100 éve velünk ébred
Itt vagyok: Nyitólap > 100 éves Délmagyarország > Szeged városa jövőt álmodik magának - 1960

Szeged városa jövőt álmodik magának - 1960

2010.02.05. 14:19
Értékelem a cikket!
Betűméretet növelem Betűméretet csökkentem Cikket küldöm e-mailben Nyomtatom E-mailt írok a szerkesztőnek Később elolvasom

Míg korábban a városnak igazán nem volt fejlesztési koncepciója, 1960-ra ez is megszületett. Arról nem is beszélve, hogy a korábbi állóvízzel szemben már átalakulóban van a városkép, sokfelé építkeznek Szegeden és környékén.

Hírlevél feliratkozás

Értesülni szeretnék a napi friss helyi hírekről! E-mailemre levél érkezik, amelyben megerősítem a feliratkozást.



Az újévi lap ismerteti Szeged 30 évre szóló általános rendezési tervét. Az elképzelések igencsak érdekesek. Egy részük – szerencsére – nem valósult meg, viszont sok mindent jól láttak előre a terv készítői.

Mi lesz 30 év múlva?

Január 1-jei számának címlapján teszi föl a kérdést a DM: „Milyen lesz Szeged 30 év múlva?" Tanulságos idézni az írásból. „ A most készülő általános rendezési terv harmincéves távlatban szabja meg Szeged város fejlődését és ha a szakminisztériumok véleményének egyeztetése után ez évben a kormány is elfogadja, az elkövetkezendő évtizedek alatt ez a terv képezi a folyamatosan készülő kisebb részlettervek alapját" – írja a lap, majd így folytatja: „A tervezés alapjául szolgáló városfejlesztési program szerint Szeged lakosságának száma a következő három évtized alatt mintegy 120 ezer lesz. A terv elkészítésénél azonban kiderült, hogy a körtöltésen belül 160 ezer lakó számára is van hely. A Tisza újszegedi partját a híd mindkét oldalán végig 6–7 emeletes házakkal építik be, hogy ez a rész a város kirakata legyen. A sugárutakat is végig magasrendű beépítési sávnak jelöli meg a terv. A kiskörúton belül mintegy 800, a kiskörút nagykörút közti sávban 3200 új lakás számára van hely, Újszegeden, a Tisza-parton szintén több száz lakás építhető fel."

Mindenképpen szerencse, hogy ez az elképzelés így nem valósult meg, amolyan falanszterré változtatva Szegedet. Bejött – sőt hatványozva – viszont egy másik terv, miszerint: „Mindez azonban nem lesz elegendő az 1990-es évek szegedi lakosainak, ezért egy teljesen új városrész telepítését javasolják a tervezők. Ez a városrész Felsővároson a már betelepült részek és a körtöltés között a Makkosházi út környékén épül meg. Itt mintegy ötezer lakást lehet elhelyezni 5–6 emeletes épületekben. Ez a terület igen alkalmas arra, hogy a legkorszerűbb úgynevezett középblokkos módszerrel – előregyártott elemekből épüljön meg az új negyed. Akár egy épületelemgyártó üzemet is lehetne odatelepíteni átmenetileg, hogy a helyszínen készüljenek az építőelemek." Nos, Tarjánnal, Felsővárossal, Rókussal ugyancsak kibővült a tervnek ez a fejezete. Amint a közlekedésfejlesztési koncepció java része is.

Terv és valóság

„A közlekedési útvonalak jelentik a város testének csontvázát. Kirajzolódott már a harmadik, jelenleg még csak Északi körút néven emlegetett körút helye is. Egy-két évtized múlva már kevés lesz a jelenlegi közúti híd Szegednek a számítások szerint. Ezért kijelölték az újabb közúti híd helyét a Római körút és a Temesvári körút között, körülbelül a Bertalan-emlékmű magasságában. A mostani közúti hídon is változtatni kell a várható nagy forgalom miatt. A híd kisebb átépítése után a mostani gyalogjárdákat a híd két külső oldalára helyezik. (Ez elmaradt! – Sz. I.) Valószínűleg sor kerül a villamos kitelepítésére is a hídról. A villamos helyett majd autóbusz köti össze a két partot. közlekedési problémákat feldolgozó részletterv szerint ugyancsak belátható időn belül ki kell szorítani a villamost a szorosan vett városközpontból, a Lenin körúton belüli részről." Sőt, a lábjegyzet is bejött, miszerint: „(Megjegyzendő: a terv előirányozza azt is, hogy ha az élet már odáig fejlődik, Tápé, Dorozsma, Gyálarét és Szőreg közigazgatásilag Szegedhez tartozik majd.)" Tanulságos, hogy a közben önállósult Algyővel eleve nem számol városrészként a terv.

És ami már nem elképzelés: a január 17-i lap a Mars tér környékének átépítéséről így ír: „Szeged leggyorsabban fejlődő, épülő része a Marx tér és környéke. 1953 óta több száz lakás épült meg a Hajnóczi, az Attila, Mérey és Török utcákban és magán a Marx téren. Az utóbbi években a régi boltok korszerűsítésével, a Mérey utcában, a Marx téren a volt TÜZÉP-telep helyén épült új üzletek, a Búbos-étterem és cukrászda, a körzeti orvosi rendelő nemcsak az épületekbe költözött lakók javát és kényelmét szolgálja, hanem az új üzletek külön kereskedelmi negyed jelleget adnak ennek a városrésznek."

Egy kis mozaik

Sok minden történt még az évben. A január 20-i lap címe szerint például „Csongrád megyében kedd estig 31 ezer 500 parasztcsalád vált termelőszövetkezeti taggá". Ezért Szeged meg is kapta a termelőszövetkezeti város címet, amit február 6-án Vásárhely is átvehetett.

Ebben az évben állítják fel a Stefánián az erősen vitatott, a népnyelvben csak „libás asszonynak" csúfolt tanácsköztársasági emlékművet, no meg, ahogyan a DM február 7-i száma írja: „Készülnek a tervek Szeged fürdővárossá fejlesztésére – Több természetes adottsága van Szegednek ahhoz, hogy üdülő-fürdővárossá fejlődjék. A város déli fekvése, a Tisza és a Maros folyó, az egész újszegedi oldal természeti szépségei, nemkülönben a termálvízkincs lehetővé teszi, hogy Szeged nemcsak saját, hanem a közelebbi és távolabbi környék lakosainak is kellemes üdülést, szórakozást biztosítson az egész évben."

Február 16-án arról ír a lap, hogy kicserélik az algyői Tisza-híd középső szakaszát. „A mintegy 104 méter fesztávolságú hatalmas hídszakaszt a parton álló állványzaton szerelik össze a MÁVAG dolgozói, mégpedig úgy, hogy annak egyharmada a víz fölé nyúlik. Azután majd hajótestekre teszik át a kész hidat, s miután a régi részt hasonló módszerrel kiemelik, helyére illesztik be az újat. Így legjeljebb 48 órát vehet igénybe a hídszerkezet kicserélése, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy csak minimális forgalmi akadály keletkezik a szerelés idején."

Vajon hányan emlékeznek még arra, amikor Algyőnél közös vasúti-közúti híd szolgálta ki a 47-es út forgalmát?

Összeállította: Szávay István

Hozzászólok a cikkhez


A tisztább tartalom érdekében előzetesen moderálunk. Ez rövid késést fog okozni a komment megjelenésében, amiért megértését kérjük. Az éjjel 23 és 6.30 közötti kommentek 7-ig jelennek meg.
Kérjük, olvassa el Felhasználási szabályainkat!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!
Kérem, jelentkezzen be vagy regisztráljon!
Töltés, kérem várjon!
Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

hirdetés

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...