Szegeden működött az első vidéki biliárdgyár hazánkban

"Szegeden 1893-ban alakult meg a vidék első biliárdgyára, amely jó készítményeivel (...) az ország első gyárává küzdötte föl magát. Szinger Antal és fia billiárdgyára ez, amely tizenhétéves fönnállása óta a folytonos hódítás és terjeszkedés mellett több kiállításon kitüntetést nyert. Elsőrangú gyártmányaival nemcsak az ország minden részébe eljutott, de már a határokon kivül is hódított. A kitűnő gyárban tekeasztalt, dákót és golyót készítenek, valamennyit elsőrangú minőségben. A cég egyik beltagja, Szinger Jenő tanulmányai elvégzése után két izben ment külföldi tanulmányútra, azután a vállalatba lépett és átvette a gyár vezetését. A modernül berendezett gyárüzem a Dugonics-utca 16. szám alatt van.” 

Ezt a rövid leírást találtuk a vidék első biliárdgyáráról a Délmagyarország 1910. december 25-i lapszámában, egy rövidhírekkel és hirdetésekkel megtöltött oldalon. 

1940-ig Hirdették 

Hogy ez a kis írás melyik kategóriába tartozott, az nem derült ki világosan, ekkor ugyanis még nem került (x) jelzés a hirdetésnek számító cikkek alá. „Egy Singer-féle biliárd jó dákókkal és jó golyókkal a játékosoknak örömet, a tulajdonosnak örömön kívül jövedelmet is jelent” – ezzel a szöveggel hirdették lapunkban a gyár termékeit az 1930-as években, címként ekkor már a Kossuth Lajos sugárút 34.-et adták meg. Az utolsó hirdetés, amelyet találtunk, 1940 májusában ke­rült be a lapba. A Singer-féle biliárdasztalok azonban még ma is felbukkannak. 

Millió fölött kínálták 

Nyomukat találtuk például internetes hirdetésekben. Kiskunmajsán egy éve hirdettek eredeti Singer Antal és fia-féle karambol biliárdasztalt, amelyet még az eladó nagyapja szerzett be a szegedi gyárból. Békés megyében tavaly júniusban kerestek gazdát egy másik ilyen asztalnak: „Eladó egy csodálatos állapotban lévő múlt századi Singer Antal és Fia gyártóüzemből származó márványlapos karambol asztal” – állt a hirdetés szövegében. Az antik biliárdasztalt több mint 1,3 millió forintért kínálták. A Magyarbiliard.hu oldalon találtuk meg az írást, amely egy Singer-féle biliárdasztal használatáról is beszámol. Szabó Ferenc és Prágai János visszaemlékezései alapján írta le a cikk az 1940-es, 1950-es évek biliárdéletét. 

Bivalyok húzták be 

A második világháború környékén a kocsmában, illetve az olvasókörben biliárdoztak az emberek, versenyek nem voltak. Szabó Ferenc édesapjának, Szabó Lajosnak Csicsatér-dűlőn, Székkutas és Nagymágocs között működött kocsmája. Ide vettek 1940 körül Hódmezővásárhelyen, a„Danyikó” kocsmában egy nagy méretű biliárdasztalt, amelyen réz Singer Antal és fia feliratú tábla volt. Két márványlap volt az asztalban párhuzamosan, amelyek miatt olyan súlya volt, hogy „fagörgőket tettek alá, és két bivaly térdelve húzta be apám kocsmájába (az egyiknek hiányzott a farka) – összegyűltek a környékbeliek nézni, segíteni. El is keresztelték a kocsmát, e jeles eseményre emlékezve, Csonka bivalyfarok kocsmának.”A cikk szerint Bé­késcsabán, a Virág presszóban is használtak, majd eladásra kínáltak az utóbbi években egy hasonló, csak kisebb, szintén Singer-féle asztalt.