Délmagyar logó

2018. 08. 20. hétfő - István 19°C | 32°C Még több cikk.

Történelmi olvadás a sarkvidéken

Történelmi olvadás a sarkvidékenKomoly repedések vannak az Antarktisz jegén. Fotó: NASA
Az emberiség történetében nem szakadt még le akkora jégtömb az Antarktiszról, mint amire hamarosan sor kerül. A Déli-sarkvidék végzetes olvadása csak ezután kezdődik, ami Magyarország számára sem kecsegtet túl sok jóval.
A tudósokat is megdöbbentette az az eredmény, amit nemrég fedeztek fel az Antarktisz megfigyelése közben. A kutatók szerint ugyanis drasztikus mértékben felgyorsult a Larsen-C néven ismert jégtábla leszakadása. A számítások szerint a vastagsága 300-350 méter, területe pedig 5000 négyzetkilométer lehet, ami olyan, mintha egész Csongrád megyét egyik pillanatról a másikra kiszakítanánk az országból. A legnagyobb baj azonban még csak ezután következhet be.

A vég kezdete

– Nem feltétlenül a jégtábla leszakadása jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, amit majd mindez okozhat – véli Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa. A szakember szerint ugyanis ez az a jégtömb, ami egy ennél jóval nagyobb, körülbelül Magyarország méretű jégtakarót tart vissza attól, hogy az a tengerbe csússzon. Ha az megindul, és az olvadás is elkezdődik, az már komoly hatással lesz a világ tengerszintjének emelkedésére is.

– Az egészet úgy kell elképzelni, mintha egy kidúcolt ajtóról beszélnénk. Amíg a támasztékot nem veszi el senki, az ajtó kitart, ha azonban eltűnik onnan, előbb-utóbb be fog szakadni. Márpedig ezek után ez már csak idő kérdése lesz – tette hozzá Gál Tamás.

Drágulhat az élelmiszer

Sajnos az eddig sem volt kérdés, hogy a klímaváltozás hazánkat is érzékenyen érinti, a legtöbben azonban úgy gondolják, ez egyik pillanatról a másikra következik majd be. A szakemberek szerint mindez tévedés, a változás ugyanis lassan, de biztosan érezteti a hatását. Ez a folyamat pedig – ha közvetett módon is, de – a mostani jégtábla eltűnésével is jelentkezni fog.

Gál Tamás úgy látja, e miatt az olvadás miatt a tengerszint magassága nem fog megemelkedni, a Larsen-C ugyanis eddig is a vízben foglalt helyet. A mögötte elhelyezkedő, Magyarország méretű jégtakaró eltűnése azonban már jóval nagyobb problémát okozhat, az ugyanis – a kutatók becslése szerint – 8-10 centiméterrel emelheti meg a tengerszint átlagos magasságát.
 
Felgyorsult a törés

Nem véletlenül ijesztette meg a kutatókat, hogy a Larsen-C nevű jégtábla leszakadhat az Antarktiszról. Bár az emiatt keletkező törésvonalat már jó néhány éve felfedezték, az elmúlt fél évben durván felgyorsult a terjedése, így már csak egy 20 kilométeres szakasz tartja össze a jeget a szárazfölddel. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt hat hónapban hosszabb törésvonal keletkezett, mint előtte két év alatt összesen. Bár ránézésre nem látszik, a most keletkezett repedés nagyjából 500 méter mély.
 
Fotó: NASA/JOHN SONNTAG
Fotó: NASA/JOHN SONNTAG

– Egy ilyen vízszintemelkedés már alkalmas arra, hogy a viharok sokkal nagyobb károkat okozzanak a kikötőkben, ezzel pedig a Magyarországra is ilyen módon kerülő élelmiszerek ára jelentősen megemelkedhet – véli a szakember. Elég csak a csoki alapanyagát jelentő kakaóra vagy a mindennapi szükségletünket kielégítő kávéra gondolni. A hazai mezőgazdaság számára a problémák viszont hosszú távon jelentkezhetnek.

– Az eltűnő jégtakaró azt is jelenti, hogy felerősödik a klímaváltozás folyamata, ami egyre extrémebb időjárást eredményez – mondja Gál Tamás. Gyakoribbak lehetnek a hirtelen özönvízszerű esők, jégesők és egyúttal az aszályos időszakok is. Emiatt egyre bizonytalanabbá válhat a termés mennyisége és minősége, ami ismét csak dráguláshoz vezet majd.

Teljesen eltűnhet a jég

Az egyik legfontosabb kérdés ugyanakkor, hogy vajon tényleg eltűnhet-e az összes jég a sarkkörökről, és ha igen, mi történik az ott élő állatokkal.

A kutatók szerint a Déli-sarkvidék esetében az olvadás egy hosszú folyamat lesz. Az Antarktisz teljes területe mintegy 14,2 millió négyzetkilométer, ehhez képest a most leszakadó 5000 négyzetkilométer szinte semmiség, ugyanakkor figyelmeztetnek: nem is kell az egésznek eltűnnie ahhoz, hogy katasztrofális következményekkel járjon az olvadás.

Az Északi-sark esetében azonban már más a helyzet.

– Ha ott továbbra is ilyen ütemben zajlik az olvadás, 2020-ra teljesen eltűnhet az északi jégsapka. Ez az állatvilág számára katasztrófával fenyeget, emiatt pedig könnyen elképzelhető, hogy az ott élő állatok máshol próbálnak meg menedéket keresni – mondja a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa.
 
A jég folyamatosan a tenger felé tolódik majd. Fotó: NASA
A jég folyamatosan a tenger felé tolódik majd. Fotó: NASA

Mivel az Északi-sarkvidék jégmezője már csak Észak-Amerikával kapcsolódik össze, könnyen lehet, hogy előbb-utóbb ott is fel fognak bukkanni a különböző fajok, például a jegesmedvék, sarki rókák vagy épp a grönlandi fókák. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az állatok túl is élik a változást.

Fel kell készülni

Eltűnő gleccserek

Napjainkban a globális felmelegedés miatt a jégtömb fölött nagy magasságban mért levegő-hőmérsékletek gyorsabban emelkednek, mint bárhol máshol a Földön. Ennek eredménye, hogy Kelet-Antarktisz jegének teljes mennyisége csökken, gleccsereinek 85 százaléka gyorsabban folyik a tenger felé.
Gál Tamás szerint sajnos nagyon is reális jövőkép, hogy az Északi- és Déli-sarkvidéken élő állatokkal előbb-utóbb csak az állatkertekben lehet majd találkozni. A kérdés már csak az, tudunk-e eleget tenni értük azért, hogy gyerekeink, unokáink ne csak a reklámokból és a tankönyvekből ismerjék őket.

– Az biztos, hogy a jégolvadás hatással lesz az ott élő állatokra, de hogy milyen mértékben, arra nagyon nehéz válaszolni – mondja Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója. A szakember úgy látja, a következő években az állatkerteknek komoly szerep jut majd abban, hogy egyes fajok megmeneküljenek a pusztulástól.

– A tenyészprogramoknak köszönhetően esélyt kapnak a túlélésre, hiszen ezek pont a kihalás szélére került fajok megmentését szolgálják. A genetikai állományt fenn kell tartani ahhoz, hogy ha eljön az ideje, az adott állatok újra el tudjanak szaporodni a természetben – hangsúlyozza Veprik Róbert. Fontos azonban kiemelni, hogy a fajok megmentése nem elsősorban az állatkertek, hanem a különböző természetvédelmi szervezetek összefogásával valósulhat meg. Előbbiek fő szerepe az, hogy a zászlósfajokon keresztül a társadalom megismerje és megértse az élőhelyek és a fajok védelmének fontosságát.

Van esély a túlélésre

Hogy ez sikerülhet-e akkor, ha a kihalás szélére sodródott fajok száma meredeken emelkedik, egyelőre nem tudni, a gyakorlatban viszont szerencsére azt látni, működik a mentőprogram.

– Dél-Amerikában az arany oroszlánmajmocskákat sikerült így megmenteni, de a mezopotámiai dámszarvasokkal is hasonló a helyzet. Róluk néhány évtizeddel ezelőtt azt gondolták, kihaltak, míg nem találtak egy 20-25 egyedből álló populációt. Az állatkertek összefogásának köszönhetően sikerült úgy tenyészteni őket, hogy ma már a természetbe is vissza lehet engedni belőlük – hangsúlyozta a Szegedi Vadaspark igazgatója.
Hogy pontosan hány darab állat kell ahhoz, hogy a tenyészprogramon keresztül sikerüljön megmenteni egy fajt, azt nehéz megmondani, de a szakemberek a nagy testű állatok esetében 300-400 egyed körülire lövik be ezt a határszámot.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szabadságnak ára van

Megvalósult álom Kamarás Ivánnak a koncertezés, és hogy Sinatra-dalokat énekel, az azt jelenti:… Tovább olvasom