Délmagyar logó

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 10°C | 20°C Még több cikk.

˝Szuperegerek˝ terjednek Európában

A kelet-európai háziegér hímjének kromoszómáját viszi tovább párosodásuk után a nyugat-európai háziegér
Az így létrejött hibrid egéralfajnak olyan különleges tulajdonságai vannak, mint például az extra magas spermiumszám. Az egyelőre Csehországban és Németország bajorországi régiójában terjedő kisemlős tanulmányozása közelebb viheti a kutatókat a férfiak terméketlenségének megértéséhez is.

Normális esetben a hibridizáció - amikor két alfaj egyedeinek párosodásából utód születik - a spermium minőségének gyengülésével, alacsonyabb ivarsejtszámmal jár a hím utódoknál. A nyugat-európai Mus musculus domesticus és a kelet-európai Mus musculus musculus közös utódainál azonban meglepő módon a normálisnál jóval nagyobb számú spermium termelődik.

Stuart J. E. Baird evolúcióbiológus, a portugáliai portói egyetem kutatója csoportjával laboratóriumi körülmények között keresi a választ arra, hogy miként jön létre a változás. Eddigi eredményeikről a brit tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the Royal Society B-ben számoltak be.

A háziegér két alfaja megőrizte azt a képességét, hogy egymás között szaporodjon, ami az adatok szerint legalább 6 ezer éve meg is történik. Norvégiától Bulgáriáig húzódik az a mintegy 20 kilométer széles észak-déli sáv, amelyen belül a keveredés zajlik, ebben a zónában élnek a hibrid háziegerek. Az egérhibridizáció frontvonala Baird szerint a biológiai megfelelője egy atomütköztetőnek: két fajt egymásnak ereszt természetes körülmények között, és lehetővé teszi, hogy a tudósok megfigyeljék az eseményeket.

E zóna cseh-bajor régiójában a kutatók egyre több olyan hím nyugati egeret találtak, amelynek Y kromoszómája a keleti egértől jött. Más szóval, amikor a nyugat-európai háziegér keleti társával párosodott, akkor az utódok a keleti hím kromoszómáját vitték tovább.

Baird csoportja 212 egeret fogott be, majd vizsgálta hímivarsejtjeik minőségét és mennyiségét, ezen kívül pedig genotípusukat is megállapította. Az elemzés megmutatta, hogy a nyugat-európai háziegerek közül azok, amelyek a hibridizáció során átvették a keleti egér Y kromoszómáját, jóval - átlagosan 6 millióval - nagyobb számú spermiummal rendelkeztek, mint bármelyik az eredeti két altípus közül.

A további genetikai elemzésektől és laboratóriumi vizsgálatoktól azt várják, hogy választ kaphatnak az emberi spermium minőségét meghatározó okokra is - idézte Bairdot a LiveScience című tudományos portál.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dupla erőfeszítés a humán spermiumok létrehozásáért

Két éven belül megtermékenyítésre alkalmas hímivarsejtet kívánnak létrehozni, öt éven belül pedig… Tovább olvasom