111 éves a Délmagyarország

2021.07.30. 18:10

Karády Katalin, Kelly Anna és Sárosi György a szegedi katonakórházban, annó 1943

Fénylettek a szemek, ahogy Karády Katalin elénekelte Valahol Oroszországban című dalát a szegedi katonakórházban. Egy évvel később a Gestapo börtönfolyosóján énekelt a raboknak.

Munkatársunktól

Az előtérben Kelly Anna, Karády Katalin (mögötte Gyurkovics Mária) és dr. Sárosi György a szegedi katonakórházban 1943. február 27-én.

Fotó: Liebmann Béla. Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjtemény (t_5278)

Liebmann Béla szegedi fotóriporter 1943. február 27-én délben a szegedi hadikórházban fotózta le a XIV. Országos Honvéd Kívánság-hangverseny résztvevőinek egy csoportját.

Az előtérben Kelly Anna, Karády Katalin és dr. Sárosi György a szegedi katonakórházban 1943. február 27-én.
Fotó: Liebmann Béla. Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjtemény (t_5277)

 

A képen ott látható Karády Katalin, a kor ünnepelt színésznője és énekesnője, Kelly Anna énekesnő, akit az Egy csók és más semmi című filmben a Palermo Bar dalával ismert meg a közönség, és dr. Sárosi György, a Ferencváros csatára, az 1938-as vb-döntős magyar válogatott csapatkapitánya. Mögöttük vidám színészek, énekesek, akik a lábadozó vagy még ágyhoz kötött sebesülteknek tréfás dalokat, jeleneteket adtak elő, élő rádióközvetítésben.

A kívánság-hangversenyek sorozatát nem a szórakoztatóipar, hanem a háború hívta életre. Céljuk az volt, hogy pénzt és adományokat gyűjtsenek az elesett és sebesült katonák családjainak, és céljuk volt a propaganda is, ami a háborút átkeretezte. Az első kívánság-hangversenyt 1941 őszén rendezték Budapesten. A frontesemények súlyosbodásával 1942-től a rendezvény a vidéki városok színházait és katonakórházait járta végig.

Kelly Anna és Karády Katalin a szegedi honvéd kívánság-hangverseny előtt 1943. február 27-én.
Fotó: Liebmann Béla. Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjtemény (t_5276)

A szegedi kívánság-hangverseny előtt a Délmagyarországot az tartotta lázban, hogy az előadáson fellép Karády Katalin, a kor ünnepelt színésznője is. Karády korábban nem járt még Szegeden, pedig a városban addigra már divat lett a Karády-frizura és a nyolcadikos lányok Karády Katalin Klubbot alapítottak az egyik iskolában.

A szegedi koncertet a Vöröskereszt mellett a Magyar Rádió szervezte, amely aznap egész szegedi napot tartott. Az előadásban Karády Katalin és Kelly Anna mellett Gyurkovics Mária operaénekes, Bulla Elma, Kiss Manyi, Lázár Mária és Simor Erzsi (film)színésznők, Utry Anna nótaénekes, Sárdy János opera- és operetténekes, Perényi László, Hegyi Péter, Magyar Tibor színészek, valamint a szegedi színház művészei és Fricsay Ferenc karmester vettek részt. A színháztermet szombaton délutánra ünnepi díszbe öltöztették, „nemzetiszínű lobogókkal és a baráti hatalmak zászlóival”, valamint a Vöröskereszt jelvényével díszítették fel. A szegedi kívánságműsor nem maradt meg, de a kecskeméti előadásról áprilisban filmhíradó számolt be:

A korabeli tudósítás feljegyezte, hogy az előadáson Karády Katalin földig érő, hamvas zöld posztó estélyi kabátban, hamvasbarna hajában vörös szekfűvel lépett a színpadra.

Az előadás művészeinek egy része aznap az iparostanonc-iskolában lévő honvédkórházba is elment, hogy az ott ápolt sebesült katonáknak rádióközvetítéssel egybekötött helyszíni hangversenyt adjon. A fekvőbetegek ágyukban, a lábadozók az ágyak között vártak és „nagy éljenzéssel és lelkesedéssel” fogadták a művészeket. Itt készült Liebmann Béla fotója. A közóhajnak eleget téve Karády Katalin elénekelte Valahol Oroszországban című dalát, sőt, a mikrofont körülálló sebesült katonák vele énekelték a refrént, igazi katonakórusként. Fénylettek a szemek – írta a Délmagyarország beszámolója.

A fotón katonaruhában ott látható a magyar labdarúgás csak Puskáshoz mérhető egyénisége, Sárosi György, a szegedi egyetemen végzett jogászdoktor, a Ferencváros Gyurkája is, aki csapatkapitányként 1938-ban a világbajnokság döntőjébe vezette a magyar válogatottat. Sárosi a korabeli híradások szerint maga jelentkezett katonának, de az őt ismerő Török Péter sportújságíró szerint csak a propaganda használta fel ismertségét. Sárosit 1942 második felében a keleti harctér doni szakaszára küldték, ahol az alekszejevszkai főparancsnokságon jogi végzettségű zászlósként szökevények, diverzánsok ügyeivel foglalkozott (de döntéseket nem hozhatott). Még a doni áttörés, a magyar hadsereg megsemmisülése előtt hazatért; a fotó egy hónappal a tragédia után készült. Ebben az időszakban sem a Délmagyarországban, sem más lapban nem volt szó a voronyezsi áttörés tragédiájáról, csak háborús erőfeszítésekről és hősiességről. A hivatalos kommunikáció törekvése az volt, hogy a háborúról a hadijelentések számai és szófordulatai szóljanak, ne a szenvedést bemutató átélhető történetek.

Az előtérben Kelly Anna, Karády Katalin (mögötte Gyurkovics Mária) és dr. Sárosi György a szegedi katonakórházban 1943. február 27-én.
Fotó: Liebmann Béla. Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjtemény (t_5278)

E csaknem nosztalgikus kép fotósát Liebmann Bélát egy évvel később munkaszolgálatra vitték, feleségét és kislányát pedig ez alatt deportálták, és nem is látta többé őket. A honvéd kívánság-hangversenyből a német megszállás alatt német-magyar kívánság-hangverseny lett, horogkeresztes díszlettel.

Karády Katalint 1944. április 18-án letartóztatta a Gestapo, mert szövetséges kémnek gondolták; több fogát kiverték, haját kitépték a börtönben. Csányi Piroska újságíró, a Karádyval készült első szegedi interjú készítője emlékezett meg a Délmagyarországban arról, hogy a börtönben a színésznő a légitámadásokkal is dacolva énekelt rabtársainak.

A fotón látható 3 személyiség későbbi sorsában lett egy közös vonás: a Rákosi-rendszerben mindhárman elhagyták Magyarországot. Karády Katalin filmjeit 1949-ben betiltották, színpadon sem léphetett fel, ezért 1950-ben a határon átszökve ment Amerikába. Kelly Annát a háború utáni igazolóbizottság eltiltotta a szerepléstől, nem sokkal később egy Vasilopol nevű román diplomatához ment férjhez, és Bukarestben sikeres operetténekesnő lett Anna Vasilopol néven. Sárosi György 1948-ban még legálisan a Juventushoz szerződött, amelynek 1951-ben edzője lett, majd 1952-ben olasz bajnokságot nyertek; nem tért vissza, Genovában hunyt el.

Újraindult Annó rovatunk

A Móra Ferenc Múzeummal együttműködésben, a Délmagyarország egykori fotóriportereinek munkáiból újra elindítottuk Annó rovatunkat.

- Sorozatunkban régi fotókat próbálunk beazonosítani. Harminc-negyven-ötven év távlatában azonban fenn kell tartanunk a tévedés jogát. Ha Ön felismeri a fotón szereplőket, helyszíneket, örömmel várjuk észrevételét az online[kukac]delmagyar.hu címen!

- Önnek is vannak régi fotói közösségi, családi eseményekről, amelyeket megosztana olvasóinkkal az Annó rovatban? Írjon nekünk!

- Az Annó oldalain megjelent fotók a Délmagyarország kiadó tulajdonát képezik. A fotókat a Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjteménye gondozza.

Nézzen be hozzánk, képek annó!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!