Délmagyar logó

2018. 07. 18. szerda - Frigyes 18°C | 26°C Még több cikk.

Szenzációs leletre bukkantak egy folyó fenekén eltemetve Ausztráliában

Pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket egykor Ausztrália és Antarktika között.
Egy pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket 113 millió évvel ezelőtt az ausztrál-antarktiszi hasadékvölgy térségében.

A PeerJ című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Diluvicursor pickeringi névre keresztelt faj bizonyítékul szolgál az apró termetű, két lábon járó, növényevő ornithopodák alrendjének sokszínűségére - írta a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. A Diluvicursor pickeringi részleges csontvázára 2005-ben bukkantak rá a délkelet-ausztráliai Victoria államban.

Matthew Herne, a kutatás vezető paleontológusa szerint az Ausztráliából származó dinoszauruszcsontvázak rendkívül ritkák. A mostani felfedezés az első bizonyíték arra, hogy hajdanán legalább két különböző testalkat létezett az ornithopodák körében a mai Délkelet-Ausztrália területén.

A szakember szerint az újonnan azonosított Diluvicursor pickeringi, amely a 2016-ban meghalt híres ausztrál őslénykutató, David Pickering után kapta a nevét, nagyjából akkora volt, mint egy pulyka, habár a farka révén a testhossza elérte a 2,3 métert. Vélhetőleg levelekkel, fenyőmagokkal, mohafélékkel és gyümölcsökkel táplálkozott. Hosszú lábcsontjai alapján pedig arra következtetnek a kutatók, hogy jó futó volt.

Herne szerint a D. pickeringi szoros rokonságban áll a Leaellynasaura nevű ornithopoda dinoszaurusznemmel, de - bár sok közös tulajdonságot mutat: kis termet, két lábon járás és növényevő életmód - akadnak azért különbségek is. A Leaellynasaura nem képviselői könnyű testfelépítésűek voltak és rendkívül hosszú farkuk volt, míg a D. pickeringi zömökebb volt, jóval rövidebb farokkal. A szakember szerint a jövőbeli vizsgálatok a további különbségek felkutatásával is fognak foglalkozni.

A paleontológusok egyelőre nem tudják, hogy mitől pusztult ki a D. pickeringi, ám erről az egy példányról úgy sejtik, hogy áradáskor sodródhatott bele egy folyóba. A fosszíliát ugyanis egy erős sodrású folyó fenekén eltemetve, fatörzsek és ágak közé szorulva találták meg.

A D. pickeringi az egykor Ausztrália és Antarktika között futó hasadékvölgy térségében élt. Herne szerint a lelőhely alapján arra következtetnek, hogy nagy folyók szelték át a hasadékot, amely erdőségeknek adott otthont.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Milliók élete kerülhet veszélybe a következő évtizedekben

Milliók élete kerülhet veszélybe a következő évtizedekben
A folyók áradása a világ legelterjedtebb és legpusztítóbb természeti katasztrófái közé tartozik. Tovább olvasom