Délmagyar logó

2017. 02. 19. vasárnap - Zsuzsanna -1°C | 7°C Még több cikk.

Vitatják az alfahím-elméletet amerikai humángenetikusok

Amerikai evolúciós genetikusok vitatják azt az "alfahím-elméletként" is ismert nézetet, amely szerint történetileg egy-egy generációból csupán néhány szerencsés férfi adta tovább Y kromoszómáját, illetve génjeit utódainak.
A Kaliforniai Egyetem berkeley-i intézményében dolgozó kutatók az Amerikai Humángenetikai Társaság éves tudományos ülésén ismertetett eredménye szerint az elmúlt több százezer évben csak kis eltérés volt a férfiak és a nők számában a továbbadott genetikai örökséget tekintve.

Az emberi test minden egyes sejtje 23 pár kromoszómát tartalmaz, amelyekbe a DNS-molekula nagyobb darabjai csomagolódnak össze. A kromoszómák közül egy szexkromoszóma van, a nőknél az X, a férfiaknál pedig az Y. Utóbbiban az emberi DNS-nek csak mintegy 2 százaléka található meg, míg az X kromoszóma az 5 százalékát hordozza.

Ezen túlmenően az Y kromoszómában lévő DNS-nek kisebb is a változatossága, mint más típusú DNS-szakaszoknak, ami azt jelenti, hogy két férfi szexkromoszómái jobban hasonlítanak egymásra, mint bármely más kromoszómájuk. Egyes kutatók szerint az Y kromoszóma azért ilyen egységes, mert az evolúció folyamán viszonylag kevés férfi adta tovább génjeit, azaz minden generációban voltak alfahímek, akik sikeresen termékenyítették meg a nőket, míg a kevésbé sikeres férfiak kihullottak a párosodási vetélkedésből. Az elmélet következménye az lenne, hogy a mai embernek jóval kevesebb férfi őse van, mint nő.

Melissa Wilson Sayres és kutatócsoportja az elmélet érvényességére választ keresve az Y kromoszóma genetikai felépítését elemezte. Nyolc afrikai és nyolc európai férfi Y kromoszómájában található genetikai változatokat mértek fel, majd számítógépes szimulációkkal ellenőrizték, hogy az adott génváltozatok milyen kiindulási férfi-nő arány mellett jöhettek létre az evolúció több százezer éve alatt. párosodási rendszer, amelyben néhány kiválasztott férfi párosodott volna sok nővel, nem magyarázná meg az egyes férfiak Y kromoszómái közti csekély eltérést. Míg az alfahím-elmélet támogatói az egy férfi négy nőhöz arányt feltételezték, Sayres eredményei szerint ez az arány téves.

"Úgy találtuk, hogy lehetett eltérés a férfiak és nők aránya között, de jóval valószínűbb, hogy az négy nő három férfihoz volt" - idézte a kutatásvezetőt a LiveScience online tudományos folyóirat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkezdték Arafat sírjának a felnyitását

a Palesztin Hatóság néhai elnökének halála ügyében folyó vizsgálathoz mintákat vesznek a földi… Tovább olvasom