Sebesség, látvány, küzdelem és dráma

Most nem volt helye a stratégiáknak. Sem bármiféle trükközésnek vagy erkölcstelen csapatutasításnak. Aki az elmúlt hétvégén figyelemmel követte rali-világbajnokság utolsó, Nagy Britanniában rendezett versenyét, az tudja, hogy klasszikusan kiélezett, nagy téttel bíró, pulzusszám-pörgető versenyt láthattunk, olyat, amelyet bizony már régóta vártunk. Mikko Hirvonen és Sebastien Loeb, illetve a Ford és a Citroën csapat számára adott volt a feladat: megnyerni a versenyt bármi áron. A finn pilóta javára írható mindössze 1 pontos előny a lehető legegyszerűbbé tette a képletet: aki nyer, az lesz a világbajnok. Ez a szituáció az, melyre minden autósport rajongó vágyik. Folyamatos nyomás a versenyzőkön, villámgyors tempó és abszolút nulla hibázási lehetőség. A harc kőkemény volt, a hírhedten nehéz walesi „terep" pedig veszélyhelyzetek tucatjaival kísértette mindkét esélyest.

16 gyorsasági szakasz, 348 kilométernyi össztáv várta a versenyzőket. Az első nap nyirkos, felhős, mondhatni megszokott brit reggelén Loeb és a Citroën C4 WRC hamar elkapták a ritmust, így a harmadik szakasz végére már 8,9 mp-es hátrányt szedett össze a Fordos rivális. Persze korai lett volna még bármit is elkiabálni, a nap végére bizony másodpercekkel közelebb zárkózott Hirvonen, megnyugtatva a kék ovál csapatának rajongóit.

Loeb kezdeti tempóját nem bírta követni Hirvonen.
Fotó: rallybuzz.com
Ám a nap közben történtek aggodalomra adtak okot. No nem a Ford első számú pilótájának teljesítményével volt a baj, hanem a csapattársak autóinak kísértetiesen hasonló műszaki gondjaival. Először a honfitárs Jari-Matti Latvala, majd a Khalid Al Qassimi által hajtott Focus WRC kezdett esetlenül mozogni. Az ok hamar nyilvánvalóvá vált, féltengelyprobléma miatt gyakorlatilag elszállt a hajtás az első kerekekről. Ez bizony ijedtségre adott okot az esti szervizben, hiszen még két nap hátra volt Hirvonen életének talán legfontosabb versenyéből, és más sem hiányzott, minthogy egy technikai nehézség lehetetlenné tegye a győzelmet. Biztos, ami biztos, a szombati folytatás előtt kicserélték a megfelelő alkatrészeket Mikko autóján is.

A következő reggelen igazán mostoha időjárás fogadta a mezőnyt. A saras-murvás szakaszokat eső áztatta, a látási viszonyokat pedig finom köd nehezítette. Hirvonen sikeresebben alkalmazkodott a körülményekhez, és szakaszgyőzelme némileg meg is tépázta Loeb híres kiegyensúlyozottságát. Ezután azonban a francia összeszedte magát és olyan pokoli tempót diktált két gyorsaságin keresztül, melyre riválisa a Ford volánja mögül képtelen volt válaszolni. Ekkor a szervizparkban szinte mikroszkóppal vizsgálta át szerelő-gárda a Focus WRC-t apró javítási lehetőségek után kutatva, ám a csapatfőnök Malcolm Wilson kénytelen volt azt nyilatkozni, hogy bizony nem találtak semmiféle problémát, ebből kifolyólag pedig nem vár különösebb csodát a futómű-elemek cseréje után sem. A nap hátralévő versenytávján Mikko képes volt megújulni és több másodpercet is faragni az ötszörös világbajnok előnyéből, ám erőfeszítései a gumikat túlzottan is próbára tették, így a nap végére már 30 mp-re nőtt Loeb előnye. Ekkor már csak egy nap illetve négy mért szakasz maradt hátra a versenyből…

A 2003-as világbajnok Petter Solberg is elemében volt a privát Citroën C4 WRC volánja mögött, végig harcolt a harmadik helyért. Fotó: rallygb.org
Az utolsó napon Hirvonen tudta, hogy csak egy választása van. Abszolút padlógázon hajtani, mindent megpróbálni, az összes lehetséges ponton faragni a másodperceket. Amit ekkor művelt, az leírhatatlan volt. Briliáns, hihetetlenül látványos vezetésével mindenkit emlékeztetett arra, hogy egy finn raliversenyző mire is képes. Bizony rászolgált a kultikus „flying finn" elnevezésre, röpködött, több már-már reménytelennek tűnő keresztbe csúszásból is visszahozta az autót, és nyomta a gázt ahogy csak bírta. Elcsépelt kifejezés, de ő tényleg a határon autózott folyamatosan. Egy szakaszon több mint 11 mp-et hozott Loebön, és megmutatta, hogy bizony még nincs vége a dalnak.

Hirvonen a harmadik napon emberfeletti teljesítményt nyújtott.
Fotó: flickr.com
Ám az utolsó előtti gyorsaságin minden egy csapásra eldőlt. Egy hatalmas ugratás következtében akkora pofont kapott a Focus, hogy nem sokkal később a motorháztető feladta a harcot az elemekkel és egyszerűen felszakadt, gyakorlatilag teljesen kitakarva Hirvonen elöl az utat. Ekkor valószínűleg rajongók tömegei ejtették el a televízió távirányítóját, hiszen a VB cím ebben a pillanatban tulajdonképpen elszállt. A megállással, illetve a lemez eltávolításával több mint egy percet kapott Hirvonen. Mint később kiderült, ez különösen bosszantó volt a finn számára, hiszen Loeb ekkor már turbo-problémára panaszkodott. Ki tudja mi lett volna az eredmény, ha a Ford sérülés nélkül megússza a repülést.

A versenyt így végül Sebastien Loeb nyerte meg, megfordítva az egypontos előnyt a saját oldalára. Ez pedig a világbajnoki trófeát jelentette számára, immár zsinórban hatodszor. Természetesen most is úgy ünnepelt mintha első győzelme lett volna, hiszen még mindig sikerre éhes, ennyi vb cím után is. Ahogy ő nyilatkozott, ez bizony mind közül a legnehezebb harc volt. Mikko igazi sportemberként gratulált versenytársának, és bár mérhetetlenül csalódott volt, máris bizakodva tekint a jövő évi küzdelmek felé.

A francia pilóta sorozata ezúttal sem szakadt meg, begyűjtötte a hatodik bajnoki címet is.
Fotó: rallygb.org
Nyilvánvalóan most a szurkolók egyik tábora boldog és napokig ünnepel, a másik pedig hősként tekint kedvenc pilótájára, és szomorúan veszi tudomásul a végeredményt. Annak azonban mindenki örülhetett, hogy végre egy utolsó percig izgalmas, abszolút kiegyenlített küzdelmet láthattunk. Sebesség, látvány, küzdelem és dráma: pontosan erről kellene szólnia az autóversenyzésnek.