Délmagyar logó

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Szökőár söpört végig a Genfi-tavon az ókorban

A természeti katasztrófát a Rhone-folyó torkolatánál lezuhant szikla okozta Kr.u. 563-ban.
Szökőár söpört végig a Genfi-tavon az ókorban, Kr.u. 563-ban, a természeti katasztrófát a Rhone-folyó torkolatánál lezuhant szikla okozta.

A víz átcsapott a mai Genf helyén álló város falain, elmosta a környező településeket, s magával ragadta az útjába kerülő embereket, jószágot. Két korabeli beszámoló is említi a cunamit, azonban az elemi csapás földtani bizonyítékait csupán most találták meg a Genfi Egyetem kutatói, akik vizsgálataikat a Nature Geoscience legújabb számában ismertetik.

A kutatócsoport a Genfi-tó fenekét szeizmikus reflexiós módszerrel vizsgálta. Az eljárás a szonárra emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy itt a felszín alatti kőzetben keltenek rugalmas hullámokat, és a határfelületekről visszavert hullámok amplitúdójából, továbbá beérkezési idejéből következtetnek a felszín alatti tértartomány inhomogenitásaira - olvasható a Nature News hírportálon.

"A vizsgálat során egy igen fura, a többitől nagymértékben eltérő üledékréteget fedeztünk fel, amely egyetlen esemény alatt rakódott le" - hangsúlyozta Stéphanie Girardclos geológus, a kutatócsoport tagja. Hozzátette: az üledékréteg lencse-alakú, vastagsága eléri az 5 métert, és 50 négyzetkilométeres a kiterjedése.

A tudósok ismerték az úgynevezett tauredunumi eseményről szóló 563-as beszámolót és úgy vélték, hogy az üledékréteg ekkor képződött.

A fenéküledékből vett minták kormeghatározása azt mutatta, hogy a lerakódás Kr.u. 381 és 612 között történt. Mivel egyetlen korabeli elemi csapás ismert, feltételezhető, hogy a tauredunumi esemény során képződött az üledékréteg.

A kutatások során összegyűjtött adatok segítségével Guy Simpson geológus végezte el a szökőár viselkedésének számítógépes szimulációját. Modellje szerint a szikla becsapódása után 15 perccel 13 méteres hullám érte el a mai Lausanne helyét, 70 perc multán 8 méteres hullám csapott le "Genfre". Az üledékben a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy tízezer éven belül ez volt a második cunami a Genfi-tóban.

"Semmi biztosíték sincs arra, hogy a tragédia nem ismétlődik meg a jövőben" - emelte ki Guy Simpson. Hozzátette: a régióban fel kellene mérni az esetleges kockázatokat, hiszen a tó partjain több mint egymillió ember él, csak Genfben kétszázezer.

Olvasóink írták

  • 2. szentmiki 2012. november 01. 14:29
    „1. lukrecia, hát valóban nagy butaság, amit itt állítasz, olvasd el még egyszer...”
  • 1. lukrecia 2012. október 29. 18:30
    „Azt hiszem ez egy nagy butasag amit itt allitanak. A Genfi tavon mindig is voltak "cunamik" de azokat a heves viharok okozzak. A mediteran es az alpesi eghajlat valtakozik itt tobbszor. mely felora alatt felelmetes idojaras valtozast tud hozni. Europaban itt lathatoak ilyenkor a legsotetebb felhok. Igen sokszor kinyomja a szel a vizet a tobol , szinte kiszippant belole nagy mennyiseget , majd ledobja a part menten. Sokszor meg is fagy ilyenkor. Szamtalan kep lathato pl tetoig befagyott autok soraig. ehhez kepest Montreauxban kozvetlen a to partjan szepen all
    Chateau de Chillon vara, melyben Byron is raboskodott. Igaz ez a var 1000 korul epult . Arhone torkolata ott mar eleg lapos es ahhoz kepest szeles. Nincs az a szikla ami elzarja.
    Monthey kozeleben van olyan hatalmas es szuk szikla kepzodmeny ahol egy szikla lezuhanasa elzarhatna a vizet.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Minden, amit Halloween ünnepéről tudni érdemes

Október 31-én tartják a világ számos országában meghonosodott, angolszász eredetű halloween ünnepét. Tovább olvasom