztette életét, előbbiek közül egyre többen halnak meg az expedícióval járó kockázatok alábecslése, így például a felkészületlenség esetén könnyen kialakuló magaslati betegségek miatt - írta az NZZ.

A Der Spiegelben egy svájci hegymászó - a közte és nepáli serpák között áprilisban kialakult véres összetűzés kapcsán - érdekes dologra hívta fel a figyelmet. Ueli Stecket csaknem meglincselte tucatnyi serpa, amiért - szerintük - két társával "illetéktelenül" megközelítette a nepáli vezetők által éppen rögzített mászókábelt.

Steck szerint az utóbbi években felnőtt serpák fiatal nemzedéke roppant öntudatos: a tömeges turizmusnak köszönhetően a 20 év körüli fiatalok két hónap alatt fejenként 7000 dollárt keresnek, ami Nepálban rengeteg pénz. Bevételük azonban kizárólag a "kocaturistáktól" származik: a profi hegymászók nem szorulnak rá serpák segítségére. "Az ő szemükben mi csupán élősködők vagyunk, akik úgy másszák meg a Himalája csúcsait, hogy azzal nem növelik a hegyi vezetők profitját. Számítani lehet arra, hogy a jövőben még több profi hegymászó fog összetűzésbe kerülni serpákkal" - jósolta Steck.

A svájci férfi szerint az is igaz, hogy a profik közül sokan lenézik, szinte szolgáknak tartják a serpákat. Mottójuk: én vagyok a főnök, te vagy a teherhordó. Akadnak olyanok is, akiknek tökmindegy, meghal-e útközben egy serpa - a lényeg, hogy ők feljussanak a csúcsra. Ez a hozzáállás sem javítja a két tábor közötti viszonyt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az orosz űrhajó csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz

Sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) szerda hajnalban a Szojuz TMA-09M típusú… Tovább olvasom