111 éves a Délmagyarország

2021.07.05. 16:02

Gyulay Endre püspök aratómiséje a zákányszéki lombok alatt, annó 1990

Nagy László fotóiról szinte hallik az egyházi ének: „Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél meg szegény magyarokról...„

Munkatársunktól

Aratási hálaadó mise Zákányszéken 1990. július 15-én.

Fotó: Nagy László. Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjtemény (nl_2480)

Negyvennégy év után, a rendszerváltozás évében elevenítették fel újra Zákányszéken az egykori aratóünnepek hagyományát. A Délmagyarország az 1990. júliusában rendezett zákányszéki hálaadó aratási ünnepről adott beszámolót Nagy László fotóival. A régi aratóünnepet 1949-ig Szegeden, az Árpád téri országzászlónál tartották, ide sereglettek a város környékéről, hogy tábori misén együtt adjanak hálát a termésért. Ezt a hagyományt újította fel a zákányszéki templom kertjében a KALOT délalföldi szervezete és a zákányszéki egyházközség.

Aratási hálaadó mise Zákányszéken 1990. július 15-én.
Fotó: Nagy László. Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjtemény (nl_2480)

Az aratóünnep tábori miséjét 1990-ben a zákányszéki templom kertjében, a fák alatt rendezték, talán el sem fértek volna odabenn. A szűrt napfényben a ma már 91. évében járó Gyulay Endre megyés püspök celebrálta a szertartást, melynek végén megáldotta a képeken is látható aratási koszorút. A Délmagyarország fotóriportere, Nagy László inkább a városi szociográfiai fotókhoz állt közel, de ezen a képsorozatán átjön a megilletődés, amit a földműves nép ünnepén érzett.

A Délmagyarországban ifj. Lele József néprajzkutató 1997-ben írta meg, hogy a kilencvenes évek zákányszéki aratómiséire Szabó Antalné Dicső Etel néni készítette az aratási koszorúkat. Az idős asszony minden évben új formát talál ki, és a maga szedte kalászokat kötözte a keretre, a koszorú közepébe évente más és más képet helyezett el. Dicső Etel néni hagyományos építésű házának egyik tágas szobája valóságos aratókoszorú-múzeum lett.

Aratási hálaadó mise Zákányszéken 1990. július 15-én.
Fotó: Nagy László. Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjtemény (nl_2472)

A tanyai nép hagyományosan nagy tisztelettel kezelte a kenyeret, ennek jele volt a búzakoszorút is. Ifj. Lele József szerint a sárga búzakalászok közé a szegedi tanyákon rozskalászokat is tettek, mert a homok abból is sokat termett. „A szálakat előre elkészített fakeretre kötözgették, majd nemzetiszín szalaggal körbefoglalták, és az ünnepi szentmise idejére a tábori oltár mellé helyezték. Amikor a misének és a jó aratásért való közös könyörgésnek vége volt, a pap megszentelte a koszorút és a melléje tett búza-, s rozskévéket, mely utóbbiból mindenki vitt haza.

A Délmagyarország szerint Gárgyán István zákányszéki polgármester 1992-ben ígéretet tett,hogy a hálaadó ünnepséget hagyományossáteszik a faluban, és így is lett; idén július 11-én tartják a zákányszéki aratóünnepet.

Újraindult Annó rovatunk

A Móra Ferenc Múzeummal együttműködésben, a Délmagyarország egykori fotóriportereinek munkáiból újra elindítottuk Annó rovatunkat.

- Sorozatunkban régi fotókat próbálunk beazonosítani. Harminc-negyven-ötven év távlatában azonban fenn kell tartanunk a tévedés jogát. Ha Ön felismeri a fotón szereplőket, helyszíneket, örömmel várjuk észrevételét az online[kukac]delmagyar.hu címen!

- Önnek is vannak régi fotói közösségi, családi eseményekről, amelyeket megosztana olvasóinkkal az Annó rovatban? Írjon nekünk!

- Az Annó oldalain megjelent fotók a Délmagyarország kiadó tulajdonát képezik. A fotókat a Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjteménye gondozza.

Nézzen be hozzánk, képek annó!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!