Délmagyar logó

2018. 12. 12. szerda - Gabriella -2°C | 5°C Még több cikk.

135 milliárd a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkózására

135 milliárd forintot különít el a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, amelyre kizárólag a hátrányos helyzetű kistérségek pályázhatnak - jelentette be Gyurcsány Ferenc egy hétfői egyeztetésen. A miniszterelnök hozzátette: további 310 milliárd forint pályázati keret esetében kedvezményeket kap az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége.
Gyurcsány Ferenc szerint a kormánynak két dolga van: utat nyitni az elöl haladóknak, másrészről tudatosan beavatkozni annak érdekében, hogy az ország együtt maradjon, és ne növekedjen az egyenlőtlenség.

A miniszterelnök az Önkormányzati-és Területfejlesztési Minisztériumban (ÖTM) a 33 legelmaradottabb kistérség vezetőivel tárgyalt hétfőn. A kormányfő azt mondta: azt szeretné, ha éreznék, hogy nem feledkezett meg róluk az ország, de ehhez szerinte arra van szükség, hogy az érintett kistérségek vezetői az álmokat és a realitást ötvözzék, hogy "ne egyszerűen csak nagyot merjenek álmodni, hanem, hogy tudjanak egy a jövőben sikeresen élő közösség számára programokat teremteni."

Gyurcsány Ferenc hétfőn beszélt arról is, hogy a KSH adatai alapján meghatározott rendszer szerint kijelölték Magyarország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségét, ahol 1 millió ember él. Annak érdekében, hogy ők is sikeresen tudjanak pályázni, és ne csak a legerősebbek szívjanak el minden támogatást, 135 milliárd forintot különített el a kormány, amelyre csak ők pályázhatnak, egy további 310 milliárdos keretnél pedig plusz pontokat kapnak a pályázatoknál, illetve kevesebb önerőt kérnek tőlük.

A hétfői egyeztetésen Bajnai Gordon, önkormányzati-és területfejlesztési miniszter beszámolt arról is, hogy a 33 hátrányos helyzetű kistérség alanyi jogon körülbelül 20-20 millió forintot kap, az összeget olyan szakemberek foglalkoztatására fordíthatják, akik segíteni tudnak nekik a sikeres pályázatokban. A tárcavezető kitért arra is, hogy az Unióban nem példa nélküli az, hogy ahol gyorsan akartak felzárkózni kettészakadt az ország. Magyarországon ez szerinte nyugat-kelet, nagyváros-kistérség, magyarok és romák között figyelhető meg, a szakadék pedig évről-évre nő, ezért van szükség a felzárkóztatásra.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Őrizetben a népligeti hajléktalan felgyújtója

Őrizetbe vették a rendőrök azt a férfit, aki több mint egy éve felgyújtott egy hajléktalant a fővárosi Népligetben. Az áldozat ugyan életveszélyesen megsérült, de túlélte a történteket. Tovább olvasom