Délmagyar logó

2017. 08. 16. szerda - Ábrahám 17°C | 31°C Még több cikk.

Sasok és vidrák hódították meg a mozit

Török Zoltán Vad Magyarországja lett 2011 legnézettebb magyar filmje a mozikban. Ilyen átfogó természetfilm az 1960-as évek óta nem készült hazánkban, hazánkról, mondja a Pusztaszeri Országos Természetfilm Fesztivál főszervezője, aki a sikert annak is tulajdonítja, hogy régóta nem láttunk már ilyen jellegű magyar alkotást, amely moziba is való. Hozzáteszi: akár kultikussá is válhat a Vad Magyarország, mert nagy az igény a természetfilmekre.
„Ez egy olyan természetfilm, amit Magyarországról csak ritkán nyílik alkalma magyar filmesnek készítenie, egészen egyszerűen azért, mert tömérdek pénzbe kerül – pedig a szarvasok és a gólyák nem is kapnak sztárgázsit. Így talán nem is meglepő, hogy a film külföldi televíziók megrendelésére készül. Ők bíztak meg bennünket, hogy forgassunk egy nagy filmet kis országunkról. Sőt, igazából egy darabig úgy tűnt, hogy bár a fél világ látni fogja egy dunántúli réti sas pár és fészekaljuk kalandjait a Kárpát-medencében, de a magyar nézőkhöz ez a film nem fog eljutni..."így mutatta be blogjában a Vad Magyarországot 2009 szeptemberében Török Zoltán természetfilmes.

Vad Magyarország - előzetes


Ehhez képest a Vad Magyarország nem hivatalos felmérések szerint 2011 legnézettebb magyar filmje lett a mozikban, és december utolsó, valamint január első napján a köztelevízió is levetítette: az első vetítés a nyolcadik legnézettebb műsor volt a televíziós csatornákon. Elvitte a Filmszemle fődíját a szekciójában, nyert a Pusztaszeri Országos természetfilm Fesztiválon, és több rangos külföldi megmérettetésről hozott el díjakat – nem is beszélve a német, osztrák, francia sikerről, amely országok televíziós társaságai a film elkészültét támogatták.

Adatok

A Vad Magyarország című színes, 52 perces magyar–német természetfilmben a rendező és producer, Török Zoltán operatőrként is közreműködött, a finn Jann Henriksson és Mosonyi Szabolcs mellett. Zenéjét – a fő motívum a Madárka, madárka című népdal feldolgozása – Kolja Erdmann szerezte, a narrátor Kulka János, a vágó Hargitai László, a hangmunkák Ola Eliasson és Thomas Weichler nevéhez kötődnek. „Másfél év alatt négy főből álló kicsiny stábunk öt kamerával 20 forgatási helyszínen összesen 234 napot filmezett és ezalatt pontosan 53 ezer 625 kilométert tett meg a magyar utakon" – foglalta össze Török Zoltán a film készítését számokban.

Mondják, az alapműnek számító Gyöngyvirágtól lombhullásig című alkotás óta nem „vert fel ekkora port" magyar természetfilm. „Mi van a klisék mögött? Ez volt a forgatókönyvünk mottója. A puszta, a Balaton és a gulyás szentháromsága mögött milyen természeti különlegességek rejlenek" – így beszélt a motivációról Török Zoltán, aki a Kárpát-medencére jellemző, egyedi vizes élőhelyeken keresztül mutatja be a tájakat, az élővilágot Kulka János narrálásával: olykor lírai, olykor vicces felvételeken – ilyen a sas tollát cibáló szemtelen dolmányos varjú, vagy dunai homokzátonyon önfeledten „táncoló" szarvasok. Nem titkolta, a forgatás neki is tartogatott számos újdonságot, pedig földrajz-biológia szakos tanárként végzett. Egyik kedvence a filmből a balinok vonulása – a filmben a búvárkamerák szemszögéből is látható, ívási időszakban hogyan úsznak árral szemben a Zalában.

– Az 1950-60-as években még készültek egész estés természetfilm jellegű mozifilmek, mint a Gyöngyvirágtól lombhullásig. Ezek a dramatizált alkotások nagyon népszerűek voltak a közönség körében. Homoki Nagy István filmjeivel – negyven ország vásárolta meg alkotásait – azonban lezárult ez a korszak – vázolta fel Csabai Ferenc, a Pusztaszeri Országos Természetfilm Fesztivál főszervezője. Hozzátette: a Vad Magyarország afféle fél-egész estés film, ötven percnél alig több: az eredeti megrendelő, a német fél 45 perces verziót várt el. – A moziélményt adja a Vad Magyarország, és régóta nem láttunk már olyan magyar természetfilmet, amely a moziba is való, nem csak a televízióba. Valószínűleg ez az az elsődleges hatás, amely ennyire ráirányította a figyelmet – foglalta össze a film sikerének titkát.

Képek a Vad Magyarország forgatásáról - Forgatás a Hortobágyon. Forrás: Török Zoltán blogja, www.termeszetfilm.blog.hu (galéria)

A pusztaszeri fesztiválra minden évben számos filmes jelentkezik színvonalas alkotásokkal: az M1-en a közelmúltban futott egy 13 részes sorozat a fesztivál legjobb alkotásaival, sajnos nem éppen frekventált időpontban. Adódik a kérdés, mekkora igény van a műfajra? Ami a támogatói oldalt illeti, Csabai Ferenc úgy fogalmazott: Magyarországon a természetfilmnek sincs piaca, így állami támogatás nélkül nem él meg, ám ez az elmúlt egy-másfél évben gyakorlatilag nullára redukálódott. – Ami a közönség oldalát illeti, az igény már nagyon régóta megvan, általánosságban a természetfilmek iránt. Egyre több igényes, színvonalas magyar természetfilm is készül, ami már ahhoz mérhető, amit az emberek megszoktak például a BBC-től. Megjelent egy magyar természetfilmes generáció, aki van annyira tehetséges, hogy bármelyik nyugati produkcióban is megállná a helyét, akár rendezőként, akár operatőrként.

A forgatás „viszontagságai"

Török Zoltán a forgatás kezdetétől blogot vezetett a munkálatokról. Színes és humoros összefoglalóiban leírja többek között, hogyan filmezték hőlégballonról a gemenci erdőt, hogyan vacogtak a finn operatőrrel fűtetlen lesben télen, hogyan szoktatták a sasokat a kamerához vagy rögzítettek kamerát a mocsári teknős hátára, de azok az esetek sem maradtak ki, amikor az állatok alaposan kiszúrtak a természetfilmesekkel. „Jön egy nagy ötlet, aztán miután jó pár nap elteltével a technikai megvalósítással is megvagy (...) és kicipekedsz a helyszínre, az a fránya filmezendő vadállat állatira nem hajlandó „együttműködni". Sőt tojik az egészre." – írta le a vadállatok „hozzáállását" – szelídített jószágokkal a hitelesség kedvéért nem forgattak. A sakáloknak például hiába kedveskedtek spéci, több napos, bűzlő puffadt pontyból és élő tenyeres kárászból álló menüvel, akkor nem sikerült elkészíteni a felvételeket. Egy sasfióka is „megtréfálta" a stábot: a fészekből kiesett fióka, dacára annak, hogy több napig ott kellett volna maradnia, szárnyra kapott és elrepült. Egy alkalommal pedig, amikor azt próbálták lefilmezni, hogyan őrzi a hím harcsa az általa épített fészket, amelybe a nőstény lerakta az ikráit, a „begőzölt" hím harcsa megharapta a rendező kisujját. Azt is megtudhatjuk, hogy valószínűleg 2013 után kezdik el forgatni a film folytatását, „főszerepben" a magyar hiúzokkal és parlagi sasokkal.

Török Zoltán életvitelszerűen Svédországban él, és régóta közreműködik nemzetközi produkciókban is. – Ő a legtehetségesebb, írja, rendezi a filmjeit, és operatőrként is részt vesz a forgatásban – világított rá a fesztivál szervezője.

Attól függetlenül egyébként, hogy az állami finanszírozás megszűnt, a Vad Magyarország mellett is sok profi alkotás jelent meg az utóbbi időben. – A filmesek egymástól próbálnak szakmai titkokat ellesni, konzultálni – ez a szakma még nem rivalizál annyira egymással, mint a játékfilmes, itt vannak baráti beszélgetések, technikai segítségnyújtás, szakmai konzultáció – mesélt a szakma hozzáállásáról. És valóban: Török Zoltán blogjában a film készítésének kulisszatitkait önzetlenül megosztotta az érdeklődőkkel, legyen szó egy les kialakításáról, „sakálétlap" összeállításáról, vagy éppen arról, hogyan lehet csónakból filmezni úgy, hogy stabilan álljon a kamera.

A főként német pénzből készült Vad Magyarország országimázsnak is elsőrangú lenne, mégis a magyar finanszírozás, bemutatás akadozott. A fesztivál főszervezője szerint ha lenne egy olyan sorozat, amely Magyarország tájait hasonló színvonalon mutatja be, mint ez az alkotás, annál jobb országimázst nem is tudna elképzelni. Kormos Ildikó természetfilmes, a tavalyi fesztivál zsűrielnöke is úgy vélekedik: észre kéne venni végre, hogy Magyarország jó hírét gyönyörű tájainak, értékes kultúrájának ilyen színvonalú bemutatásával lehet a legsikeresebben növelni.

– A film akár kultikussá is válhat – jósolta Csabai Ferenc: a DVD, a bluray elfogyott, újra kell nyomni. – A hollywoodi produkciókból nem adnak el ennyit, mint ebből a filmből. Úgy látszik, valami elementáris igény ébredt a magyar nézőkben a jó magyar természetfilm iránt. Bár nagyon sok fórumon lehetett olvasni a Vad Magyarország sikeréről, még nem érzékelem azt, hogy ez egy csapásirányt jelölt volna ki, és azt mondanák: igen, erre érdemes pénzt áldozni, mert a nemzeti érdekeket is szolgálja.

Hiszen nemzeti érdek a nevelő funkció is: ha valaki látja, milyen szép mindaz, ami bennünket körülvesz, talán kevesebb kedve lesz tönkretenni. – Hét éve működik az országos természetfilm-fesztivál. Azóta próbálom elérni, hogy ezeknek a filmeknek a dvd-változatai jussanak el iskolákba, a gyerekek nézzék meg azokat a tájakat, amelyeket kevésbé ismernek – de forrást eddig nem sikerült rá találni. Az biztos, hogy a nevelő hatása pozitív, a biológia- és földrajzórákon is élveznék a gyerekek a vetítéseket.

Képek a Vad Magyarország forgatásáról - Rohanó szarvasok. Fotó: Olma Frigyes (galéria)

A Vad Magyarország rendezője sem gördítene akadályokat az elé, hogy minél többen lássák a filmet: – Csak a Vidrasors, meg a Termiklovagok az én jogaim, a többihez nincs tulajdonjogi viszonyom. Amiben van magyar adófizetői pénz, azt mind fölrakom az internetre. Ha lement a moziban és a tévében, a Vad Magyarországot is felrakom majd video-megosztókra, HD-minőségben – nyilatkozta az alkotásaival kapcsolatban a rendező, aki a médianyilvánosságot sem mondhatni, hogy keresi a reklám érdekében – interjúkérésünket is elhárította. A Vad Magyarországot így is több mint húszezren nézték meg csak a mozikban.

Interjú Török Zoltánnal, a Vad Magyarország című természetfilm rendezőjével


* * *

A zsűrielnök véleménye

A Vad Magyarország – A vizek birodalma című film méltán aratott sikert itthon és külföldön is – mondja a 2011-es pusztaszeri fesztivál zsűrielnöke, Kormos Ildikó természetfilmes. – Nézők sokasága csodálhatta a magyar vízi és víz közeli élővilág sokszínűségét, aminek egy rétisaspár fészekalja és egy fiatal vidra kalandjai adtak történeti keretet. Tavak, folyók, lápok hazai flórája és faunája a természethez kötődő hagyományokkal együtt tárul elénk. Bravúros közelképeket látunk akciók közben is, pl. vidra eszik, holló jégdarabbal játszik, réti sas a csőrét tisztítja stb. A jó rendezés és a fantasztikus operatőri teljesítmény mellett a zeneválasztás és a visszatérő dallamhasználat is szerencsés, harmóniában van a filmmel. A kísérőszöveg is korrekt, de egészében közepes színvonalú marad, itt-ott zavaró benne az „ám" szó gyakori használata. Világszínvonalú, páratlanul látványos felvételeivel kép, zene és szöveg összhangjával ez a film a Pusztaszeri Országos Természetfilm Fesztiválon is kiemelkedett a mezőnyből.

Képek a Vad Magyarország forgatásáról - Kíváncsi szarka a lesből fényképezve. Forrás: www.termeszetfilm.blog.hu (galéria)

Szomorú, sőt szégyen, hogy Magyarországon a hazai élővilág megörökítésére évtizedek óta alig jut állami támogatás, hogy ilyen tehetséges alkotók csak külföldi partnertől remélhetnek segítséget. Jelen esetben a hamburgi természetfilm stúdióhoz kellett fordulni azért, hogy ez a film elkészülhessen. Észre kéne venni végre, hogy Magyarország jó hírét gyönyörű tájainak, értékes kultúrájának ilyen színvonalú bemutatásával lehet a legsikeresebben növelni! Olyan lehetőség ez, amivel élni kell! Az utóbbi években viszont folyamatos elvonások, költségvetési zárolások sújtják a filmkészítőket. Az új pályázati rendszer nem vette figyelembe a filmszakmai szerveztek tanácsait, kéréseit. A kiút egyelőre nem látszik, az új rendszer eredményeit illetően még nincsenek tapasztaltok. Kétségek viszont bőven akadnak. Az ismeretterjesztő, így a természetfilmek jövője bizonytalan, lehetőségei korlátozottak. Jó, hogy ilyen nemzetközi koprodukciókra olykor adódik lehetőség, de országunk kulturális kincseinek, természeti és tudományos értékeinek megörökítését magyar pénzből kéne finanszírozni. Az ország általános műveltségi szintje a béka feneke alatt van, a magyar kultúrpolitika kötelessége lenne, hogy ezen változtasson, így a természetfilmek számára is biztos hátteret teremtsen.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kopernikusz hagyománya Torunban

Torunban, Kopernikusz szülővárosában a diákok ma is kutatják a csillagos eget: erre a célra a város és a régió iskoláinak közelében korszerű teleszkópokkal felszerelt obszervatóriumok hálózata épült ki. Tovább olvasom