Délmagyar logó

2016. 10. 01. szombat - Malvin 11°C | 24°C

Szubatomi részecskéket észlel a mesterséges ˝retina˝

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet 2020-tól használhatja az algoritmust.
Az emberi szem ihlette a fizikusokat egy olyan processzor kifejlesztésére, amely a jelenlegieknél négyszázszor nagyobb sebességgel képes elemezni a keletkező szubatomi részecskéket. Az eszközt 2020-tól alkalmazhatják a nagy hadronütköztetőnél (LHC).

"Az emberi szem ideghártyája, a retina sejtjei helyileg elemzik a látott mintázatokat, amelyekkel az agynak már nem kell bajlódnia, így a kapott vizuális információ értelmezésére összpontosíthat, anélkül, hogy a részletekbe kellene bonyolódnia. Ugyanígy működik a mesterséges retina is: azonnal elemzi a szubatomi részecskék pályáját, amelyek a csaknem a fény sebességével száguldó protonnyalábok ütközése során keletkeznek" - magyarázta Diego Tonelli, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusa.

2013-as leállítása előtt az LHC másodpercenként 40 millió ütközést generált. Ezek mindegyike során több száz töltött részecske született, amelyeket csupán pályagörbéjük alapján lehet észlelni. A nagy hadronütköztető jövő évi újraindítása után a korábbinál magasabb energián ütköztetik a protonnyalábokat, s ezek során az előzőekhez képest lényegesen több új részecske képződik. Az óriási adathalmaz elemzése egyre növekvő feladatot jelent a szakemberek számára - olvasható a BBC hírei között.

Megoldást a mesterséges "retina" jelenthet, az a processzor, amely azonnal elemzi a keletkező részecskék pályáját. Az így összegyűjtött adatok alapján pedig olyan számítógépes algoritmust állítottak össze, amellyel a komputer automatikusan monitorozza és vizsgálja a részecskék pályáját.

"Négyszázszor gyorsabban működik, mint a nagyenergiájú fizikában alkalmazott bármilyen eszköz. Alkalmazása lehetővé tenné, hogy sokkal érdekesebb adatokat sokkal gyorsabban gyűjtsünk össze" - fogalmazott Diego Tonelli.

Tara Shears, a CERN fizikusa, a Liverpooli Egyetem tanára szerint az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet 2020-tól használhatja az algoritmust. Elsősorban olyan kísérletekben alkalmazhatják, amelyek az anyag alapkövei, a kvarkok közötti kölcsönhatással foglalkoznak.

"Ezzel az algoritmussal egy újabb lépést tehetünk a világegyetem megértése felé" - emelte ki Tara Shears.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A mai ember legrégebbi európai nyomára bukkantak Ausztriában

A legfeljebb egy centiméter széles, néha több centiméter hosszú kőszerszámok valószínűleg… Tovább olvasom