Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Újabb műszaki problémát észleltek a Curiosity marsjárónál

Újabb műszaki problémát észleltek az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakemberei a Curiosity (Kíváncsiság) marsjáró számítógépében, ezért ismét biztonsági üzemmódba helyezték a tudományos berendezést.
John Grotzinger, a Curiosity-program vezető kutatója hétfőn közölte, hogy a mostani hiba vasárnap este jelentkezett, amikor az egytonnás rover megkísérelt adatokat sugározni a Földre. A szakember tájékoztatása szerint a probléma "nem olyasmi, ami ne fordulhatna elő", mindenesetre most néhány napig "pihenni" hagyják a szerkezetet, és csak azután utasítják a feltáró-elemző munka újbóli felvételére.

Az első számítógépes meghibásodást február végén fedezték fel a NASA munkatársai, miután a berendezés nem kapcsolt alvó üzemmódba. Másfél hete sikerült visszaállítani a marsjárót normális üzemmódba, és a földi irányítás azt remélte, hogy most a hét elején a Curiosity gond nélkül folytathatja tudományos küldetését.

A hétfői sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a marsjáró infrakamerája és orosz gyártmányú neutronelemzője újabb bizonyítékokat talált arra, hogy egykoron víz folyhatott a Gale(Szélvihar)-kráternek abban a mélyedésében, ahol jelenleg a nukleáris meghajtású szerkezet tartózkodik.

A Curiosity a múlt hónapban vett mintát a Yellowknife(Sárgakés)-öböl erezett és szemcsés üledékes kőzetéből. A NASA a múlt héten bejelentette, hogy a mintában a többi között kén, nitrogén, foszfor és szén nyomaira bukkantak, azaz olyan kémiai anyagokra, amelyek a mikrobiális élet keletkezésénél fontos szerepet játszanak. Mostani tájékoztatásuk szerint a szerkezet tudományos eszközei olyan ásványi anyagokat fedeztek fel a mintavétel közelében, amelyek víz hatására alakulhattak ki, és víztartalmuk is nagyobb lehet, mint a korábbi fúrások helyszínein talált kőzeteké.

A NASA 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két évre tervezett Curiosity-programjának célja, hogy kiderítse, létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek. A marsjáró tavaly augusztus 6-án landolt a vörös bolygón. A szakemberek szerint a marsi kőzetek elemzése egyfajta időkapszulát nyithat meg, amely 3-4 milliárd évre visszamenőleg bepillantást engedhet a bolygó történetébe.

Az újabb hiba elhárítása után a Curiosity minden bizonnyal folytatja vándorlását a Gale-kráter fölé 5 kilométerrel magasodó, rétegzett szerkezetű Aeolis-hegy (Mount Sharp) felé, amely felfedező útjának végső állomása.

Mindazonáltal a következő hónapban is késlelteti a kutatást az, hogy a Föld és a Mars együttállásának következtében szinte bizonyosan hetekre megszakad a rádiókapcsolat a roverral.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Genetikai elemzéssel tisztázták a barna- és a jegesmedve rokonságát

Az eredmény fenekestől felforgatta a szoros rokonságban álló két faj evolúciós történetéről szóló… Tovább olvasom