A kőfalon túli villasor története – a 18. században még hajózható volt

2022.04.03. 18:33

Melyik út megyen itt Szögedébe?

A századforduló után kialakult vásárhelyi Szegedi úti villasor kialakulását, építészeti jelentőségét kutatta Bodó Péter vásárhelyi származású művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa.

T. Sz.

Az 1913-ban épített Erzsébet szállodában főként kereskedelmi utazók, szezonban pedig a Nyári Színkör színészei szálltak meg. Fotók: Bodó Péter

A hetvenhárom platánfa mentén húzódó egykori Szegedi, mai nevén Ady Endre út helyén a 18. század végén még hajóval közlekedtek, majd a területet bo­­rító víz lecsapolásával a mai Zrínyi utca folytatásánál lehetett eljutni Szegedre. 1870-re kiépült a vasút, ám az ipari útnak tekinthető utca lényegében lakatlan volt, a városfalig húzódott csupán Hódmezővásárhely belterülete. 

 

Csak a századforduló után in­­dították el az építkezéseket a helyi jómódú iparosok a formálódó villasoron. Az addig népszerűtlen mezőgazdasági és ipari terület onnantól már a helyi elit kedvelt városrésze lett. 1904-től belterületté nyilvánították a Hódtói csatornáig, néhány évvel később már a Népkertig terjedő szakaszt. A mai Ady Endre úton 1910-től néhány év alatt felépültek a legszebb villák. 
 

 

Luxus stílusosan 
 

 

A történelemtudomány a 19. századot a hosszú századként emlegeti, egészen az első világháborúig tartó szakaszként te­kintenek rá. Építészeti stílusában meglehetősen heterogén korszak: virágzott a neogótika, a neoreneszánsz, a neobarokk, miközben megjelentek a szecessziós irányzatok, a nemzeti romantika emlékei is visszaköszöntek. A különféle stílus­elemek még egy-egy épületen belül is keveredtek, változatosságukban mégis egységesek az Ady Endre úton épült villák is. 

 

Művészettörténészként mindig is lenyűgöztek az épületek, a különféle formai jegyek, és nem utolsósorban a falak mögötti egykori sorsok, élettörténetek 

– fogalmazta meg lapunknak Bodó Péter vásárhelyi származású művészettörténész, aki kutatta a villasor tör­té­netét. Az épü­­letek tanulmá­nyozásakor min­­dig kirajzolódnak az egykori hétköznapok, a lakók éle­­te. Bár az egykori Szegedi úton épült villa jellegű házak egykori tulajdonosairól csak szórványosan maradtak fenn írásos emlékek. 
 

 

Kisajátított ösvény 
 

 

A tulajdonosok legtöbbje a bel­­városban is fenntartott ma­­gának egy lakhelyet, ám megtehették, hogy a stílusosan formálódó új városrészben módos villa jellegű új házat szerezzenek maguknak. De nemcsak tősgyökeres vásárhelyiek lakták be az új utcát, a városba frissen érkezett betelepülők is érdeklődtek a felparcellázott terület iránt. 

 

Ott la­­kott például az első ember, akinek autója volt Vásárhelyen, de a kakasszéki gyógyfürdő egykori alapítója szintén az egyik villa jellegű ház tulajdonosaként ismert. 
 

 

Koncz Péter például azelőtt építette fel a mai Ady Endre út 8–10. szám alatti akkori villáját, hogy belterületté nyilvánították volna a területet, így először a neobarokk stílusú épület lebontására szólították fel. Végül helyén maradhatott a ház, amelynek kertjében ma is látható a 20. század elején oda helyezett szobor. 

 

Solti Vil­mos malomtulajdonos 1910 és 1911 között építkezett a Szegedi út 20. alatt. Ám akkor még csak közvetlenül az út melletti egyetlen épületnyi sor számított belterületnek, az iparos viszont a közterületre is átnyúló csapást kerített el ma­­gához. Felszólították a kerítés lebontására, ám összefogott a szomszédokkal, és panaszos levéllel fordult a városi tanácshoz. 
 

A Szegedi utat 1914-től Vilmos császár sugárút névre ke­­resztelték, a híres platánsor határolja, amely azóta meghatározza arculatát. 
 

 

Vár az Erzsébet szálló 
 

 

Az 1913-ban épített Erzsébet szállodában elsősorban kereskedelmi utazók, szezonban pedig a Nyári Színkör színészei szálltak meg. Az Ady Endre út 2. szám alatti, sarki villa 1948 után különböző hivataloknak adott helyet, majd 1968-ban a Radnóti Miklós nevét viselő Úttörőház vette birtokba. 

 

A rendszerváltáskor, 1990. au­gusztus 1-jétől a Gyerökök Há­­za nevet kapta, 1991 júniu­sában viszont bezárták. Az egykori Erzsébet Szálló emeletes saroképülete a városkép meghatározó eleme jellegzetes sarokerkélyével. Szecessziós stílusban épült a 20. század elején, magyaros elemekkel. A stílus sajátosságait ma már csak az épület tömegalakítása, nyílászáróinak osztása és homlokzati elrendezése hordozza, tagozatait nyilvánvalóan eltávolították. 
 

 

Füstlikas tetőforma 
 

 

Az Ady Endre úti villasor nyugati oldalán áll mai is az Ady Endre út 80. szám alatti egyik legkülönlegesebb épület. Úgynevezett „füstlikas” tetőformá­­jú magasföldszintes villa, fő­homlokzatának középtengelyét hangsúlyozó meredek oromzat­tal. A 20. század elején épült a Kós Károly és köre által képviselt magyaros-szecessziós stílusban. Homlokzatának faragott faszerkezetei Erdély népi építészetére utalnak, ahogy homlokzati tagozatai, épületszobrászati elemei is a hagyományos magyar díszítőművészet motívumait ele­­venítik föl. A magyaros-szecessziós stílus talán kevesebb mint tucat vá­sárhelyi emlékének kiváló képviselője. 
 

Gonda József vette meg 1912-ben az egyik villaépületet. A Jövendő folyóirat alapítója ér­demelte ki, hogy a korábban negatív felhangú „paraszt Pá­­rizs” elnevezést dicséretté emelje. 
 

 

Örökül hagyták 
 

 

–ú Szépen kirajzolódik, hogy a közvetlenül az első világháború előtt élt módos, vagyonos emberek mertek kockáztatni, bátran építkeztek, nem sajnálták a pénzt az impozáns épületek kialakítására. Ráadásul mindezt stílusosan tették 

– hangsúlyozta Bodó Péter. Az első világháborúban megtorpantak ugyan az építkezések, ami késleltette a páratlan oldal fejlődését, de később folytatódtak az építkezések. 
 

Halasi Mihály papucsüzem-­tulajdonos az 1929-es gazdasági válság után parcellázta ki a Népkert állomástól nyugatra eső birtokát. Ez a rész egészen 1964-ig Halasi-telep néven szerepelt. Akkor keresztelték át Kertvárosra. Egyben ekkor kezdődött meg a villasor mögötti nyugati részen négyemeletes típusházak építése. Ezt a részt a Parkerdő melletti kétszintes családi házsor zárja. 
 

 

Bodó Péter: A módos, vagyonos emberek az első világháború előtti években mertek kockáztatni, bátran építkezek, nem sajnálták a pénzt az impozáns épületek kialakítására. 
 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!