Délmagyar logó

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 14°C Még több cikk.

Vita tárgya, hol történt pontosan a hastingsi csata

Több brit történész el akarja "mozdítani" a hastingsi csatateret: megkérdőjelezi, hogy valóban azon a helyen dúlt az angol történelem leghíresebb csatája, amely jó ideje elfogadott.
Az ütközet 1066-ban zajlott le: Hódító Vilmos legyűrte az angolszász sereget, és megpecsételődött a normann hódítás. A csatában az angol király, Harold életét vesztette, normann nyíl fúródott a szemébe.

Senlac Hillnek hívják a hivatalos helyszínt, amely pár kilométerre északra fekszik Hastings városától. A tájat a Battle Abbey - magyarul Csata apátság - uralja, és jelzi a hajdani csatateret. Az apátság az ütközet utáni évtizedekben épült a holtak emlékére.

John Grehan történész szerint azonban az összecsapás valójában másfél kilométerrel északabbra zajlott, Caldbec Hillnél. Egy másik történész, Nick Austin öt kilométerrel délebbre, Crowhurst falu mellett teszi le a garast.


Grehan elsősorban azért kétli, hogy a csata a hivatalosan elfogadott helyen zajlott volna, mert sohasem kerültek elő sem emberi csontok, sem tárgyai leletek Senlac Hill földjéből, az apátság környékéről, pedig az ütközetben több ezer férfi halt meg. Grehan szerint a lelethiány oka, hogy a küzdelem valójában másutt dúlt, nevezetesen Caldbec Hillnél. Ezt támasztja alá, hogy a korabeli tanúk szerint meredek terepen, megműveletlen területen folyt az ütközet. Ez illik Caldbec Hillre. Senlac Hill ugyanakkor szelíd lejtésű, és művelték földjét.

Caldbec Hill mellett szól az is, hogy tetejét Mountjoynak hívják, az pedig történelmi tény, hogy a normannok örömkőhalmot - franciául mount-joie-t - emeltek diadaluk örömére és emlékére.

Mindemellett egy korabeli forrás 9 mérföldre teszi a csata helyét Hastingstől, Cardbec Hill pedig épp ennyire van tőle.

A másik történész, Nick Austin szintén rengeteg korabeli és valamivel későbbi dokumentum - köztük Hódító Vilmos birtok- és lakosság-nyilvántartási könyvének, a kétkötetes Doomsday Booknak - tanulmányozása után jutott arra, hogy az ütközet Crowhurstnél (magyarul: Varjúligetnél) volt.

A brit Csatatér Szövetség (Battlefield Trust) tudósai két hónapon át vizsgálgatták az eltérő nézeteket. Arra jutottak, hogy nem tudják támogatni Austin teóriáját. Grehannel februárban beszélnek, de a The Daily Telegraph című lap tudomása szerint a szervezet úgy véli, hogy az ő csatahelye sem állja meg a helyét.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A század végére akár 5 fokkal is emelkedhet a hőmérséklet - grafika

A 21. század végére akár több mint 5 Celsius-fokkal is emelkedhet a globális hőmérséklet amerikai… Tovább olvasom