Délmagyar logó

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -7°C | 0°C

Többek szerint az oroszok csak eldugták őket arra a hétre

Pontosan harminc éve, 1980. június 3-án tért vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén az első magyar űrhajóssal. Farkas Bertalan – Valerij Kubaszov parancsnokkal – május 26-án indult útnak Bajkonurból.
A kilövés után néhány perccel Föld körüli pályára álltak, majd összekapcsolódtak a Szaljut–6 űrállomással. Magyarország ezzel a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe.

– Az űrutazásnak hatalmas visszhangja volt, a magyar űrhajóst hősöknek kijáró tiszteletadással fogadták. A nagy esemény idővel feledésbe merült, a rendszerváltozás elsodorta már a tizedik évforduló megünneplését is. Most azonban úgy tűnik, mintha a harmincéves jubileum kapcsán ismét a figyelem középpontjába került volna az űrrepülés. Hány előadást, interjút adott az elmúlt napokban?
– Annak idején sem számoltam és most sem számolom az interjúkat, de tényleg nagyon sok volt. Valóban hatalmas most az érdeklődés. Nagyon jó érzés volt, hogy bárhova mentünk, tisztelettel, szeretettel fogadták az űrhajósokat. Annak pedig külön nagyon örülök, hogy rólam sem feledkeztek meg az emberek. Sokan történelmi eseményként tisztelik ezt az űrrepülést és jó szívvel gondoltak ránk. Nagyon gazdag és szép programsorozatot sikerült összehozniuk a szervezőknek erre az évfordulóra. Méltóképpen tudtuk megünnepelni a jubileumot. Több helyszínen is rendeztünk megemlékezéseket az évforduló kapcsán. Ezekre eljött több egykori űrhajós barátom, akikkel még kint a szovjetunióbeli felkészülésen, a Csillagvárosban ismerkedtem meg és természetesen itt volt űrhajóstársam, Valerij Kubaszov is.

– A holdra szállással kapcsolatban mostanában egyre gyakrabban vetődik fel, hogy valójában nem is járt ott ember, csupán megrendezett volt az egész. Ön valóban járt az űrben? Voltak, akik megkérdőjelezték ezt?
– Igen, voltak ilyen támadások, de csak idehaza Magyarországon. Más országokban, így a Szovjetunióban, fel sem merült, hogy nem voltunk a világűrben. Itthon azonban akadtak, akik azt állították, ott sem voltam. Szerintük az oroszok csak eldugtak bennünket valahol a kazah sivatagban és előre felvett képeket közvetítettek. De nem is Magyarországon lennénk, ha nem lettek volna ilyen kételkedők. Sokszor igazoltam már, hogy fenn voltam, erről tanúskodnak a súlytalanságban végzett magyar kísérletekről készült felvételek is.

– Hogyan került az űrprogramba?
– Vadászpilóta voltam és csak a vadászpilóták közül kerülhetett űrhajósjelöltként a Csillagvárosba bárki. Négyen mehettünk ki a csillagvárosi tesztsorozatra. Az utolsó körben aztán végül Magyari Bélával ketten maradtunk.

Valerij Kubaszov és  Farkas Bertalan a beszállás pillanatában.
Valerij Kubaszov és Farkas Bertalan a beszállás pillanatában.

– Hol dőlt el, hogy végül ön mehet a világűrbe?
– Másfél évvel a start előtt Budapesten született meg a döntés, hogy Valerij Kubaszovval én repülök. A döntés értelmében ugyan Magyari Béláék maradnak a földön, ám nekik is végig kellett csinálni a teljes kiképzést, arra az esetre, ha az utolsó pillanatban közbejönne valami. A másik páros is ugyanúgy készült, hiszen akár velem, akár Kubaszovval történik valami, akkor a tartalék személyzet repül. Ha egy csapattag kiesik, akkor az egész csapatot lecserélik.

– Mi volt a feladata az űrutazáson?
– Teljesen békés célú űrkutatást, kísérleteket végeztünk az Interkozmosz keretein belül. A nemzetközi személyzet egyhetes programjában a Szaljut–6 űrállomáson több magyar kísérlet is szerepelt. Így például a Pille kozmikus sugárzás mérésére alkalmas műszerrel – amivel az űrhajósokat érő sugárzást vizsgálják – én dolgoztam először a világűrben. Ez a berendezés azóta minden űrállomás fedélzetén jelen van, sőt, még űrsétára is vitték. A Balaton nevű műszerrel pedig az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgáltuk.

– A számos kísérlet és megfeszített munka mellett jutott idő annak átélésére is, hogy eljutott a világűrbe?
– Ezen elgondolkodni már csak fent az űrállomáson tudtam, hiszen a felszállás és az összekapcsolódás alatt nem lehetett ellazulni. Folyamatos és megfeszített figyelmet követeltek ezek a műveletek. Az űrállomáson ugyan több időnk volt már, de ott sem maradt igazán idő a pihenésre. Azt hiszem, abban a nyolc napban többet dolgoztam, mint az azt megelőző hónapokban összesen. A nyolc óra munka után elvileg nyolc óra pihenés jött, ami szintén munkával telt és a nyolc óra alvásnak is körülbelül a felét ébren töltöttem. Ekkor tudtam gyönyörködni a világűrben. Fantasztikus látványt nyújtott egyik oldalon a Föld, ami hihetetlenül gyönyörű és teljesen más fentről nézve, a másik oldalon pedig a végtelen világűr. A napfelkelte, a földrészek látványa hatalmas élmény volt.

Farkas Bertalan
Farkas Bertalan.

– Az űrhajó parancsnoka, Kubaszov elégedett volt a munkájával?
– Amikor visszatértünk és kiszálltunk, Kubaszov megölelt és azt mondta: ˝Örömmel mennék veled újra a világűrbe.˝ Hihetetlenül jó érzés volt, és azt hiszem, ennél nagyobb elismerést nem kaphattam volna.

– Megmaradt a kapcsolat az űrhajós kollégáival?
– Most is itt voltak a jubileumon. Itt volt Kubaszov, itt voltak a lengyel, a bolgár, az amerikai, szlovák, cseh űrhajósok. A Nemzetközi Űrhajós Szövetségnek megalakulása óta tagja vagyok, rengeteg űrhajós barátom van.

Olvasóink írták

22 hozzászólás
12
  • 22. favágó 2010. június 07. 15:18
    „Szerintem Magyari Béla is "megérne egy misét"! Ugyanúgy végég csinálta a felkészülést, csak választani kellett kettejük közül.”
  • 21. MD2009 2010. június 07. 13:31
    „Azért feltétlenül emlékezzünk meg itt ezen a helyen a mi "Tyereskovánkról", ANETTKÁRÓL, aki a szponzora pénzét nem sajnálva (20 M USD) eljutott a sztratoszféra széléig, tehát majdnem űrhajós lett. A kérdés, ki volt az a veszett barom, aki ezt neki kifizette, és főleg miért??!! Mert, ha az oroszok megígérték volna, hogy nem hozzák vissza, akkor érteném, de így...”
  • 20. Hmmm... 2010. június 07. 09:13
    „Fantasztikus elmeny lehet az urben repulni, pontosabban onnan nezni a vilagot. En szivesen vennek reszt egy ilyen uton, de anyagi lehetosegeim egyenlore nem teszik lehetove. Valoszinuleg a sulytalansagban nincs is szukseg annyi energiara mint itt a Foldon,igy valoszinuleg elegendo nehany tubus elelmiszer, jol fuszerezve!”
  • 19. Mil 2010. június 06. 16:25
    „http://hu.wikipedia.org/wiki/Interkozmosz

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Szojuz-36”
  • 18. Mil 2010. június 06. 16:14
    „HA jól tudom, afgán is járt az űrben hasonlóképp.”
  • 17. caveman91 2010. június 06. 13:37
    „Milyen jó móka lehetett, bár azt sohase tudtam elképzelni, hogy nyolc napig tubusból kell szopogatniuk a kaját, nem hiszem, hogy halászlevet szopogatott, majd főételnek pacalt:):)! Amugy én baromira büszke vagyok arra, hogy magyar is volt a világűrben, ha fizetős turista(nyilván itt nem rá gondolok), ha nem!”
  • 16. tarkan 2010. június 06. 13:20
    „Valaki attól érzi magát jól ha azon rágódik hogy jajj de szar volt ekkor meg ekkor és hogy a hogy a háromhatvanas kenyér sem volt jó,mert cocclista provokáció volt az is,háát nem irigylem a világnézetét,de lehet így is nézni a világot,egy a lényeg hogy ez jó legyen,már....neki:::)))”
  • 15. provocator 2010. június 06. 12:53
    „Színtiszta politkai propaganda volt az egész.

    Egy idő után a ruszkik elkezdték kiképezni és felvinni a csatlósállamok vadászpilótáit az űrbe.
    A mi Bercinket az utolsók között lőtték ki. Volt már fent kelet-német, bolgár, lengyel, csehszlovák,
    mongol, vietnámi is, mire Ő sorra került. Talán csak a kilengő románok jutottak fel később.

    Persze Bercink derekasan helytállt, de melyik űrhajós nem...?”
  • 14. tarkan 2010. június 06. 12:06
    „Kedves gróf!!Lehet hogy téged kényszerített valaki vagy valami,de én személy szerint szintén kisiskolásként a Magyar ember tettére és eredményére voltam vagyok büszke bár időközben mint mindent ezt is igyekszenek besározni egyes érdekek,de mindentől függetlenül tényleg mindenki örült ennek és nem láttam volna ennek kényszerítését...Ami a szocializmusra tett utalásod illeti,akkor mi gyerekként nem érzékeltük annak torz voltát,nyugodt és szép gyermekkort biztosított a Kádár rendszer..persze voltak szabályok::))De nincs ez máskép ma sem ebben a nagybüdös demokráciában sem,attól nem lesz szabadabb az ember ha mindent leköp ami a múltban volt,mert egy két dolgot bizony onnan is át lehetett volna menteni,de ne menjünk ebbe bele,bizonyára érti aki érteni akarja::))”
  • 13. Hmmm... 2010. június 06. 11:31
    „Tisztelt "unknown"! Ha elolvasta mondatom elejet, akkor indokolatlan a kerdese es allitasa. Szamomra nem bizonyitek az, hogy hazai a TV-ben gyakorlatok sorozatat mutatjak be.En ezt nem hoztam volna fel bizonyitaskent. Az elmenybeszamolo szavahihetosege az ami meggyozo lehet egy ilyen riportnal, mint ahogy a vege fele olvashato is. A nemzetkozi technikai dokumentacio hitelesebb kepet ad.”
  • 12. unknown 2010. június 06. 11:06
    „Hmmmm...! Ezek szerint nem nézted az egyenes tévé adásokat az űrből annak idején a hazai, vagy a nyugati tévé csatornákon. Mert hogy a világ rádió teleszkópjai, technikái fogták a fentről érkező jeleket. S a nyugati világ sem volt elmaradott akkoriban a tudás szintjén, mint akkor Te (már meg ne sértődj) talán még óvodás korodban lehettél?”
  • 11. Hmmm... 2010. június 06. 10:23
    „En nem kerdojelezem meg F. Bertalan urbeli utjat, de szamomra nem bizonyitek az, hogy keszultek felvetelek a sulytalansag haza gyakorlatairol.”
  • 10. unknown 2010. június 06. 09:30
    „Ejnye, kedves 9. gróf! Nem azért voltunk rá büszke, mert annak kellett lennünk. Hanem azért, mert magyar emberként is csinált valami értelmeset, emberit, kiemelkedően különlegeset. Nem böszmeséget. Az ember lelke , a magyar ember lelke azért nem volt üres akkor sem, hogy csak a böszmeségeknek tudjon lelkendezni.”
  • 9. gróf 2010. június 06. 09:01
    „6!
    Akkor valahogy mindenre és mindenkire büszkék voltunk...annak kellett lennünk.
    Büszkék voltunk, hogy mi nem megyünk a los angelesi olimpiára a szemét imperialistákhoz és büszkék voltunk, hogy ők nem jöttek a Moszkvaira.
    Én személy szerint majd szétrobbantam a büszkeségtől kisiskolásként A Farkas BERCI miatt. Mondjuk nem találkoztam eltérő véleménnyel...akkor.
    Most is büszke vagyok rája, de már szolidabban.”
  • 8. unknown 2010. június 06. 08:55
    „Irigylem, de tisztelem érte, hogy részt vehetett az űrrepülésen. Nem lehet nagyobb szívszorító élmény, amikor begyújtják az ember feneke alatt a több száz tonna robbanó üzemanyagot...”
  • 7. Mirr-Murr 2010. június 06. 08:27
    „Szeretném megemlíteni, ha már az újságíró "elfelejtette", hogy a szegedi Liszkai Gyula az utolsó előtti körben esett ki az űrhajósokat kiválasztó vizsgálaton!!!”
  • 6. tarkan 2010. június 06. 07:54
    „Emlékszem,fiatal gyerek voltam még amikor felmentek a világűrbe és hihetetlenül büszke voltam arra hogy Magyar ember jutott a kozmoszba,ha jól idézem fel ezzel kapcsolatos emlékeimet még pólóm is volt ,valahogy egy egész ország örült a sikerének,a tiszteletem az ma is rendületlen jó egészséget Farkas Bertalannak!!!”
  • 5. joy 2010. június 06. 07:11
    „Gratulálok az évfordulón!
    Jó egészséget!

    Jódarabig nem lesz más űrrepülő magyar hunpolgár!”
  • 4. apátfalvifaszagyerek 2010. június 05. 22:32
    „?”
  • 3. Stn 2010. június 05. 21:36
    „Én úgy gondolom, hogy ő pont leszarja az ilyen kis netpatkányok véleményét... A világűrben járt, te meg max a guugli mapsot bámulod:) Helló”
22 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szerelmem: Szarajevó

15 éve, hogy véget ért Bosznia 1400 napos ostroma. 15 éve, hogy megszületett a daytoni béke. Bosznia-Hercegovina fővárosában, a folyamatosan megújuló Szarajevóban jártunk. Tovább olvasom