Az építészettörténet kincsei

A szegedi új zsinagóga

Ez az ország második, Európa negyedik legnagyobb zsinagógája. A Baumhorn Lipót építész és Löw Immánuel, „a tudós rabbi” álmodta meg a monumentális épületet: 48 méter hosszú, 35 méter széles, 48,5 méter magas, belmagassága pedig 32 méter. Ólomüveg ablakai Róth Manó munkáját dicsérik, a kupolát Róth Miksa tervezte. A 1903. május 19-én felszentelt zsinagóga 1340 ülőhelyével ma már nemcsak a rendszeresen zajló liturgiáknak, hanem komoly- és könnyűzenei programoknak is otthont ad. Belső terét az elefántcsont-, az arany és a kék színű díszítések páratlan összhangja uralja. Az eredeti világítás és fűtés gázzal működött, ma napelem is működik az épület oldalán: az örökmécsest táplálja energiával.

Makó ortodox zsidó gyülekezeti háza és temetői

Évtizedekkel ezelőtt Makón két zsinagóga állt. Az egyik az 1914-ben Baumhorn Lipót tervei szerint épült, nagy méretű neológ zsinagóga volt, de azt 1965-ben lebontották. A másikért viszont érdemes ellátogatni a történelmi zsidó városrész szívébe, ugyanis ez Magyarország második legnagyobb ortodox zsinagógája. Az 1895 körül romantikus stílusban épült, egyhajós épület harmonikusan illeszkedik a mellette álló egyszerű, klasszicista lakóházhoz, amelyet többek között téli imateremként használtak. A zsinagóga jellegzetessége a kétszintes női karzat, a belső udvarban pedig emlékpark található a mártírok emléktábláival. Az épület az elszármazott makói ortodox zsidók fontos zarándokhelye.

Könyvtár a szentesi zsinagógában

A megye legszebb könyvtára a szentesi, amely 1998-ban költözött a város felújított zsinagógájába. Az 1868–1872 között épült imaház Knábe Ignác tervei alapján valósult meg. A gazdagon tagolt homlokzat és a míves épületbelső romantikus stílusegységet alkotott. A női karzatot kígyós, kannelúrás, karcsú öntöttvas oszlopok tartották, a padvégeken architektonikus díszítést alkalmaztak, a színes ablaktáblák az adományozó családok szimbólumait jelenítették meg. Az egyik benyílóban emlékszobát alakítottak ki, ahol a hitközség tarthatja megemlékezéseit, és itt dokumentálják a zsidók mártíromságát.

Szecesszió Hódmezővásárhelyen

A városban szépségével, egyedi stílusával csalogat a Szent István téri zsinagóga. Azon kevés hazai zsidó imahely közé tartozik, amely berendezésével együtt maradt meg. A városi zsidóság számára 1852–1857-ben emeltek új épületet, amelyet 1906 és 1908 között Müller Miksa tervei alapján alakítottak át mai formájára. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású zsinagóga jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot optikailag óriásivá növelő, kör alakú üvegablak uralja a homlokzatot. Az előtérben egy márvány emléktábla és egy jelképes fekete síremlék idézi fel a második világháború idején deportáltak és a mártírok alakját. Ugyanazon a telken, amelyen a zsinagóga áll, annak Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, benne a Magyar tragédia 1944 című állandó kiállítással, amely emléket állít a holokauszt áldozatainak.