Ezrek látogatják az Alföld egyik legszebb kegyhelyét

Legendák övezik

A petőfiszállási szentkúthoz számos legenda fűződik. Az egyik szerint az 1700-as évek végén egy nyáját legeltető pásztor ismeretlen forrásra bukkant, melynek vizében a tündöklő Szűz Mária alakját pillantotta meg. Látomásának híre gyorsan terjedt, egyre többen jöttek a forráskúthoz, vizéből pedig betegeiknek vittek haza. A hagyomány az eseményt azzal magyarázta, hogy annak idején a falu papja a betörő török csapatok elől a templom előtti forráskútba rejtette az Oltáriszentséget.

Egy másik legenda szerint, egy béna koldus ivott a szentkút vizéből, amitől lába visszanyerte erejét. Mankóit a forrás mellett földbe szúrta, ezek kihajtottak és nagy fává terebélyesedtek. A fákat később a búcsúsok szilánkonként széthordták. A búcsújárás mégis csak a múlt század második felében lendült fel. Ennek hatására építették fel az 1870-es években a nemrég megújult templomot. A kegyhely a Magyarországra 1940-ben visszaköltözött és Szentkúton letelepedett pálos rendről kapta mai nevét. Egy évtizednyi munkálkodás után azonban a rendet feloszlatták. Csak a rendszerváltás után indulhatott meg ismét a pálos élet Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson.

Erdei kálvária

A kegyhely mellett érdemes lesz ellátogatni az országban egyedülálló erdei kálváriához is. A Petőfiszállás határában található nyolchektáros erdőben a Rózsafüzéres kálvária megvalósítása jelenleg is folyamatban van, előreláthatólag ősztől várja majd a látogatókat. A Pálosszentkúti Erdei Kálvária tízállomásos lesz, amelynek faragott faszobrai az úgynevezett fájdalmas és örvendetes rózsafüzér öt-öt titkát jelenítik meg.

Gazdag élővilág

És ha már Petőfiszálláson járunk, semmiképp se hagyjuk ki úti céljaink közül a település határában található Péteri-tavat. A különösen gazdag madárvilággal rendelkező tavat negyven éve nyilvánították védetté. A közel 800 hektáros Péteri-tó nagy kiterjedésű nádasaiban gazdag madárvilág talált otthonra. A tónál mintegy 200 madárfaj fordul elő. A nádasok vízimadarak, a tószegélyi szikesek a sziki madarak élőhelye. A fészkelő fajok: széki lile, nagy goda, gulipán, feketenyakú vöcsök, vörösgém, kabasólyom, kék vércse mellett, az átvonuló madarak: vörösnyakú vöcsök, üstökösgém, üstökös réce, halászsas, fattyúszerkő, lócsér pihenő- és táplálkozó helye.

A Péteri-tavi madárrezervátum példája is azt mutatja, hogy a védett területeknek fontos szerepük van a ritka madárfajok élőhelyeinek háborítatlan megóvásában. A tóban élő számos kagyló- és csigafaj közül a gombcsiga számít különlegességnek. Kétéltűekben és hüllőkben is gazdag a terület. Találkozhatunk itt vízparton sütkérező mocsári teknőssel és vízi siklóval is. A terület elsősorban gazdag madárvilága miatt áll természetvédelmi oltalom alatt. A Kiskunsági Nemzeti Park kutatószállása mellől indul a 3,5 km hosszú – a terület állat- és növényvilágát bemutató – Vöcsök tanösvény. A madarakat a nemrég épült madármegfigyelő állomásról zavartalanul figyelhetjük.