Húszezer falusi vendégfogadó hely működik ma hivatalosan hazánkban. Ez azonban nem pontos adat, mert hiába kötelező a regisztráció, nem mindenki jegyezteti be magát az önkormányzatnál. A minősített portáknak tehát egyre inkább számolniuk kell a tisztességtelen konkurenciával. Pedig eddig sem volt könnyű dolguk. A ’90-es évek elejétől döntően önerőből szerveződtek. Sikerük a vendéglátás ízétől-örömétől, ezáltal a háziak személyiségétől, habitusától, rátermettségétől függ.

Megyénkben a falusi vendégfogadó helyek száma meghaladja a százat. Közülük 70 (200 vendégszoba, 530 ágy) tartozik a megyei falusi turizmus egyesülethez. Még nem mindenki csatlakozott a szervezethez, de az elmúlt évben megduplázódott a tagok száma. Nemcsak összefogásuk örvendetes, hanem az is, hogy egyre kényelmesebbek, jobban felszereltek a szállások. Magyarországon a komfortfokozatot jelző egységes minősítési rendszer szerint maximum 4 napraforgó kerülhet ki a falusi porták falára. A megyénkbelieknek pedig a fele 3 napraforgót, negyede 4 napraforgót érdemelt ki, egy napraforgós vidékünkön nincs is.

A falusi turizmus presztízse az elmúlt esztendőkben jelentősen nőtt a látogatottság alapján. A magánszálláshelyek pályázati lehetőségei azonban Feketéné Tolnai Katalin szerint nincsenek az elismertséggel arányban. Az egyesületi elnök elmondta: a támogatások bővülése jó jel, de az állam eddig mostohagyerekként kezelte az ágazatot, pedig az nem csak bevételszerzésre nyújt alkalmat. A vidéki életmód megőrzését is segíti azáltal, hogy az agráriumban rejlő értékekre alapoz.
Ha valaki falura megy, szeretné megkóstolni a helyi termékeket: a kecskesajtot, az aszalt gyümölcsöt, a faluszéli szőlőhegy levét vagy éppen a biozöldséget. Ezt pedig a fogadósok szívesen biztosítják a turisták számára.

Megyénkben több helyen van háztáji állatsimogató, lehet a házigazdákkal együtt gyümölcsöt szedni, csibét etetni, kalácsot sütni, ecetes halat készíteni. Kedveltek a vendégek körében a falunapok, a vízi fesztiválok is, melyeket az egyesület közös kiadványaiban népszerűsít.