Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő ikonokkal! később elolvasom

Szeged - delmagyar.hu

2010. 09. 03. péntek - Hilda
Időjárás: Napos, felhős22°C - Napos, esős23°C
Itt vagyok: Nyitólap > Világvevő > Sumer–magyar rokonság: nem nyelvészeti vita

Sumer–magyar rokonság: nem nyelvészeti vita

Bálint Csaba
2009.10.06. 08:37
Értékelem a cikket!
Betűméretet növelem Betűméretet csökkentem Cikket küldöm e-mailben Nyomtatom E-mailt írok a szerkesztőnek Később elolvasom

Minden népnek megvannak a maga legendái, eredetmítoszai, és ez így van rendjén. Benne vannak versekben, dalokban, könyvekben. De mi történik akkor, ha egy nemzet nem elégedett a saját sorsával? Ha kicsinek, kevésnek érzi magát?

Hírlevél feliratkozás

Értesülni szeretnék a napi friss helyi hírekről! E-mailemre levél érkezik, amelyben megerősítem a feliratkozást.



A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia néhány hete körlevélben hívta fel a hívek figyelmét a katolikus hit megőrzésére az újpogányság egyre terjedő szellemével szemben. Úgy vélik az országban ismét erőre kapott egyfajta pogányság, amely támadja a kereszténységet, elsősorban a Jézusról és Szűz Máriáról szóló tudománytalan állításokat ítélik el. Az új vagy új köntösbe bújtatott régi tévhitekből és egyéb ámításokból nem csak a katolikus egyháznak van elege.

A magyarokat egykor volt nagy népekkel rokonító tudománytalan elméletek is új lendületet kaptak az utóbbi időben. Mindig is voltak, akik megkérdőjelezték a finnugor nyelvrokonságot, mindig is voltak, akik úgy vélték, a magyarok valamiféle felsőbbrendű nép, amely nem lehet rokon a finnel vagy az észttel, akik a halzsíros rokonságot elutasították. Régóta jelennek meg tudománytalan, népbutító írások, de, ami most zajlik, az már nem is a nyelvészet, inkább a pszichológia és a szociológia hatáskörébe tartozik – vélik a kutatók.

Zsugorodó nemzeti büszkeség - növekvő vágyak

Amatőr, ámde magabiztos „nyelvészek" bizonygatják a maguk igazát, igazi nyelvészeti háború dúl egy-egy internetes fórumban a sumer–magyar rokonságról, a finnugor elméletekről és megannyi más témakörben. Aki olvassa, úgy érzi, ennek sosincs vége. Mindig van eggyel több „de". Egyre több összeesküvés-elmélet, egyre több alternatív igazság jelenik meg a világhálón. Sokan mintha birtokában lennének valamiféle rejtett tudásnak, amely egészen más fényt vet a magyarok történetére, de vajon a tudománynak kell-e foglalkoznia ezekkel?

– Ez nem is nyelvészeti vita. Ez az egész inkább a szociológia és a pszichológia területe, mintsem a nyelvészeté. Persze ismerjük a furcsa elméleteket a magyarság eredetéről, de ezekkel többnyire nem lehet vitatkozni, mert azok, akik hisznek bennük, nem nyitottak a vitára. Ezeket a teóriákat a nyelvészet eszközeivel könnyedén meg lehet cáfolni, hiszen alig akad a kidolgozóik között olyan, aki bármiféle tudományos hátteret fel tud mutatni, az érvelésükön pedig ez nagyon meglátszik. A nyelvészet egy egzakt tudomány. Nem elég magyarul beszélni ahhoz, hogy tudományos munkát végezzünk – mondja Fancsaly Éva, egyetemi docens, amikor az „új igazságokról" kérdezzük.

– Én már olyan elmélettel is találkoztam, amely bizonyítottnak vélte az ujgur–magyar rokonságot, mivel kidolgozója járt az ujgurok között, és látta, hogy azok a paprikás csirkét ugyanúgy készítik, mint a magyarok. Alapos munka volt, de érthető okokból nem vehető komolyan. Állították már azt is önjelölt kutatók, hogy a francia a magyarnak egy nyelvjárása, mások az etruszkokkal és a sumerekkel rokonítanak minket. Ez előbbit például teljesen lehetetlen bizonyítani, mert ezekről a népekről rendkívül keveset tud a világ: alig maradt tőlük írásos emlék. Azt mondják egyesek, hogy mivel a sumer agglutináló nyelv volt, és a magyar is az: a sumer és a magyar rokonoknyelvek, de ezen logika mentén a fél világgal rokonságban vagyunk. Ha pedig valaki azt állítja, hogy a magyar a török nyelvvel rokon, jogos a kérdés, hogy melyik törökkel, de eddig általában nem jutnak el a finnugor nyelvrokonságban kételkedők – hoz néhány példát a Pécsi Tudományegyetem finnugor szemináriumának oktatója, aki szerint ezek a “délibábos nyelvhasonlítások" a nemzeti identitást és a nemzettudatot dicsőségessé, magabiztossá varázsolják A fényes nemzeti imidzs erősíti a nemzeti, a csoportos és az egyéni öntudatot is, erőt ad a hétköznapi problémák elviselésére, segít átvészelni az átmeneti korban élő emberek bizonytalanságát.

Itt a bizonyíték! A sumerek ismerték a felhúzható lovat.

– Az az ember, aki kicsinek és gyengének érzi magát, a nemzetet, amelynek tagja, egy régi dicsőségbe, valamiféle isteni eredetbe próbál kapaszkodni. A társadalom számos területén jól megfigyelhető ez a tendencia. Egyre több a távgyógyító, a kuruzsló, terjednek a különféle egyházak. Így terjedhetnek el ezek az eredetmítoszok is – mondja a szakember, aki hozzáteszi: a finnek között is akadnak, akik azt vallják, hogy ők a Skandináv-félsziget őslakosai, akik tagadják a vándorlást, de sokkal kevesebben vannak, akik elvetik a finnugor nyelvrokonságot, mint a magyarok körében.

De a finnek is!

Sokszor érvelnek a furcsa tézisek hívei azzal, hogy a finnek is tagadják már a magyar nyelvrokonságot, de ez egyáltalán nem igaz. Ahogy az sem igaz, bár több fórumon is terjed, hogy átírták volna a finn tankönyveket ebben a témakörben – tudjuk meg Sipőcz Katalintól, a Szegedi Tudományegyetem docensétől.

– A finn kollégák már azt is felajánlották, hogy írnak egy levelet nekünk, amelyben kiállnak a nyelvrokonságért, mi pedig publikálhatjuk, mintegy cáfolatként, de teljesen felesleges. Meggyőzni senkit sem lehet, aki hisz. Finnországban is vannak ilyen irányzatok, ez igaz, de olyan erősen nincsenek jelen sem ott, sem az észteknél, vagy más finnugor nyelvcsaládba tartozó népnél, mint nálunk – mondja a docens.

A finnek nem.

– Azok, akik egy nem létező mítosz felépítésén fáradoznak legtöbbször a sumer–magyar kapcsolatban hisznek, de népszerű a magyarokat a hunokkal rokonító teória is, és néhányan úgy vélik, a magyar volt az első nyelv, és belőle alakult ki a többi. A kisebb népeknél általában megfigyelhetőek ilyen tendenciák. Néhány balkáni nemzet kitalált mítoszaival hasonlíthatók össze a magyar próbálkozások, de azt hiszem a magyarok ebben abszolút csúcstartók – mondja Sipőcz Katalin, aki hozzáteszi, hogy ha többet tudnánk azokról a népekről, amelyekkel bizonyítottan nyelvrokonok vagyunk, talán nem lennének ennyire erősek a mítoszokat, legendákat gyártó irányzatok, és az igazolt, bizonyított és lezártnak tekinthető finnugor nyelvrokonságot tagadó állítások – összegez Sipőcz Katalin.
ˆaz oldal tetejéreˆ

Hozzászólok a cikkhez


Mi tekintettel vagyunk a személyiségi jogokra, elutasítjuk a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja! Ön a(z) 38.107.191.95 IP címről szól hozzá.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!
Kérem, jelentkezzen be vagy regisztráljon!
Töltés, kérem várjon!
123456789... következő >> végére >>> 374 hozzászólás
Moderálásra küldöm Moderálásra küldöm 374. hozzászólás xelemorf 2010.04.13. 02:35

Az Sumér ékírást írást a Székely-Magyar rovásírás segítségével fejtették meg. A két nyelv közötti egyezés hatalmas. A Finn és magyar közötti hasonlóság parányi. Például, a Kínai nyelv és a Magyar nyelv között is több a hasonlóság, mint a Finn és Magyar közt.
Ebből kiindulva a fenti cikk egy magyarellenes provokáció.

Moderálásra küldöm Moderálásra küldöm 373. hozzászólás najahuha 2010.01.15. 14:59

Aktuális hozzászólásaim a csillagok közti, sorszámmal ellátott szövegek:
**********#30.) ............cccccc.................***************

347. hozzászólás Vuperi 2009.11.09. 17:41
338-ra
najahuha, akkor vegyük sorra.
--------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------ Fordítva ülsz a lovon ! Mint többször kifejtettem, illetve utaltam a TUDOMÁNY alapkövetelményére, miszerint eloszor a MEGLÉVO elmélet hiányosságait, abszurdumait, dogmáit szükséges meghatározni, hoyg tovább lehessen lépni. Ennek megállapításához nem ok-okozati összefüggés az, hogy egy másik elmélet helytálló vagy helytállóbb-e, mitn a meglévo, jóllehet a kételyben szerepet játszik. De ez a tudományos ELVÁRÁS lényege, hiszen a megismerés részletezése, a megközelítés pontosítása a cél...
Tehát érvelésed nem helytálló, mert ahelyett, hogy a finnugor módszertanok tudományosságának, voltaképpen egzaktumainak, empírikusságának részleteit, TÉNYEIT… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm Moderálásra küldöm 372. hozzászólás Abani 2009.12.31. 13:38

Sipőcz Katalin, aki hozzáteszi, hogy ha többet tudnánk azokról a népekről, amelyekkel bizonyítottan nyelvrokonok vagyunk, talán nem lennének ennyire erősek a mítoszokat, legendákat gyártó irányzatok, és az igazolt, bizonyított és lezártnak tekinthető finnugor nyelvrokonságot tagadó állítások - összegez Sipőcz Katalin.
---------------------------------

Sipőcznek meg fel kéne végre hagyni, a sok ostoba porhintéssel, nyelvi rokonságunkkal kapcsolatban.

Béres Judit: - Számos vizsgálat és tudományos közlemény született az elmúlt időszakban a mai magyar népesség molekuláris genetikai állományának feltérképezéséről, hazai és külföldi szakemberek együttműködésével, amelyek eredményeként megállapítható: a mai magyar népesség genetikai markerei, azaz jelzőgénjei alapvetően Nyugat-Eurázsia népességével mutatnak hasonlóságot. A finnugor nyelvcsaláddal tehát nem vagyunk genetikai rokonságban.

- Kikhez állunk a legközelebb?

- A haplocsoport-gyakoriságok alapján kiszámítottuk a magyar és 23… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm Moderálásra küldöm 371. hozzászólás Abani 2009.12.31. 13:28

http://www.demokrata.hu/heti-hir/jottunk-messzi-keletrol

Moderálásra küldöm Moderálásra küldöm 370. hozzászólás Abani 2009.12.31. 08:50

A szegedi párbeszéd kiindulópontját képező délmagyar.hu - cikk alapvetése

A délmagyar.hu cikkírója a " Sumer-magyar rokonság: nem nyelvészeti vita" c. pamfletjében megadta a kezdőhangot ehhez a hun-magyar vitához. Jobb lenne, ha az eltérő nézeteket vallók között egy tudományos igényű kötet megjelenését követően élénkülne meg a vita - de a közállapotok és a finnugrisztika jelenlegi helyzete nem kényeztet el bennünket.

Nem kellene erről az átgondolatlan, s csupán a cikkírónál és a hunfalvysták körében tapasztalható elfogultságot illusztráló cikkről több szót ejteni (egyszer már írtunk róla " A sumer-magyar valóban nem vita többé " címmel); ha a cikk nem néhány tudós véleményét idézné, s ha a hun-magyar kérdés esetében nem lett volna érzékelhető egyfajta pártosság a szegedi párbeszéd során is.

Amikor a hun-magyar azonosságról értekezünk, érdemes visszaemlékeznünk erre a délmagyar.hu cikkre. Ez ugyan - a mércén aluli érvelése miatt - nem vehető tudományos igényű… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm Moderálásra küldöm 369. hozzászólás keiner 2009.11.19. 21:20

Lerágott csont:
http://www.delmagyar.hu/belfold_hirek/a_katolikus_egyhaz_az_ujpoganysag_ellen/2115967/

Moderálásra küldöm Moderálásra küldöm 368. hozzászólás tripitaka 2009.11.19. 18:17

"A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia néhány hete körlevélben hívta fel a hívek figyelmét a katolikus hit megőrzésére az újpogányság egyre terjedő szellemével szemben. Úgy vélik az országban ismét erőre kapott egyfajta pogányság, amely támadja a kereszténységet,..."

Cuki...
------------------------
"Halállal sújtani embereket, méghozzá tömegesen, a népirtás határáig, pusztán azért, mert vonakodnak áttérni egy olyan vallásra, amelyet nem is ismernek? Halál jár a puszta habozásért, vonakodásért is? Hol itt a jog, a legelemibb emberi jog? Hol az isteni törvények? Hol a fennen hangoztatott keresztény hitelv a felebaráti szeretetről, az emberi élet tiszteletéről és megbecsüléséről? Kinek van, lehet joga, isteni vagy emberi felhatalmazása, hogy embereket halomra öljön, ölessen, pusztán mert ellenállnak egy számukra ismeretlen hitre való kényszerítésnek? Miféle törvény, miféle Isten nevében? Hiszen, ha van isteni törvény és igazság, azokat kellene megbüntetni, s ha nem is… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm Moderálásra küldöm 367. hozzászólás Abani 2009.11.15. 16:46

Érdemes elolvasni a korabeli írásokat, hogy abban a germánok mindig a magyarság megsemmisítését tartotta szem előtt.

Érdemesnek látszik tehát korabeli német szerzők néhány megnyilvánulásának segítségével röviden áttekinteni, hogy a németországbeli nyelvközpontúságnak lehettek-e kihatásai a magyarságra vonatkozó, ugyancsak nyelvközpontú, a hun-magyar hagyományt kirekesztő szemléletmód kialakulásában.





[1646 - 1716] Gottfried Wilhelm Leibniz kora polihisztoraként a jogelmélet, fizika, logika,

matematika mellett nyelvfilozófiával és historiográfiával is foglalkozott.[6]



1707 Leibniz tanítványa, J. G. Eckhart szerint a hunok és a magyarok különböző népek

voltak, bár összekeverik őket. A magyarok a szóegyezésekből láthatóan a finnekkel rokonok, a ,,hun" név pedig szláv eredetű és a fennmaradt hun szavak is szlávok.[7]



1710 Leibniz értekezésének kezdőmondatában kijelenti: minthogy a népek távolba vesző

eredete ,,túllép" a történetíráson, a régi írásos… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm Moderálásra küldöm 366. hozzászólás keiner 2009.11.14. 11:11

363. hozzászólás tripitaka 2009.11.13. 21:05, Herbert Illig gondolkozása nem elfogadott élmény. Söt, a magyar Wicki-oldal szerintem nagyon elfogult és nem forditás.
http://de.wikipedia.org/wiki/Heribert_Illig
http://hu.wikipedia.org/wiki/Heribert_Illig
Nem csak azt álitja, hogy a köszépkor nem léteszik, 297 év,, hanem az Ägyptien történelmet is 2000 évvel rövedítene.
Amit jelent, az összes történelem nem úgy léteszik, mint ahogy itt is fel lett írva.

Moderálásra küldöm Moderálásra küldöm 365. hozzászólás Abani 2009.11.14. 07:25

"Mikor pedig a szláv nép, mint mondottuk, a Duna mellett élt, a szkítáktólt, mégpedig a kazároktól jöttek, akiket bolgároknak neveznek, és letelepedtek a Duna mentén, és a szlávok elnyomói lettek.
Akkor a fehér ugorok jöttek, és elfoglalták a szlávok földjét."

A bolgárokkal kapcsolatban érdemes megemlíteni egy másik topikból való bejegyzést.

"A magyar-bolgár kutatások sajátossága, hogy a magyar tudósok a bolgárokat török eredetűnek tartják", is szerepel



általában egy magyar jelenség:



hogy fix-nek bállítani próbált dolgokra építettek fel egy csomó elvet, a finnugorizmus akkori politikai indítékból dogmatikus nézeteiből ered.

ezért van az is, hogy pl. dzsaffar nézetei is hibásak (mert ezekre építette fel).



ilyen hamis, ténynek maskírozott dolgok (rengeteg ilyen van, de csak néhány a teljesség igénye nélkül): pl. a bolgárok töröksége, a hunoké, az avaroké, stb. az onogur kérdés, illetve jövevényszavak kritikátlan alkalmazása, a mongol, stb. egyéb nyelvi… Tovább olvasom »


Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ
HIRDETÉS
bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...