Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Szemetet is szednek a mumus civilek

A segítés vált szolidaritássá, a megértés pedig toleranciává, így került előtérbe Schilling Árpád pályáján a civil felelősségvállalás. A Krétakör alapítóján kívül hazánkban még több tízezer civilszervezet dolgozik közös céljaikért, ám Angela Merkel és az Amnesty International is aggódik miattuk.
Szeretetért brummognak

„Brumm, brumm, brumm" – a napokban bejárta az internetet az a videó, amelyen sokak mellett Harcsa Veronika énekesnő, Mucsi Zoltán Jászai Mari-díjas és Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész brummog. Kiderült: a kampányfilm a Macié, azaz a magyar civileké, akiknek céljuk, hogy megismertessék, elfogadtassák és megszerettessék a szférát a magyar társadalommal.

„Európai berendezkedésünk ma abban jut kifejezésre, hogy mit értünk ma civil társadalom alatt. A civil társadalomban szabad polgárok szabadon kommunikálhatnak, félelem és kényszer nélkül kifejezhetik önmagukat, a kormányok pedig partnerekként bánnak velük. A társadalmi részvétel ezen formája erősség, sikerünk alapja" – mondta Angela Merkel hét eleji magyarországi látogatásán. Ám miközben a német kancellár ily módon az európai értékek közé sorolta a civil aktivitást, a világszerte 3 millió tagot számláló civil jogvédő szervezet, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója, John Dalhuisen szerint magyarországi helyzetük a boszorkányüldözéseket idézi.

– A civil a polgárságára ébredő, társadalmi szerepét felismerő ember. A civil az az ember, aki felismeri, hogy tud változtatni az életén, és megpróbál elgondolkodni, később esetleg tenni ezekért az ügyekért – magyarázta Schilling Árpád. A Jászai Mari-díjas rendezőt és a Krétakör alapítóját ma már nem csak színházi emberként ismerjük: az alapítványával legutóbb a hajléktalan emberek lakhatásáért emelt szót óriásplakátokon, a Krétakör Szabadiskola oktatási programjában pedig a középiskolásokat avatja be a közügyek, a politika, vagy épp a kirekesztés problémakörébe.

„Nélküled nincs játék"

Hazánkban a közbeszéd már-már az ellenzékkel azonosítja azokat a formális és informális szerveződéseket, amelyek közélettel is foglalkoznak, mint például a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) vagy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), de azt elfelejtjük: a lakótelepi játszóteret gondozó szülő is felelős civil munkát végez.

Általában spontán módon alakult baráti társaságok válnak idővel professzionális szervezetté – ahogy a Krétakör is 20 évvel ezelőtt. – Komoly keresztény nevelésben részesültem, és bár eltávolodtam a vallástól, maradt bennem valami: lelkiismereti kérdés számomra az elesettek felé fordulni. A segítés később szolidaritássá, a megértés toleranciává változott, ahogy alakult a fogalmi készletem – magyarázta Schilling Árpád, miért vált számára fontossá a színház mellett a civil aktivitás is, és lett mára a Krétakör hívószava a „Nélküled nincs játék". – A civilszervezetek egy része nem vallási vagy ideológiai, hanem gyakorlati szempontból közelíti meg mondjuk a kisebbségek vagy a szegénység kérdését: azt mondják, a romákkal kapcsolatban az integrált oktatásról, a hajléktalanok ügyében a bérlakásokról kell beszélni. Tetszik ez a szakmai megközelítés, a valódi hatás, a gyakorlati hasznosság érdekel – magyarázta.

Ismerős arcok. Az ország számos művésze brummog a magyar civilek kampányában. FOTÓ: sziamaci.hu
Ismerős arcok. Az ország számos művésze brummog a magyar civilek kampányában. FOTÓ: sziamaci.hu

Harc

A jelenlegi politikai kommunikáció lételeme a folyamatos konfrontáció, gyakran használják a „szabadságharc", „győzzünk", „kiállunk" szavakat. Hagyományosan az ellenzék ellen vívnák ezt a „harcot", ám az ellenzék olyan végletesen meggyengült mára, hogy a harc metafora kezdett komolytalanná válni Urbán Ágnes szerint. Ezért átalakult a küzdőterep: egyrészt külföld felé irányul, többek között Brüsszel ellen vívunk szabadságharcot, itthon pedig a civilek ellen.

Nem mások a hazai és EU-beli civilek

Ennek ellenére hazánkban a civileket behúzták a politikai erőtérbe, és bármilyen viccesen, sőt egy külföldi számára érthetetlenül hangzik, de most ez a szféra tölti be az ellenzék szerepét Urbán Ágnes, a – szintén a civilszervezetek közé tartozó – Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa szerint. – Ettől függetlenül a hazai civilek pont annyira civilek, mint a külföldiek, pártoktól függetlenül közösségi célokért dolgoznak. Hiába furcsa a róluk szóló politikai kommunikáció, nem akarnak politikai szereplővé válni – beszélt a Corvinus Egyetemen is tanító szakember a szféra képviselőiről. Akad közöttük olyan szervezet, amelyik lokális célokat fogalmaz meg, mint a fővárosban a Duna-part otthonossá tételén munkálkodó Valyo – Város és folyó egyesület, míg mások mondjuk általában a nők védelméért dolgoznak, mint a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület, sőt olyan nemzetközi jogvédő hálózat is, mint az Amnesty International vagy a vállalati és politikai korrupció mértékét nemzetközi szinten figyelő Transparency International is ide tartozik.

Társai lenni és segíteni egymásnak

De miért én tegyek bármit, miért nem elég, ha a másik emel szót vagy cselekszik?– tehetnénk fel a kérdést, mielőtt beállnánk egy helyi szemétszedő akcióba, vagy jogainkat érvényesítenénk főnökünkkel szemben. – Természetesen gyakran előjön a mondás, hogy „Ne szólj szám, nem fáj fejem!". De jusson eszünkbe inkább egy másik: „Néma gyereknek anyja sem érti a szavát" – számolt be tapasztalatairól Schilling Árpád. – Itt csak arról van szó, hogy nem kell befogni a szánkat, és nem arról, hogy a kormányt hogyan kellene megbuktatni. A valódi civil szervezetek számára a pártpolitizálás érdektelen. Nem egy legyőzendő ellenséget keresünk, hanem a megoldást arra, hogyan tudnánk formálni a saját életkörülményeinket, környezetünket, hogyan tudunk társai lenni egymásnak – mert a mellettem lévő ember nemcsak abban hasonlít rám, hogy magyar nyelven beszél, hanem ugyanannak a közösségnek a része. Igenis kell valamiféle felelősséget éreznem, ha látok egy embert, aki az utcán él, vagy mert kicsapnak valakit a munkahelyéről, mert más színű a bőre, vagy ha a nők elnyomotti helyzetéről van szó, és még sorolhatnánk. De egyszerűbb ügyek-
ről is beszélhetünk: szóvá merjük-e tenni, hogy a faluban ez vagy az nem működik, vagy segítenék-e a saját munkámmal egy játszótér kialakításában. Sokszor nem azzal van a baj, hogy azt kérdezik az emberek, „miért pont én?", hanem azzal, hogy nem hiszik el, hogy a kiállásuknak volna bármiféle eredménye. Ezen az attitűdön változtatnunk kell, különben jogfosztott jobbágyok maradunk – tette hozzá.


Összeesküvések sztárjai

A hazai projektgazdák gyakran valóban külföldi alapítványoknál pályáznak támogatásokra – számolt be a tényekről Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa. Ezért kaphatott anyagi segítséget a Norvég Civil Alaptól számos hazai civilszervezet az elmúlt években. – Mivel Magyarországon nincsenek nagy alapítványok, amelyek egy-egy művészeti ág vagy tudományterület képviselőit vennék a szárnyuk alá, ezért keresnek külföldi támogatókat is a civilszervezetek. Ehhez képest a világ legtermészetesebb dolgának tartjuk, hogy például az egyetemisták a különböző nemzetközi tanulmányi programoknak köszönhetően külföldi ösztöndíjakat kapnak, kinn élnek és tanulnak, és hogy a hazai cégek is indulnak külföldi tendereken. Ugyan a civilszervezetek nem mennek el az országból, de kitalálnak célokat, projekteket, több intézménynél pályáznak ötletük támogatására. Van, hogy sikerrel, van, hogy nem: állandóan versenyeznek a többi nemzetközi pályázóval, Litvániától Mexikóig – fogalmazott. Ilyen például a Norvég Civil Alap által támogatott Sajóvölgyi Tájszépítő Egyesület, a Drog Stop Budapest Egyesület vagy az Autisták Országos Szövetsége. – A világ minden civilszervezete így működik – tette hozzá Urbán Ágnes. – Saját prioritásaik szerint, és nem pártérdekek mentén szerveződnek ők – tette hozzá.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kísérleti űrrepülőgépet indít útnak az ESA

Az Európai Űrügynökség azt teszteli, az eszköz képes-e irányított módon visszatérni a légtérbe. Tovább olvasom