Délmagyar logó

2018. 12. 12. szerda - Gabriella -2°C | 5°C Még több cikk.

Márkamánia: hűségesek vagyunk?

A hajdanán Trapper farmerban feszítő fiatalok gyermekei ma Devergo cuccokban járnak.

A hajdanán Trapper farmerban feszítő, majd Jeans-re és Levi Strauss-ra váltó fiatalok gyermekei ma Devergo cuccokban járnak, a Tisza-cipő mindenhatóságát a Caterpillar bakancs váltotta föl. A Bambit és a Traubisodát lekörözte a Coca-Cola, a négykerekűek között a Mercedes, az Audi, a Volvo a menő, - hol van már az ezerötös Lada? 

A nyugati márkák előretörése Kelet-Európában ma már múlt idejű tendencia, s mint ilyen jól dokumentálható. Egy design-tanácsadó  cég, a Landor Associates közvetlenül a Szovjetunió felbomlása után  ezerötszáz kelet-európai véleménye alapján készített rangsort a  leghíresebb és legismertebb nyugati márkákról. A Független Államok  Közössége polgárai - az ex-szovjet-oroszok - között akkor a Sony  végzett az élen, mögötte az Adidas és a Ford. E "dobogós" márkákon  kívül rendre a Toyota, a Mercedes-Benz, a Fanta, a Pepsi-Cola, a Volvo, a Fiat és a Panasonic alkotta az első tíz helyezettet.

Réjbent vagy adidaszt?

Miközben az orosz ajkúaknál lassanként minden márkás napszemüveg  réjbani lett (nem csak a Ray Ban), a románoknál pedig minden sportcipő adidasz (nem csak az Adidas), rólunk, magyarokról 1999-ben  azt állapították meg a piackutatók, hogy "nagyon alacsony nálunk a  márkahűség. A közép-kelet-európai térség országaiban a vásárlók 38  százaléka tart ki bizonyos márkák mellett, nálunk csak 21 százalék".  Tavaly viszont már minden negyedik vásárló választotta rendszeresen  egy-egy adott üzlet saját márkás termékét, legyen az bár egy nagy  bevásárlóközpont nevével márkásított, a hipermarket egyébként  névtelen beszállítóival legyártatott termék.

Tesco-öltöny? Cora-cipő?

Globalizálódó világunkban ez sem  elképzelhetetlen, akárcsak a török Leviís nadrág és a Koreában, Thaiföldön gyártott - eredetileg japán - Yamaha márka, netán az IKEA szlovéniai beszállítótól érkező "svéd" bútora. 

Az internet e téren is tágra nyitotta a világot az érdeklődők előtt. A világhálón leggyakrabban szörföző fiatalok márkahűségéről azonban tudni kell, hogy az ő tetszésüket nem a klasszikus, hanem a legújabb divatmárkák nyerik el. Például a Chanel helyett a Max, vagy a Gabriella Sabatini-parfümöket választják - vagyis az illat  "trendisége" számít elsősorban, és csak aztán a márkája. Hozzáértők meggyőződése az is, hogy a neves márkáknak újra és újra meg kell  újulniuk a jövő fogyasztóinak megnyerése érdekében. A fiatalok szemében ugyanis inkább a divatos dizájn számít, a márka csak másodlagos. 

Éljen a Túró Rudi!

Szakemberek szerint a marketingben nem az objektív valóság, hanem a márkáról a fogyasztók fejében kialakított kép a meghatározó:  "Egy márkának lehetünk az ismerősei, a barátai, vagy egyenesen az imádói, és ez a kapcsolat sokban hasonlít embertársainkkal való  kapcsolatunkhoz". Professzionális reklámügynökségek ezért a  márkákhoz való érzelmi kötődésünk feltárásával igyekeznek irányt mutatni a hatékony márkaépítéshez. A márkák egyre kiélezettebb  versenyében olykor már csak a szupermárka, az úgynevezett superbrand  számít, ezeket külön kiadvány listázza. E szerint "A hagyományos magyar brandek közül a Pick és a Pöttyös Túró Rudi hódított meg sokakat, és mellettük olyan nemzetközi brandek voltak a kedvenceink, mint a Coca-Cola, a McDonaldís, a Nokia, a Sony vagy a Nivea". 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Madagaszkár

Mi történne, ha négy állatot egy New York-i állatkertből valódi dzsungelbe tennénk át? Tovább olvasom