Délmagyar logó

2018. 07. 23. hétfő - Lenke 18°C | 26°C Még több cikk.

TBC-s lehetett egy 245 millió éve élt tengeri hüllő

Tuberkulózis-szerű betegség nyomait azonosították egy 245 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő megkövesedett maradványain lengyel és amerikai kutatók, akiknek eredményei jelentősen átírhatják a betegség első felbukkanására vonatkozó ismereteket.
A szakemberek a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált tanulmányukban részletezik, hogy milyen vizsgálatokat végeztek a Proneusticosaurus silesiacus fosszíliáján, és miért vélik úgy, hogy az állat tuberkulózis-szerű betegségben szenvedett - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A tuberkulózis egy fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis okoz. Ez leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de esetenként a gerincet, az agyat és a veséket is megfertőzheti. A tuberkulózisos pácienseknél a bordákon is látható jelei vannak a betegségnek, általában apró hólyagok, kidudorodások formájában.

A vizsgált ősmaradványt több mint száz évvel ezelőtt fedezték fel egy ásatási helyszínen a lengyel-cseh határnál lévő Gogolin kőfejtőnél. Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy az állat a mára kihalt Sauropterygia öregrendbe tartozott. Ezek a tengeri hüllők a mezozoikum idején éltek.

A teremtménynek hosszú nyaka, lapos koponyája és hosszú, lekerekített fogai voltak. A szakemberek figyelmét azonban az állat bordacsontjain lévő apró kitüremkedések keltették fel, amelyek nagyon hasonlítanak azokhoz, amelyeket a tuberkulózisos modern teremtményeknél látni.

A felfedezést követően a kutatók azonnal elkezdték vizsgálni a dudorok lehetséges okait, úgy mint csonttörés, skorbut, gombás fertőzés, vagy akár rák. Miután ezeket sorra kizárták, a tuberkulózis maradt a legvalószínűbb ok.

A kutatók szerint a dudorok tüdőgyulladás jelei is lehetnek, amelyet viszont tuberkulózis is okozhat. A tanulmány megemlíti, hogy a Proneusticosaurust gyakran az ősidők fókájaként emlegetik, ami azért érdekes egybeesés, mert a ma élő tengeri állatok közül a fókák a leghajlamosabbak a tuberkulózisra.

A mostani felfedezés jelentősen átírhatja a betegség történetét, ugyanis eddig egy 3 millió évvel ezelőtt élt erszényest tartottak az első ismert "tuberkulózisos betegnek". A szakemberek ugyanakkor elismerik, hogy nincs olyan módszer, amellyel meg tudnák erősíteni eredményeiket, de úgy vélik, hogy a bordacsontokon lévő kitüremkedések erős bizonyítékként szolgálnak a fertőző betegségre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szoros kapcsolataik hatására sem adják fel egyedi hangjukat a delfinek

Szoros kapcsolataik hatására sem adják fel egyedi hangjukat a delfinek
Nem adják fel hangjuk egyediségét a delfinek a rájuk jellemző szoros társadalmi kapcsolataik… Tovább olvasom