Mozgásszervi panaszokra is jó a csongrádi víz – Fotók a régi fürdőről

A Tisza szabályozása előtt, a 19. század végéig még egészen máshol feküdt Csongrád központja: a folyóhoz szorosan tapadó mai Belsőváros volt a centrum. A település fejlődési irá­­nyát a természeti adottságok szabták meg, azaz Csongrád bővülése csak nyugat felé volt lehetséges, így mára a valódi városközpont teljesen eltolódott. Ahogy változott a város szerkezete, arculata, úgy alakultak át a területek funkciói is: ahol korábban városszéli temető, majd közpark állt, ott száz év múltán központi uszoda készült.

A tisztaság fél egészség

A város vezetői az 1950-es évek közepén fogott neki a Körös-toroki strand fejlesztéséhez. Mivel a Tisza kiszámíthatatlan vízjárása már akkoriban is gyakran keresztülhúzta a fürdőzők számítását, ezért a városvezetés egy városközpontban megvalósítandó strandfürdő építéséről határozott.

A kiszemelt helyszín a Népkert területe volt. Az biztos, hogy nem voltak babonásak – a park helyén az 1800-as években még egy temető feküdt.

Csókási Ferenc városi főépítész tervei alapján egy 50 méteres úszása alkalmas szabadtéri versenymedencét építettek az úszni és fürdőzni vágyóknak, amit egy 24 Celsius-fokos vizet adó kútból töltöttek.

Az úszómedencét 1958. május 28-án adták át a fürdőző közönségnek.

Az 1957-ben fúrt hideg vizes kút után 1960-ban egy 1076 méteres mélyfúrású, 46 Celsius-fokos termálvizet adó kút is elkészült, a bőséges termálvíz pedig lehetővé tette, hogy 1963. november 5-én megnyílhatott egy tisztasági fürdő is a csongrádi polgárok előtt.

A városban ekkoriban még so­­kan éltek komfort nélküli há­­zakban, messze nem minden lakáshoz tartozott fürdőszoba, így nagy lépés volt a tisztasági fürdő megnyitása a város közegészségügyi helyzete szempontjából: a tízkádas fürdőszobát naponta több százan vették igénybe.

Ez nem csak fürdővíz

A visszaemlékezések szerint először a tisztasági fürdő vendégei vették észre, hogy a víz kedvezően hat a mozgásszervi problémákra. Miután ezt jelezték kezelőorvosaiknak, hamarosan hivatalosan is elkezdték vizsgálni a víz hatását.

Időközben az épület belsejében egy 35 négyzetméteres és két kisebb medence is épült, az 1970-es évek elején pedig a strand Dob utcai épületrészében lévő raktárhelyiségekből orvosi rendelőt, öl­­tözőket és várószobát alakítottak ki.

Az Egészségügyi Minisztérium 1976-ban a termálvizet gyógyvízzé, majd ezt követően a fürdőt Csongrád megyében az elsők között gyógyfürdővé nyilvánította, így a tisztasági fürdőből gyógyfürdő lett.

A gyógyvízen alapuló terápiák meghonosításában meghatározó szerepe volt egy nemrég diplomázott fiatal szakorvosnak: dr. Hüvelyes István akkoriban öt éve dolgozott a városban, majd a gyógyvízzé minősítés évében tett reumatológiai és fizikoterápiás szakvizsgát. A reumatológus szakorvos nevéhez fűződik a balneo-, fizio- és az elektroterápiás kezelések megvalósítása a fürdőben: a kádfürdős szobák helyén a víz alatti masszázs, szénsavas iszapkezelés, gyógymasszázs-szolgáltatás valósult meg.

A gyógykezelések száma a rendszerváltás idején elérte az évi közel negyvenezer főt, ezek több mint ötöde vidéki beutalt volt. A közeli városokban beinduló fürdőfejlesztések hatására azonban ez a szám az évek során folyamatosan csökkent.

Strandolni és sportolni is lehet

A gyógyulni vágyók mellett a sportszeretők egyik kedvelt helye lett a csongrádi fürdő. Mivel nagy igény volt a városban az úszásoktatásra, a versenyszerű úszásra és a vízilabdázásra is, ezért 1980-ban tanmedence épült sátorfedéssel, és beindult az iskolai úszásoktatás is. A kisgyermekes családok is szívesen látogatták a strandot, így a fürdőt üzemeltető Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat egy gyermekpancsoló medencét épített.

A fejlesztések azonban nem tudtak lépést tartani a régió más városainak fürdőberuházásaival, egyre-másra újultak meg vagy nyitottak ki a termálvízre épített fürdőkomplexumok. A csongrádi fürdő azonban, bár már a 90-es évek végére megérett a felújításra, forráshiány miatt megmaradt a „retró” kinézeténél, és a tényleges rekonstrukcióra még jó pár évet kellett várni.

A fürdő helyzetét nehezítette, hogy a gyógyvizet adó kútjának vízhozama folyamatosan csökkent. A kutat ugyan 1996-ban felújították, de a víz újbóli kötelező bevizsgálása során kiderült, hogy a termálkút vizének alacsony oldott ásványianyag-tartalma miatt visszavonják a gyógyvízminősítést.

Stílusos volt az újjászületés

A fürdő megmentésére 2010 után csillant fel a remény: ekkor a város intézményeinek fűtési rendszerét a Bökényi termálkút 80,2 Celsius-fokos vizére építették ki, a fűtési rendszer véghasználója pedig a fürdő lett. A termálvíz magas ásványianyag-összetételét ismerve hozzáláttak, hogy újra gyógyvízzé minősítsék a csongrádi termálvizet.

A víz hatását kopásos ízületi betegségekben szenvedő önkéntesekkel tesztelték: egyik részük termálvízben, a másik csoport pedig melegített csapvízben vett fürdőkúrát.

A kúra során kiderült, a csongrádi vízben fürdőzők állapota látványosan javult, jelentősen csökkentek a fájdalmaik és kevesebb gyógyszerre volt szükségük.

Az orvosi vizsgálatok igazolták a víz gyógyító hatását és 2014-ben megkapta a Csongrádi Gyógyvíz elnevezést és minősítést, a víz mozgásszervi, idegrendszeri és nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas.

Időközben már zajlott a fürdő felújítása is, 2015-re egy közel egymilliárd forintos beruházással új gyógyászati részleg épült gyógymedencével korszerű gépészeti berendezésekkel, eszközökkel, wellness részleggel és egy 400 négyzetméteres szabadtéri élménymedence sorral. A tanmedence is megújult és az épület belsejében kapott helyet, a gyerekeknek pedig játszóházat és kültéri csúszdát építettek.

Emellett azonban arra is figyeltek, hogy a fürdő régi arculata is visszaköszönjön a modern külsőben: a hatvanas évek óta a vendégeket fogadó fekvő hölgy szobra a mai napig a fürdő előtt várja a látogatókat.