Délmagyar logó

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 11°C Még több cikk.

Visszatért a Földre a Sencsou-9 kínai űrhajó

Visszaérkezett a Földre a Sencsou-9 kézi irányítású kínai űrhajó.
Háromfős legénységgel a fedélzetén visszaérkezett a Földre a Sencsou-9 (Shenzhou-9) kínai űrhajó - jelentette élőben a helyszínről a kínai központi televízió helyi idő szerint nem sokkal délelőtt 10 óra után.

A visszatérő egység az észak-kínai Belső Mongólia területén landolt. Az alig három köbméteres belső térrel rendelkező kapszulába először egy orvos lépett be és ellenőrizte az űrhajósok egészségi állapotát. A televízió tájékoztatása szerint mindannyiukat jó fizikai állapotban találták, de a kapszulából egy órán át nem léphettek ki.

Kína első női űrhajósa, Liu Jang kilép az űrkapszulából. Fotó: MTI/AP/Hszinhua/Vang Csien-min
Kína első női űrhajósa, Liu Jang kilép az űrkapszulából.
Fotó: MTI/AP/Hszinhua/Vang Csien-min

A gravitációtól "elszokott" űrhajósok helyi idő szerint 11 óra után hagyták el a kapszulát. Elsőként a parancsnok Csing Haj-pong (Jing Haipeng), majd Liu Vang (Liu Wang) és végül - némileg hosszabb várakozást követően - Kína első női űrhajósa, Liu Jang (Liu Yang) lépett ki. A szabadban valamennyiüket székekre ültették majd néhány mondatos nyilatkozatot tettek.

A pekingi parancsnoki központban az űrprogram vezetője bejelentette, hogy a Sencsou-9 küldetése sikerrel végződött, majd Ven Csia-pao (Wen Jibao) kormányfő felolvasta a politikai, állami és katonai vezetés gratuláló levelét, amelyben fontos mérföldkőnek nevezte a "kínai űrprogram legújabb sikerét".

Jangot székbe ültetve vitték. Fotó: MTI/AP/Hszinhua/Zsen Csün-csuan
Jangot székbe ültetve vitték. Fotó: MTI/AP/Hszinhua/Zsen Csün-csuan

A Sencsou-9-et június 16-án indították az északnyugat-kínai Góbi sivatagban lévő űrközpontból, és űrhajósai június 18-tól tartózkodtak a Föld körül keringő Tienkung-1 (Tiangong-1) űrállomásmodul fedélzetén, ahol különböző kísérleteket, tudományos megfigyeléseket végeztek.

Az első automatikus dokkolást követően június 25-én hajtották vége legfontosabb küldetésüket: az űrhajó és a kísérleti űrállomásmodul közötti kézi vezérlésű összekacsolódást.

Idén az űrprogram második szakaszának részeként a Sencsou-10 űrhajóval még egy utat terveznek a modulhoz. A harmadik szakaszban épül majd meg a Tienkung-2 és a Tienkung-3 űrlaboratórium. A tervek szerint 2020 körül kezdheti meg működését Kína első űrállomása. A távolabbi célok között egy Hold-expedíció is szerepel. Kína ezt megelőzően 2003-ban, majd 2005-ben és 2008-ban juttatott embert az űrbe.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mégis melegvérűek lehettek a dinoszauruszok

A spanyol és norvég kutatók 41 melegvérű, vadon élő kérődző lábcsontjainak szerkezetét vizsgálták,… Tovább olvasom