anyádnak se könnyű

2010.06.10. 10:51

anya és a kirakat

maszkok vannak a kirakatban. a kirakaton tükröződnek az arcok. anya azt mondja, hogy ez ijesztő.

úgy érti, nem a kirakatüveg mögött mozgó maszkok az ijesztőek,
hanem a nézelődőké, akik megálltak hogy nézzék, mi folyik a kirakatban.

a kirakatban előadás folyik.
férfiak és nők táncolnak. felnőttek.

a másik kirakatban is táncol valaki.

nem lehet látni, mert tükröződik az üveg.

a színészeknek ugyan a színházban a helyük, de  néha rájuk fér egy kis levegőváltozás

a színészeknek ugyan a színházban a helyük, de néha rájuk fér egy kis levegőváltozás



egyszer láttam már ilyen tükröződő üveget, szép lassan becsukódott a balkon ajtó és én abban láttam tükröződni a kertet. ott szaladgál csikesz, a kutya.

később már nem volt csikesz a kertben és nagyon sírtam, de a balkonajtó még ott volt.

anya szereti a kirakatokat nézni.

azt mondja, a nők szeretik a kirakatokat nézni, mert vannak benne szép ruhák meg karkötők is és hajcsatok.

de azt is mondja, hogy a kirakatban a nők nem a ruhákat nézik, hanem magukat.
a ravaszabbak azt is nézik a kirakatban, hogy ki nézi őket.

anya nem boldogtalan, hogy a kirakatban most nem próbababák és ruhák vannak. azt mondja, hogy a színészeknek ugyan a színházban a helyük, de néha rájuk fér egy kis levegőváltozás, és akkor mehetnek akár a kirakatba is.

bár egy ilyen szűkös helyen nem lehet kellemes táncolni, főleg ilyen nagy melegben és főleg úgy, hogy az ember látja azokat, akik nézik.

mert a színházban ott vannak az erős fényű lámpák, ott nem lehet látni a színpadról, hogy a néző pofákat vág vagy az orrát túrja.

csak a végén amikor taps van, borul fénybe a nézőtér, és az a legjobb rész mert akkor lehet látni, hogy mindenki mosolyog.

anya ezt nagyon jól tudja, mert színésznő akart lenni gyerekkorában, de aztán haaaaj, az élet mást sorsolt. mondja anya.

és áll az utcán, szorítja a kezem és meredten nézi a kirakatot.

egy fiatalember alsónadrágban van.

remélem, a nők nem vetkőznek, mondja anya és hosszan rám néz.
nem szép, ha nők vetkőznek nyilvános helyen.

ezek szerint a kirakat nyilvános hely.

és mi van a próbabákkal, akiknek éppen nincs ruhájuk. ezt csak magamban mondom, nem hangosan, mert nem akarok anyával vitatkozni.

de azért engedi, hogy végig nézzem.

de én titokban nem is a kirakatot nézem, hanem anyát.

hazafelé arra gondolok, lehet, hogy ő is szeretett volna ott lenni a kirakatban és táncolni, hogy a végén megtapsolják az emberek.

ezt gondolom, de senkinek sem mondom el.

 

(a szöveg 2007-ben született, megjelent a thealter szabad színházak nemzetközi találkozója 2007 webnaplójában, itt: www.thealter.hu/2007/magyar/nyito)

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!