Délmagyar logó

2018. 02. 22. csütörtök - Gerzson -1°C | 3°C Még több cikk.

Új elmélet Stonehenge eredetéről!

Brit kutatók szerint a megalitikus építményegyüttes területe előkelő családok hatalmas temetkezési helyeként szolgálhatott Kr.e. háromezer környékén.
Brit kutatók új elmélettel rukkoltak elő az angliai Stonehenge eredetét illetően: legújabb vizsgálatuk szerint a megalitikus építményegyüttes területe előkelő családok hatalmas temetkezési helyeként szolgálhatott Kr.e. háromezer környékén.

A területről származó, elhamvasztott emberi maradványok új vizsgálata azt sugallja, hogy nagyjából ötszáz évvel a ma ismert Stonehenge létrejötte előtt a területen egy nagyobb, szintén kőtömbök alkotta kör magasodhatott, amelyet köztemetőként használtak - állítják a szakemberek.

A kutatócsoportot vezető Mike Parker Pearson, a University College London professzora szerint a területen férfiak, nők és gyerekek, vagyis feltehetőleg egész családok maradványait tárták fel. "Ez idáig úgy véltük, hogy olyan területként szolgálhatott, ahová ugyanazon uralkodóház királyait hantolták el, ám úgy tűnik, hogy sokkal inkább egy közösség temetőjeként szolgálhatott" - húzta alá.

Hatalmas temetőként kezdhette a Stonehenge.
Hatalmas temetőként "kezdhette" a Stonehenge.

A régészek 63 személy elhamvasztott csontjait tanulmányozták, akiket feltehetőleg Kr.e. háromezer környékén temettek el. A földi maradványok egy részének helyét eredetileg lazurit jelezte - mondta Pearson, hozzátéve, hogy a nagyjából 91 méter átmérőjű hatalmas kőkomplexum mintegy kétszáz további embernek szolgálhatott végső nyughelyéül.

A több mint egy tucatnyi brit egyetemről érkezett szakember alkotta kutatócsoport a dél-angliai Wiltshire-ben ma is álló Stonehenge eredeti rendeltetési céljára vonatkozóan is előállt új elmélettel. Az eddigi teóriák szerint a rejtélyes őskori kőtömbök egykor druida szentélyként szolgáltak, obszervatóriumként használták csillagászati tanulmányokhoz, illetve gyógyító helyként építették Britannia korai lakói, akik hordákban járták a vidéket.

Pearson szerint a legújabb tanulmány azt sugallja, hogy Stonehenge-et sokkal inkább olyan létesítménynek szánták, amelynek célja a Britanniában élő népek egyesítése lehetett. A monumentális őskori építmény melletti neolitikus település maradványainak elemzése azt mutatta, hogy akár több ezer ember is a helyszínre utazott - egyebek között Skóciából -, magukkal hozva jószágaikat és családjaikat, hogy hatalmas lakomákkal ünnepeljék a téli és a nyári napfordulókat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

3000 éves bronzvért darabjait találták meg Kínában

A bronzpáncél darabjait a korai Csou dinasztiából származó nemes sírjában találták meg a Paocsinál… Tovább olvasom