Délmagyar logó

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 17°C Még több cikk.

Sikerek és kudarcok a Marsra küldött űreszközök történetében

Az emberiség 1960 óta próbál űreszközöket küldeni a Mars közelébe vagy magára a bolygóra. A kísérletek fele kudarccal végződött. VIDEÓVAL
1960-1964: A Szovjetunió 6 szondát indít a Marsra, az Egyesült Államok 1964-ben küldi az elsőt, egyik sem járt sikerrel.

1964: A szovjet Zond (szonda) kis távolságra elrepül a Mars mellett, de nem tud adatokat küldeni.

1964: Az amerikai Mariner 4 elrepülve a Mars mellett először készít közelképeket a bolygóról

1969: A távérzékelőkkel felszerelt amerikai Mariner 6 és Mariner 7 elemzi a Mars légkörét és felszínét, csaknem 200 felvételt küld a Földre a Mars északi és déli sarkáról és a Phobos holdról.

1960 óta próbál űreszközöket küldeni a Mars közelébe vagy magára a bolygóra.
1960 óta próbál űreszközöket küldeni a Mars közelébe vagy magára a bolygóra.

1971: Az amerikai Mariner 9 lett az első űreszköz, amelynek sikerült a Mars körül pályára állnia. Fényképezte a felszínt, és közeli felvételeket készített Mars két holdjáról, a Phobosról és a Deimosról.

1976: Az amerikai Viking 1 és Viking 2-ről leszálló egység száll le a Marson. A Viking 2 leszálló egysége biológiai kísérleteket hajt végre, de ezek nem adnak bizonyítékot az élet jelenlétére, de meglepő vegyi folyamatokat tapasztal a talajban.


Szimulált marsraszállás.


1997: Az amerikai Mars Global Surveyor (általános Mars-kutató) Mars körüli pályára áll, és 9 éven át követi a bolygó felszíni változásait, modern kori vízfolyások és évszakváltozások nyomaira bukkan.

1997: Leszáll a bolygón az amerikai Mars Pathfinder (marsi nyomkereső). Mars-járója több mint 17 ezer képet és talajelemzési adatot küld a Földre. Ezekből kiderül, hogy a Mars valamikor meleg volt, felszínén folyékony vízzel és a mainál sűrűbb légkörrel.

Az eddigi kísérletek fele kudarccal végződött.
Az eddigi kísérletek fele kudarccal végződött...

1998: Japán is beszáll a versenybe, de Nozomi elnevezésű űreszköze nem éri el a Marsot.

2001: Az amerikai Mars Odyssey (Mars-Odüsszea) robotűrhajó felbocsátása. Az Odüsszea máig a Mars körül kering, megfigyeléseket végez, és távközlési átjátszóként működik 2004 óta a két amerikai Mars-járó berendezés és a Föld között.

2003: Az Európai Űrkutatási Hivatal felbocsátja a Mars Express eszközt, fedélzetén a brit gyártmányú Beagle 2 leszálló egységgel. A Beagle-lel megszakadt a kapcsolat akkor, amikor levált az űrhajóról, és sorsa azóta ismeretlen.

Sikerek és kudarcok egyaránt volatk a Marsra küldött űreszközök történetében.
Sikerek és kudarcok egyaránt volatk a Marsra küldött űreszközök történetében.

2004: Az Egyesült Államok a Mars ellentétes oldalán a felszínre juttatja a Spirit (szellem) és az Opportunity (lehetőség) elnevezésű Mars-járót, ezek geológiai elemzéseket végeznek.

2004: George Bush amerikai elnök bejelenti, hogy az Egyesült Államok 2020 után egy holdi bázisról embert küld a Marsra.

2007: Az Európai Űrkutatási Hivatal Rosetta robotűrhajója kockázatosan kis magasságú repülést hajt végre a Mars fölött.

2008. május 25. (európai időszámítás szerint 26.) az amerikai Phoenix sikeresen leszáll a Mars északi pólusának közelében.


Egy videó 2020-ból...

Olvasóink írták

  • 2. susezo 2008. május 26. 20:34
    „huuu de joo fotok :)”
  • 1. na 2008. május 26. 16:25
    „Ez a videó nem 2020-as...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Motortúra Erdélyben: nyomokban betont is tartalmazhat az út

Kollégánk arra vetemedett, hogy négynapos motoros túrát szervezzen Székelyföldre. Úgy gondolta, egy… Tovább olvasom