Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Új ˝nemzetvallás˝ intézményesül a kutató szerint

Néhány éve már hagyományőrző rendezvények is csatlakoztak a fesztiválszezonhoz: a vélt ősmagyar hagyományok mellett megfér itt az ezotéria, a jóga, a Szűz Mária-kultusz átértelmezve. A néprajzkutató új vallásosságról beszél, amelyben mindenki azt válogatja ki a különböző kultúrákból, ami számára üdvös: a közös pont a magyarságtudat.
„Itt minden a magyar tehetségről, jóságról és szépségről szól – a zene, a tánc, a dal, a mese, a játék, az ételek, az italok, a sülő kenyér illata, a gyümölcsök és minden egyes kézműves tárgy" – olvashatjuk a bösztörpusztai Magyarok Országos Gyűléséről írt szubjektív beszámolóban a rendezvény honlapján. Kurultaj, Bösztörpuszta – a zenei megmozdulások és a települések saját fesztiváljai mellett, mint a makói hagymafesztivál, néhány éve országos szintű hagyományőrző rendezvények is tarkítják a fesztiválszezont. Povedák István, a Bálint Sándor valláskutató intézet munkatársa egy konferencián új „nemzetvallás" intézményesüléséről beszélt e fesztiválok kapcsán, amely mellett megfér a „történelmi" vallásosság. Ezek a fesztiválok erőteljes összefüggésben állnak a magyar identitással. A kutatót arról kérdeztük, most, a 21. században mi az, amit ezen „nemzetvallás" részének fogadnak el – tarka és érdekes kép rajzolódott ki előttünk.

Nemzetvallások és jelképeik nyomában. Illusztráció: delmagyar.hu (galéria)

Barkácsolt vallásosság

– Összetett jelenségről van szó: tudományos kifejezéssel brikolázs, másképp „á la carte" vallásosságnak is nevezik. Az ember összerakja a saját vallását, azt tesz egymás mellé a különböző hagyományokból, kultúrákból, ami az ő számára üdvözítő – magyarázta a kutató. „Barkácsolt" vallásosság ez, amelyben benne van a keresztény kultúrkör – a fesztiválok résztvevői hangsúlyozzák, keresztény állam vagyunk.

Az egyház tiltakozik

Egy példa az egyház berzenkedésére: a Magyarok Országos Gyűlésének szakrális központja a Hétboldogasszony Hajléka, tetején a kettős kereszttel, a világfát jelképező oszloppal a sátoron belül. Ezt eredetileg Hétboldogasszony-kápolnának akarták elnevezni, ám Bábel Balázs, a kalocsai érsek kiadott 2009-ben egy körlevelet: ez nem kápolna, saját papjai számára megtilt minden liturgikus tevékenységet, így a szervezők megváltoztatták a nevét. Egy másik: a verőcei Kárpát-haza templomát két éve építették. Külsőre Árpád-kori körtemplom, a tetején kettős kereszt, Petrás Mária Babba Mária-stukkója a mennyezeten. Nincs kereszt, nem Jézus áll a középpontban, hanem Mária, vannak ellenben nomád ornamentikát tükröző turulmadarat ábrázoló üvegablakok. A katolikus, református és evangélikus egyház képviselői kinyilvánították, hogy bár tiszteletben tartják, mint nemzeti emlékhelyet, soha nem fogják felszentelt ökumenikus templomnak tekinteni.

Szűz Mária megjelenítése mellett – akit Máriaként vagy Hétboldogasszonyként neveznek meg –, újraértelmezve feltűnnek a pogány hagyományok. Ahogy a különféle ezoterikus hagyományok is: például Dobogókő mint a Föld szívcsakrája, ami a keleti filozófiára épül. A dalai láma mellesleg legutóbbi látogatásán nevetett a felvetésen. Visszafogottan azt mondta: mindenki szeretné azt érezni, hogy ő a világ középpontja – a jelenetről felvétel is tanúskodik a youtube internetes videomegosztón. Megfér benne továbbá a jóga – az egyik rendezvényen ősmagyar jógasátorba is betérhettek a résztvevők –, egy kis csontkovácsolás, természetgyógyászat, ingázás.

Egységes brikolázs vallásról nem beszélhetünk, tendenciákat azonban megfigyelhetünk, amelyekben a közös pont, hogy a magyarságot, a nemzettudatot szakrális, szent szférába emelik. A legerősebb az ősmagyar szinkretizmus – abból az időszakból merít, amelyről a legkevesebbet tudjuk. Ami megfogható, a 18–19. század népi kultúrája, gyakorlatilag alig van jelen. Ez megfigyelhető az új, magyarságtudatra építő fesztiválokon is, ahol a néptáncosok, népzenészek csak „mellékszereplők", nem fő fellépők. A vásártéren lehet kapni „népviseletet", ám ez gyakorlatilag inkább népies stílusú fehér lenvászon ing, bő nadrággal, amihez magyar öltözetként tarsolylemez és nemezsüveg dukál.

Ősmagyar mítoszok

– Azt próbálják feleleveníteni, ami leginkább a múlt homályába vész, leginkább mitikus. A mítoszok keletkezésének egyik alapja a hiányos tudás, amit fel lehet tölteni tetszőleges elemekkel. Nem véletlen, hogy a legrégebbi felé indulnak. A kézművesek egy része is csak a honfoglalás és a korábbi korok elemeit próbálja mutatni: az íjászkodást, az ősmagyar ostorokat, a tarsolylemezt. De ide sorolható a baranta is, a leggyorsabb terjedő, megalkotott, új ősmagyar harcművészet – mondta Povedák István, aki kutatásai során több fesztiválon részt vett, családostul.

Nemzetvallások és jelképeik nyomában. Illusztráció: delmagyar.hu (galéria)

Tapasztalta, a kézművesvásár termékei színvonalasak, bár megjelennek egymással össze nem illő elemek, mint az indiai motívum, a turulmadár vagy a Nagy-Magyarország-ábra a sámándobon, amelynek mintázata eredetileg az elképzelt világképet tükrözte. Gyerekes családok remek programokat találnak ezeken a rendezvényeken, a történelmi élőképektől a honfoglalás kori nomád lovasok bemutatójáig. Megvannak bennük tehát azok az elemek, amelyek mindenki-, és azok, amelyek csak egy bizonyos réteg számára fogyaszthatók. A szervezők célja továbbá a politikamentesség, így egy politikai párt sem képviselteti magát szervezetten. Sok ténylegesen magyar hagyomány azonban kirekesztődik, amiről jóval többet tudunk, mint a honfoglalás kori vagy azt megelőző idők szokásairól, hiedelemvilágáról. „Szakirodalmat" viszont beszerezhetünk, amely a magyarság sumér, etruszk eredetéről szól, vagy azt próbálja bebizonyítani, hogy mi vagyunk a világ legősibb népe, és kezdettől a Kárpát-medencében éltünk.

Mária átértelmezése

Szűz Mária a magyarság patrónája Szent István óta, de nem csak a magyaroknál, hanem a lengyeleknél, ukránoknál, horvátoknál is nagy kultusza van, sőt újabban Lengyelországban is megjelent a fajta értelmezés, mely szerint Szűz Mária lengyel volt. A Boldogasszony a magyar néphit szerves része, de újraértelmezve mint ősi istenanya-princípiumot jelenítik meg. Elképzelhető, hogy eredetileg az volt: Kálmány Lajos már a 19. században írt arról, hogy Szűz Mária kultusza egy kereszténység előtti istenanya-kultuszra rakódott rá a magyarságnál. Ez a fajta inkulturáció természetes a kereszténységben: ahol elterjedt, mindenütt a helyi hagyományokra, ünnepekre próbáltak „ráépíteni", mert így könnyebben el tudták fogadtatni magukat. Babba Máriát azonban sumer-magyar eredetű istenanyaként értelmezni túlmutat a tudományos értelmezésen. A jelenséget azonban nem megítélni, vagy elítélni kell, hanem elemezni és vizsgálni, hiszen a társadalmi psziché működése is megérthető ezáltal. Ez azonban egyáltalán nem egyszerű folyamat – magyarázza a kutató – hiszen a párbeszéd az akadémiai tudomány és az alternatív tudomány képviselői közt gyakorlatilag kimerül egymás kölcsönös szidásában.

Mi az egyáltalán, amit a magyar történelemnek erről az ősi időszakáról tudhatunk? – merül fel a kérdés. Megtudtuk: az akadémiai történelem, nyelvtudomány és néprajztudomány ismeretei szerint arról szó sincs, hogy létezett volna egységes magyar hagyomány, amelyet az összes törzs követett – már csak azért sem, mert a honfoglaló magyarság törzsszövetség volt, török, iráni és finnugor eredetű népekkel. Az írásos nyelvemlékeink honfoglalás kori eleink külsejét, viseletét ugyan leírják, a hagyományokról, a magyarok vallásosságáról sokat azonban nem mondanak el. Az viszont kimutatható, hogy a magyarság egésze nem volt keresztény – bár valószínűleg voltak köztük különféle keresztények is. A néprajzkutatók, mint Róheim Géza vagy Diószegi Vilmos már korábban is próbálták feltárni a nomád magyarság hitvilágát, meghatározni, hogy az egyes összetevők honnan erednek, de a kutatók máig vitatkoznak például arról: sámánizmus volt-e a táltoshit? Kérdés az is, mennyire voltak keleti- vagy szláv eredetűek hagyományaink és mennyire finnugorok?

Nincs egységes hagyomány

A brikolázs vallásossághoz kötődő kutatók egy része éppen azt állítja: a Kárpát-medencében alakult ki a magyarság, ez ősi szálláshelyünk – a hivatalos tudomány azonban nem ért egyet a felvetéssel. A kutató szerint is tévúton járnak, akik a magyarságra mint egységes népre tekintenek vissza, mely mindig is a Kárpát-medencében élt. Bíborbanszületett Konstantin vagy Bölcs León bizánci császár feljegyzései arról tanúskodnak, hogy a magyarok a IX. században még nem a Kárpát-medencében laktak.

– Volt egy kommunista-szocialista diktatúránk, amely a magyar identitást az internacionalizmussal váltotta fel. Ha valamit nagyon sokáig elnyomnak, az egy idő után megerősödve tör ki a társadalmi tudatból. Nálunk ez nagyon erősen el lett nyomva. Gondoljunk arra, a 19-20. században a magyar történelemnek milyen problémái, hányattatásai voltak: a levert 1848-49-es forradalom és szabadságharc, Trianon, a második világháború, 1956... csak veszteségek és tragédiák – világított rá Povedák István, mi vezetett a „nemzet szakralizációjához", a „barkácsolt vallás" kialakulásához. Ha valakit sok tragédia ér, szervezete elkezd védekezni a túlélés érdekében. Így működik ez a társadalom szintjén is – a társadalmi tudat bizonyos szubkultúrában úgy orvosolta a helyzetet, hogy a magyar identitást kezdte egyre hangsúlyosabban előtérbe helyezni. A valláskutatók azt mondják erre, a nacionalizmus vált vallássá, ami nem magyar sajátosság, de nálunk hangsúlyosabban jelenik meg, mint sok más országban. – Az újabb időkben az európai uniós csatlakozás, a globalizáció hátulütői, az új „internacionalizálás", Kína gazdasági térnyerése tett hozzá az irányzat erősödéséhez: megint alárendelődünk, mutassuk meg, hogy itt vagyunk és magyarok vagyunk!

Nemzetvallások és jelképeik nyomában. Illusztráció: delmagyar.hu (galéria)

Ez természetes dolog, mert a globalizáció mindig együtt jár ellenreakciójával, a glokalizációval, azzal, hogy felerősödnek az igények a helyi, saját értékek iránt. Ez kimondottan hasznos – például a magyar termékek vásárlása terén, a nemzeti öntudat és nemzeti kultúra táplálása terén – egészen addig, amíg nem megy el extrém irányba.

A keresztények veszélyt látnak benne

Bár a „nemzetvallás" nem zárja ki a keresztény hitet, a történelmi egyházak képviselői mégis meglátták a veszélyt ezekben az irányzatokban. A Magyar Katolikus Püspöki Kar már 2009-ben körlevélben figyelmeztetett az „újpogányság" veszélyeire, amit minden templomban felolvastak: ebben a különböző vallási elemeket keverő, úgynevezett „ősmagyar szinkretizmus" jelenlétére hívták fel a figyelmet, amely kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ, így megtévesztheti a vallásukat gyakorló hívőket is. Elvetik az olyan elméleteket, mint amely Badiny Jós Ferenc „Jézus király, a pártus herceg" című írásából tűnik elő – az opusz Jézus magyar (pontosabban: sumír–pártus–hun–magyar–szabír) származását bizonygatja – ez azonban nem zavarja a hívőket, a kereszténység és az „ősmagyar vallás" közös halmazának tagjait.

Olvasóink írták

  • 7. colt45 2011. november 15. 11:47
    „A keresztény vallás,sokkal kevesebb bizonyítékokon nyugszik,mégis jobban elismerik a világban,mint az ösi Magyar tényeket.A rovásírás,a 6000 éves leleteken,az avar kori sírok lelet anyaga,valahogy nem lett világszenzáció!Több érdekcsoport rengeteg pénzt áldoz arra hogy a Magyarságot rossz fénybe tüntesse fel. Aki nyilatkozik egy fórumon az először nézzen utána a tényeknek, mielőtt lekicsinylően szól a Magyarságról.Az tény hogy régóta nincs igaz vezére a Magyarságnak.De ha egyszer lesz,megváltozik minden.”
  • 6. vmagdi 2011. november 01. 14:03
    „eloszor en is azt hittem, hogy potcseleves, de nem, ez egy manipulativ dolog, es valakiknek nagyon jovedelmezo, egesz iparagak epulnek ra. Annak idejen emlekszem az aerobik oruletre, ezt kovette joga, a sose halunk megcseppek, a grafologia,a hippimozgalom, a keleti kultura fetisizalasa, a kartyajoslas... es lam lam a tvben idpt kapnak, jo penzert persze, de jot is keresnek, meg mindig vannak akik beszopaljak, hogy nekik semmi kozuk az eletukhoz es minden valahonnet jon, ha nagyon akarjak... a felsorolt dolgok latszolag egymastol tavol allnak, de az amber osztone szerint szep , megbecsult. orokeletu es kivaltsagos akar lenni. Ez azt igeri, hogy kivaltsagos lesz, egy elit kozosseg tagja.. igazabol ha ezeket a nagylegenyeke megkerdeznenk a magyar tortenelemrol, talan egy ket resszel tisztaban lennenek, de ugy az egesszel nem, azt a kicsit amit tudnak eltulozzak, fanatizaljak, igy aztan nem csoda, ha arrol olvasok, hogy az emberiseg elso lejegyzett irasa a magyar rovasiras volt :)))”
  • 5. Queenmargareth 2011. november 01. 12:32
    „Tényleg egyre több végre a magyar tudat. Sok ember teljesen és jogosan a hatása alatt van. Maguk készítik eszközeinket, íjainkat, újra lovagolunk...
    "pogány"nak hívtak minket, mert nem akartuk átvenni az erőszakolt kereszténységet.A kereszténység mégis sok pogány hagyományt, történetet "vett át" más csomagolásban.
    Attól hogy népünk pogány volt nem jelentette, hogy hitünk sem volt.”
  • 4. CsImre 2011. november 01. 11:11
    „2. GondaIstván

    "Tényleg azt hiszik, hogy az Isten csak ott és úgy van jelen, ahol és ahogy ők akarják?"

    Nem ezt hiszik, csak ezt mondják, erről szól az egész klerikális ideológia, meg az egyházi hatalom ezzel machinál. Ebből vannak vallásháborúk, üldözések, stb.

    Ez a nemzetvallásosdi amúgy elég szánalmas, kevéssé művelt emberek kapaszkodáskeresése. Ráérnek gyakorolni, nem is túlzottan szegények, a nihilben keresnek kapaszkodót, és közben megejtő marhaságokat kotyvasztanak össze, amit aztán átszellemülten terjesztenek. Kereszt a jurtákon? Szent Korona és az ősmagyarság? Magyar harcművészet és Mária-szobor? Szent István és az utána következő katolicista zsarnokok gondoskodtak arról, hogy gyökereinktől elszakadt alávetettjei legyünk a pápának nevezett multi-naiconális uralkodónak. A Szent Korona ezt a pusztítást jelképezi, ami miatt szinte semmit nem tudunk arról, hogy kik vagyunk, és honnan jöttünk, és ezért lehet ilyen idealisztikus szkíta-hun-finnugor meséket kitalálni.

    Mindeközben az ifjúság színe virága karriert hajszolva elhagyja az országot, és sokan vissza sem jönnek, kontroll nélküli középszerű emberek magukat politikussá kinevezve zsarnokoskodnak a magát mindenféle kitalált vallásokkal kábító, de a közügyekre továbbra is tojó nép fölött.”
  • 3. ivancsomkin 2011. november 01. 10:46
    „Addig nincs baj ameddig nem üti fel a fejét tömegesen az okkultizmus.”
  • 2. GondaIstván 2011. november 01. 08:58
    „"A jelenséget azonban nem megítélni, vagy elítélni kell, hanem elemezni és vizsgálni, hiszen a társadalmi psziché működése is megérthető ezáltal. " - áll a cikkben egy helyütt. Az egész hangvételéből, a használt jelzőkből mégis azt érzem, hogy inkább elítélő.
    A klérus hozzáállása meg kifejezetten zsákutca, aminek nagy bukás lehet a vége. Amikor felolvasták a templomunkban a 2009-es körlevelet, csak nevettem rajta. Tényleg azt hiszik, hogy az Isten csak ott és úgy van jelen, ahol és ahogy ők akarják? Nem, mindenütt ott van. És azok a helyek, helyzetek, szokások, melynek révén az emberek jobban megérzik a jelenlétét, vonzóvá válnak a számukra. Az egyház elvben az évezredek óta tartó alkalmazkodás nagymestere, de most mintha mégis túl merev lenne, aminek törés/lemorzsolódás lehet a vége. Bárcsak ne így lenne. Bárcsak szót értenénk egymással (pl. 500 év alatt nem sikerült rendezni a protestánsokkal egy egyszerű falragaszos konfliktust).”
  • 1. Lakos 2011. november 01. 08:42
    „A mostani lényegében autokrata egypártrendszer. Megpróbálnak vallást csinálni a félreértelmezett nemzettudatból. Aki nem híve az önkényuralmi rendszernek, azt nem tekintik igazi magyarnak.
    Az állam feladata a demokratikus jogállami keretek stabil működtetése szakmai alapon, és nem ezek felszámolása.
    Én semmilyen egyházhoz nem tartozom, de igenis mindenkinek joga van szabadon gyakorolni a vallását amíg másokat nem sért ezzel.
    Az emberi jogok, a demokratikus jogállam, a sajtószabadság felszámolása után a vallásszabadság is veszélybe került.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halottak napja: borongós ünnep vagy vidám kavalkád a világban

Nálunk szomorkás, borongós, másutt vidám és már-már harsány a halottakról való megemlékezés: a legtöbb kultúrában családi ünnep. Tovább olvasom