Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Szenzációs felvételek a hópárducról

A bhutáni Vangcsuk Centenáriumi Parkban most először sikerült lencsevégre kapni a hópárducot. A szenzációs felfedezés a bhutáni kormány és a WWF közös fajmentő programjának kiemelkedő eredménye.
Ez az első olyan eset, amikor a kutatóknak sikerült fényképen is megörökíteni azt, hogy a hópárducok megtalálták életfeltételeiket a Vangcsuk Centenáriumi Parkban, amely ökológiai folyosót képez az ország nyugati részén lévő Dzsigme Dordzsi Nemzeti Park, és a keleten elterülő Bumdeling Vadvédelmi Terület között. A bhutáni kormány biológusai és a WWF szakemberei összesen több mint 1000 felvételt készítettek a parkban a hópárducokról.

A bhutáni kormány a WWF-fel közösen kezeli Bhután tizedikként kijelölt nemzeti parkját. A terület élővilága rendkívül gazdag, 244 edényes növényfaj, 23 emlős- és 134 madárfaj él itt.

A mostani kutatás során az is kiderült, hogy a táplálékban gazdag terület ideális a hópárducok számára, mivel rengeteg zsákmányállat közül választhatnak. A nagyragadozó által gyakran fogyasztott fajok közé tartozik a tibeti farkas, a zergékkel rokon, veszélyeztetett himalájai széró, a pézsmaszarvas, a kék juh, de az is előfordul, hogy a rangsorban alattuk álló, gyengébb fajtársaikat is megeszik.

„Ezek a képek óriási jelentőséggel bírnak, hiszen ezek az első bizonyítékai annak, hogy a parkban valóban élnek hópárducok." - mondta a projektet vezető Dr. Rindzsan Sreszta, a WWF szakértője. A képek azt mutatják, hogy a különböző élőhelyeket összekötő folyosók rendszere jól működik, és a segítségükkel képesek leszünk elérni, hogy az egymástól távol élő példányok is találkozzanak. Így biztosíthatjuk azt, hogy a területen egyre több hópárduc éljen."


A hópárduc veszélyeztetett faj, a vadonban mindössze 4500 – 7500 példánya él. Bhután az egyetlen hely a Földön, ahol a tigrisek és a hópárducok élőhelye átfedi egymást. Nagyon fontos, hogy egy viszonylag pontos becslést tudjunk adni az állatok egyedszámáról, annál is inkább, mivel az őket fenyegető veszélyek egyre komolyabbak. A pásztorok megtorló jellegű hajtóvadászatai, az élőhelyük csökkenése, az orvvadászat mind a faj kipusztulásához vezethet. És akkor még nem beszéltünk az éghajlatváltozásról. A globális éghajlatváltozás miatt a Himaláján lévő természetes erdőtakaró fokozatosan felfelé húzódik, ezzel pedig drasztikusan csökken a hópárducok élettere.

A Himalája déli előterében az ökológiai egyensúly szempontjából létfontosságú a hópárducok jelenléte, ahogy ez szinte minden nagyragadozóra igaz világszerte. A hópárducok bhutáni feltűnéséhez hasonló szenzáció volt, mikor hosszú szünet után a hiúzok első nyomait találták meg Magyarországon, az Északi-középhegységben. A nagyragadozók sorsa az emberi tevékenység miatt egyik földrészen sem könnyű. Hazánk szerencsésnek mondhatja magát, hogy a hiúzok visszatértek, de az már nem szerencse kérdése, hogy sikerül-e őket megtartani az északi országrész erdőségeiben. A szakmai munka koordinálása érdekében indította el a WWF Magyarország hiúz fajvédelmi programját, ami több elemében hasonlít a Bhutánban végzett kutatáshoz.

A szervezet rádiós nyomkövetővel igyekszik pontosan behatárolni azokat a területeket, ahol hiúzok élnek. A bhutáni kutatás célja nagyon hasonló: felmérik, hány hópárduc él a Vangcsuk Centenáriumi Parkban és, mely területeket kedvelik leginkább.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az elhízáshoz köthető gént találtak egereknél

Egereknél olyan génmutációt azonosítottak amerikai kutatók, amely jelenlétében a szervezet "hagyd… Tovább olvasom