Délmagyar logó

2018. 12. 17. hétfő - Lázár, Olimpia -10°C | 0°C Még több cikk.

OGY - A bérekről, államadósságról és a kórházi ágyakról kérdezett az ellenzék

A Hídfő nevű hírportálról, a bérekről, az ország helyzetéről és az alaptörvény-módosításról volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

16.50 - A bérekről, a kórházi ágyakról, a vidékstratégiáról, az államadósság alakulásáról és a kórházátszervezésekről is szó volt az interpellációk során, az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: miért nem tárgyalnak a szakszervezetekkel?

Gúr Nándor (MSZP) kifogásolta az adóemeléseket és új adók bevezetését, a többi közt a minimálbér terheinek növekedését. Közölte: nettó százezer forint körüli lenne a minimálbér összege, ha annak terheihez nem nyúlt volna a kabinet.
   
Miért verik át a munkavállalókat? Miért csak a járulékcsökkentéssel akarnak nekik forrást adni? Miért nem tárgyalnak érdemben a szakszervezetekkel? - sorolta kérdéseit.
   
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára visszakérdezett: miért próbálják az embereket átvágni akkor, amikor így fogalmazzák meg kérdéseiket?
   
Kijelentette: Magyarországon reálbéremelkedés következett be az elmúlt években, a kormány pedig folyamatosan tárgyal az érdekképviselettel.
   
Közölte azt is: a kormány fizetésemelést a gazdasági versenyszektorban nem ígérhet. Ugyanakkor szükség van a bérek dinamikus emelkedésére, amelyet ösztönzőit a kormány keresi, arról rendszeresen tárgyal az érintettekkel - hangsúlyozta.
   
Gúr Nándor nem fogadta el a választ. Azt az Országgyűlés szavazta meg azt 109 igen szavazattal, 35 elutasító voks mellett.

Jobbik: hogyan szervezik át a kórházi ágyakat a szociális szektorba? 
   
Vágó Sebestyén (Jobbik) bírálta, hogy bár a tervek szerint 10-11 ezer kórházi ágyat "helyeznének át" a szociális ellátásba, ebből azonban még egy sem valósult meg. Szerinte az sem világos, a kórházak hogyan pótolják a kieső normatívát, de az sem, fizikailag elkerülnek-e az ágyak a kórházakból.
A munkavállalók választhatnak-e, hogy maradnak-e az egészségügyben? - sorolta kérdéseit, megjegyezve: a szociális ágazatban dolgozók keresnek a legrosszabbul az országban.
   
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt kérdezte: támogatná-e a Jobbik, hogy XXI. századi körülmények között ápolják azokat, akik szociális és egészségügyi ellátásra is szorulnak. Mivel ehhez garancia is kell, ezért a kormány úgy döntött, először 3-4 szakápolási centrum jön létre az országban - jelentette ki.
   
Ágymegszüntetésről senki nem beszél, a kormány az egészségügy fejlesztését szorgalmazza - hangsúlyozta, azzal együtt, hogy senki sem kereshet kevesebbet.
   
A képviselő nem fogadta el a választ. Arról a Ház szavazott, 108 igen szavazattal, 34 nem szavazat mellett.

LMP: miért maradt el a vidékstratégia megvalósítása?

Sallai R. Benedek (LMP) a nemzeti vidékstratégia megvalósításának elmaradására kérdezett rá. Hangsúlyozta: az abban foglalt időintervallum felénél járunk, az elvárások azonban nem teljesülnek például a demográfiai földprogram, a helyi szövetkezetek helyzetének rendezése vagy az ökológiai gazdálkodás feltételeinek megteremtése terén sem. A vidékfejlesztési pénzek jelentős részéből értelmetlen beruházások készülnek - kifogásolta.
   
Támogatna-e a kormánypárt egy parlamenti vitanapot, amely a vidék problémáival foglalkozna? - kérdezte.
   
Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára közölte, nem tartja indokoltnak a vitanapot, mert "mi minden nap a parlamentben a vidék kérdéseivel is foglalkozunk".
   
A stratégia irányokat jelöl ki, nem operatív feladatokat - mondta -, célkitűzéseit pedig számos program szolgálja, például a szociális földprogram, a revitalizációs program, de a pályázati felhívások is például az ökológiai gazdálkodás vagy a fiatal gazdák segítésére.
   
Ezek folytatását és fejlesztését a jövőben is tervezi a kormányzat - közölte, hozzátéve: csak találgatás, elméleti lehetőség a mezőgazdasági támogatások megszüntetése 2020 után.
   
A képviselő nem fogadta el a választ, de a Ház megszavazta azt, 110 igen vokssal, 29 nem szavazat mellett.

MSZP: meddig trükköznek még az államadóssággal?

Burány Sándor (MSZP) azt mondta, hogy az Eurostat októberi közleménye szerint magasabb az államadósság a kormány és a KSH által bevallottnál, ugyanis abba az Exmibank adóssága is beleszámít. A politikus azt is gyanúsnak nevezte, hogy eközben a Magyar Nemzeti Bank közvetlenül finanszírozza a költségvetést.
   
A képviselő azt kérdezte, hogy mikor hagyják abba a számokkal való trükközést és mikor fejezik be a költségvetés szabálytalan finanszírozását.
   
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára azt felelte, hogy nem a jelenlegi kormány híresült el arról, hogy trükközik a költségvetési számokkal, hanem éppen az egykori baloldali kabinetek.
   
Magyarország jelenleg szakmai, módszertani vitát folytat az Eurostattal, mert a KSH és az MNB szerint nem helyes az uniós statisztikai hivatal által alkalmazott megközelítése - közölte.
   
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 109 igennel 32 nem ellenében megtette azt.

Jobbik: mi lesz a János kórházzal?

Gyöngyösi Márton (Jobbik) interpellációja során végig bírálta a tervezett fővárosi kórházátszervezéseket. Szavai szerint a szuperkórházakon alakuló presztízsberuházások nem csak, hogy nem tudják kiváltani a jelenlegi intézményeket, de azt sem sikerült egyértelművé tenni, hol épülnének fel az új létesítmények. Eközben megkezdődött több kórház leépítése, a fővárosi Szent János kórházban a hírek szerint például csak a járóbeteg ellátás maradna meg - emelte ki.
   
A politikus kíváncsi volt, hogy megmaradnak-e a Szent János és a Péterfy Sándor utcai kórházak.
   
Rétvári Bence azt felelte, hogy a képviselő kérdéseire választ kaphat a Magyar Közlönyből, mert az ügyben hozott két kormányhatározat cáfolja a politikus "rémhíreit". Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány csak fejlesztésekről döntött, semmi másról.
   
A képviselő helyett a parlament fogadta el a választ 107 igennel, 35 nem ellenében.

15.53 - A menzareformról, az egészségügyi szakképzésről és a női munkavállalók arányának bővüléséről volt szól az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: változik a menzareform?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy egy éve lépett életbe a menzareform, s a sótlan, íztelen ételek ennek köszönhetőek a közétkeztetésben. Támogatják, hogy a szabályozás során nagyobb figyelemmel legyenek a különböző korú gyerekek tápanyag bevitelére, de a rendelet elhibázott volt a kivitelezés tekintetében. Sok szülő panaszkodott arra, hogy a gyerekek éhesen mentek haza az iskolából. Eddig 103 konyha kapott elégtelen minősítést - mondta, s azt kérdezte: változik-e a reform, meghallják a kritikákat, miért kellett egy évet várni arra, hogy belássák, valamit tenni kell.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a 7 éveseknél a WHO-felmérése szerint minden negyedik lány és ötödik fiú túlsúlyos volt, vagy elhízott, s nem megfelelő az általuk fogyasztott zöldség, gyümölcs mennyisége sem. Ezért is mondták, hogy az arányokon változtatni kell, több friss zöldségre, gyümölcsre, halételre, és kevesebb cukorra, zsírra van szükség. Az volt a cél, hogy a tipikus cukros menzatea többet ne kerüljön az asztalra - rögzítette. Nem titokban készült a rendelet, hosszas egyeztetés előzte meg, és éveket csúsztattak a hatályba lépésnél. Az ellenőrzések során a konyhák 3,9 százaléknál volt probléma. Jelezte: a közétkeztetési cégek 25 pontjából 13-at elfogadtak, és beépítették abba a rendelet módosításba, ami még az ősz folyamán megjelenhet - jelezte.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 113 igen, 30 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: mi lesz az egészségügyi szakképzéssel?

Dúró Dóra (Jobbik) az egészségügyi szakképzés jövőjét firtatta. Kiemelte: az egészségügyben is egyre nagyobb mértéket ölt a szakemberhiány, évről-évre egyre kevesebben és egyre idősebbek dolgoznak. 2016 első évében 909-en jelentettek be külföldi munkavállalási szándékot az illetékes hivatalnak. Nem csoda, hogy a kiszámíthatatlanság rányomja a bélyegét az oktatásra is, szakoktatókból is hiány van - mondta. Azt kérdezte: mit tesznek a szakoktatói és szakdolgozói utánpótlás biztosítására?

Rétvári Bence azt javasolta, ha az orvoselvándorlásról akar érdeklődni, ne nyújtson be interpellációt, kérdezze jobbikos képviselőtársát, aki nagyon sokat tett egészségügyi dolgozók külföldre juttatásában. Felhívta a figyelmet a rezidensek támogatási a programjára, a fiatalok szakorvosi ösztöndíjára, a béremelésekre. Ezeknek köszönhetően 2010-ben több mint 1000 fiatal orvos nyújtott be külföldi munkavállalási engedélyt, ez a szám messze 500 alá csökkent. Ezt tovább erősítheti a béremelés, amit folytatnak - jelezte, s kitért arra is: ingyenessé tették a második szakképzés megszerzését is.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 114 igen, 32 nem szavazattal jóváhagyta.

KDNP: örvendetes a női munkavállalási arányok javulása

Hoffmann Rózsa arról beszélt, hogy ma Magyarországon lényegesen jobb feltételek között és nagyobb számban vállalnak munkát a nők. Míg 1998-ban a gazdaságilag aktív nők száma 1,8 millió volt, 2010-ben 1,95 millió, tavaly már 2 millió felett volt. A tendenciából általános gazdasági eredmények is kimutathatók, csökken a munkanélküliség, nő a családok gazdasági ereje, erősödnek a családok. Kitért a családpolitikai intézkedésekre, közte a családi adókedvezmény bevezetésére és kiterjedésére, a gyed extrára, a csok-ra, az első házasok adókedvezményére, valamint arra, hogy a gyermek szám csökkenését sikerült megállítani, s örvendetesen nőtt a házasságkötések száma. Azt kérdezte: a jövőre vonatkozóan milyen célokat tűzött ki a kormány a női foglalkoztatás javítására, s a foglalkoztatás bővítését és a gyermek vállalás ösztönzését sikerül-e egyensúlyban tartani?

Rétvári Bence kiemelte: rekordot döntött a női foglalkoztatás, 2010-16 között a 15-64 éves korosztályban 10 százalékos a bővülés. Még nagyobb mértékű a 3 éven aluli gyermeket nevelőknél, ahol 20 százalékkal nőtt ez az arány. Ez nem véletlen, a kormány intézkedései vezettek ide - mondta, s többi között a munkahelyvédelmi akció bevezetését, a két gyermek utáni adókedvezmény megduplázását hozta példaként.

A képviselő választ elfogadta.

Az LMP az állami leépítést bírálta

Hadházy Ákos (LMP) cáfolta a kormányzati álláspontot, miszerint 1,1 millió embert foglalkoztatna az állam. Kijelentette: a közfoglalkoztatottakkal együtt is csupán 800 ezren dolgoznak itt, közülük 140 ezren a bürokráciában. Szerinte így nem építhető le 100-150 ezer ember innen, mert akkor nem marad köztisztviselő.

Bírálta a fűnyíróelvszerű leépítést célzó terveket, és kijelentette: a kirúgott dolgozók csak a munkanélküliek számát növelnék, "nem állnának a futószalag mellé".

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a következő évek kihívása a versenyképesség növelése, a bürokraták számának csökkentésével.

Mint mondta, a gazdaság szereplői a bürokráciát több ponton is versenyképesség-gátlónak tartják, például egyszerűsítenék az adózás eljárási szabályait vagy az uniós források kiosztásának menetét. Emellett az ügyintézést lassúnak és drágának ítélik.

Az sem segít, ha a munkavállalók 20 százaléka az államtól kapja a fizetését - hangsúlyozta -, ez minden európai országhoz képest magas - jelentette ki.

A képviselő a választ nem fogadja el, azt azonban 108 igen vokssal a Ház megszavazta, 35 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett.

15.17 - A földértékesítésekről, a mentősök munkakörülményeiről és a hátrányos helyzetűek megsegítését célzó uniós forrásokról volt szó hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.

MSZP: gyanús földértékesítés Nagyesztergáron

Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy 2016 januárjában büntető feljelentést tett egy gyanús, nagyesztergári földértékesítés miatt, amely szerinte milliós kárt okozott az államnak. A képviselő azt kérdezte a belügyi államtitkártól, hogy hajlandó-e végre kiadni számára a nyomozás során készített szakértői véleményt. "Kit védenek és miért titkolóznak?" - kérdezte Gőgős Zoltán.

"A törvényt védjük" - válaszolta Kontrát Károly, belügyi államtitkár, aki szerint a szakértői vélemény a nyomozati iratok részét képezi, és nem minősül közérdekű adatnak. Hozzátette: a nyomozás megszüntetése estén csak a gyanúsítottnak és a védőnek nyílik lehetősége az iratmegismerésre.

A képviselő nem, de az Országgyűlés 115 igen és 40 nem szavazattal elfogadta a választ.

Jobbik: javítani kell a mentősök munkakörülményeit!

Rig Lajos, a Jobbik képviselője a mentődolgozók munkakörülményeinek javítását szorgalmazva azt kérdezte, hogy az 5 milliárd forintos EU-s támogatás ellenére, miért nem működik az integrált mentésirányítási projekt, mikor és hogyan valósul meg a mentősök munkaruhájának tisztítása és mikor csökkentik a mentősök számára a nyugdíjkorhatárt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: 2010 óta 31 százalékkal nőtt a mentésre fordított összeg, 27 új mentőállomás készült, és 85-öt újítottak fel, valamint 467 új mentőautót vásároltak és jövő év végégig még 130 új mentőkocsi érkezik. Közölte: az uniós támogatásból finanszírozott tableteket már 442 mentőállomás használja a munkájához és a sávszélesség függvényében mindenhol be akarják vezetni a jövőben ezt a rendszert. Jelezte: a mentésfejlesztési terv része lesz a mentősök ruházatának kérdése.

A képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 113 igen, 29 nem ellenében támogatta azt.

LMP: Fidesz-közeli cégek lopják el a szegényeknek szánt forrásokat

Hadházy Ákos, az LMP képviselője arról beszélt: menetrendszerűen kerülnek elő olyan Fidesz-közeli cégek, amelyek a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat figyelmen kívül hagyva nyernek hatalmas EU-s pénzeket. A képviselő egy sajóhídvégi, mélyszegénységben élők helyzetének javításáról szóló pályázatot hozott példaként, amely szerint 164 millió forintból a családok 30 százalékánál sikerült "pozitív eredményt" elérni. A képviselő szerint a kormány tétlenül nézi, hogy céghálózatok lopják el a szegényeknek szánt pénzt.

Rétvári Bence szerint ugyanakkor a projekt célja a hátrányos helyzetben lévő közösségek segítése és integrációja, amelyben volt mezőgazdasági program, családi kassza program, tanulási kompetenciák kezelése, közösségfejlesztés és mentorprogram, valamint álláskeresési támogatás és életvezetési ismeterek elsajátítása is. Az államtitkár úgy vélte: ilyen programokra igenis szükség van, mert Magyarország nem mondhat le ezekről az emberekről, és ezt az LMP sem gondolhatja komolyan.

Hadházy Ákos nem fogadta el a választ, de a képviselők 111 igen és 27 nem ellenében megszavazták azt.

Fidesz: sikeres volt a földértékesítési program

Dankó Béla felidézte, hogy közelmúltban szavaztak a földértékesítési program lezárásáról, aminek hatására a magyar gazdatársadalom versenyképessége és gazdasági súlya tovább erősödött. Kitért arra, hogy az ellenzék, ritkán látott összeborulással alkotmányellenességet kiáltott, s most az Alkotmánybírósághoz futnak, ám mára nyilvánvalóvá vált, ezen felvetéseik nem a szakmaiság, hanem a kormány bírálatának eszközei voltak. Kitért arra is, hogy a program keretében 195 ezer hektárt, közel 1,4 millió forint/hektár átlagáron értékesítettek, s a magyar földművesek közel harmada szerzett földtulajdont. Az így keletkezett bevételt az államadósságra fordítják - jelezte. Azt kérdezte: mennyi földterület marad állami tulajdonban, hogyan fog gazdálkodni a megmaradt területeivel az állam?

Nagy István államtitkár közölte: a program kiváló példája annak, hogy az ellenzéknek semmi nem jó, amit a kormány tesz, még ha a magyar gazdatársadalom érdekében is teszi. A program lezárása kapcsán benyújtottak két javaslatot, ami rendelkezik a bevételek felhasználásáról is. Az ellenzék ezeket is támadta, de érdemi javaslata nem volt - jegyezte meg, s kitért arra is: a kisbirtokok arányának 80 százalékos szintre emeléséhez nagyban hozzájárult a program. A teljes állami földvagyon 11 százalékát értékesítették, 1,6 millió maradt a földalapban ebből mintegy 1 millió az állami erdők nagysága, s 300 hektár a védett természeti terület. A további hasznosítás főként haszonbérbeadás és vagyonkezelés útján történik majd, illetve a 3 hektár alatti területek értékesítése folytatódik - jelezte.

A képviselő a választ elfogadta.

14.56 - A Hídfő nevű hírportálról, a bérekről, az ország helyzetéről és az alaptörvény-módosításról volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: végzetesen veszélyes a Hídfővel kapcsolatot tartani
   
Hadházy Ákos (LMP) szerint végzetesen veszélyes és nem méltó a tiszteletre az, aki olyan, az orosz titkosszolgálatok által fenntartott vagy hozzájuk közelálló propagandaoldalakkal tart fent kapcsolatot, mint a Hídfő. Az ellenzéki politikus leszögezte, Európa reformokra szorul, de aki démonizálja Európát, el akarja veszíteni Magyarországot.

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára közölte, a szélsőséges szervezeteket figyelemmel kell kísérni. Nemcsak egy kormánynak, hanem a politikai pártoknak is oda kell figyelnie erre - hangsúlyozta, hozzátéve: nem fordulhat elő egy országban, hogy egy politikai párt képviselője rendszeres kapcsolatot tartson ezekkel a szervezetekkel.
   
KDNP: 2010 óta emelkednek a bérek

   
A képviselőként felszólaló Rétvári Bence (KDNP), aki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára is, Molnár Gyula őszödi beszédeként értékelte az MSZP elnökének hétvégi nyilatkozatát, amikor szerinte arról beszélt az ellenzéki politikus, hogy az MSZP 2006 rossz gazdaságpolitikát folytatott és korlátozta a sajtószabadságot.
   
Elmondta, 2010 óta a kormány olyan politikát követ, amelynek eredményeként a szocialisták kormányzásával összehasonlítva sokkal nagyobb mértékben nőtt a minimálbér és a havi bruttó átlagkeresetek.
   
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára a szerinte jelentős foglalkoztatás-növekedésre is felhívta a figyelmet. A foglalkoztatottak száma 32 hónapja meghaladja a négymillió főt; 2010 óta 670 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, akik nagy része a versenyszférában helyezkedett el - részletezte.
       
MSZP: ideje szembenézni a valósággal
   
Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, "a habonyi látszatvilágon kívüli valóságban" a kilakoltatási moratórium márciusi megszűnése óta több mint kétezren vesztették el az otthonukat, a csökkenő világpiaci földgázárak ellenére idén sem lesz olcsóbb a fűtés, a tankötelezettségi korhatár csökkentése miatt 43 ezer gyerek esett ki a köznevelésből, az ország versenyképessége visszaesett. Ideje szembenézni a valósággal - hangoztatta, hozzátéve: véget kell vetni a látszatkormányzásnak és a korrupciónak; az MSZP olyan országot akar, ahol a fizetésből tisztességesen meg lehet élni, illetve ahol a véleménye miatt senkit sem ér támadás.
   
Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, az MSZP kormányon tehetett volna lépéseket saját párttársai korrupciós ügyei ellen.
   
A köznevelésről szólva közölte, az igazolatlan hiányzások szigorításával 29 ezerről 13 ezerre szorították le a hiányzó gyerekek számát, emellett a tanítási szünetekben is biztosítják az arra rászoruló gyermekeknek az étkezést. Beszélt a rezsicsökkentésről, arról, hogy több lakás épül és hogy az ingatlan-végrehajtások száma is alacsonyabb a korábbi időszakhoz képest.
   
Fidesz: támogassák az alaptörvény módosítását!

Kósa Lajos (Fidesz) a kvótareferendummal kapcsolatos alaptörvény-módosítás támogatására szólította fel a parlamenti pártokat. Azzal is indokolt, hogy az Európai Tanács újra napirendjére tűzte a kötelező betelepítési kvóta kérdését.
   
A kormánypárti politikus azt mondta, ahhoz már hozzászoktak, hogy a szocialisták becsapják az embereket, ugyanis annak ellenére nem támogatják a módosítást, hogy pártelnökük korábban a kvótaellenes törvény támogatásáról beszélt. Hozzátette: a Jobbik elnöke még áprilisban hazaárulónak nevezte azokat, akik nem szavazzák meg az alaptörvény-módosítást. Azt mondta, a haza védelme feltétlen, aki feltételhez köti, az zsoldos, hazaáruló. Az alaptörvény módosítását bármilyen feltételhez kötni a hazaárulással egyenértékű - fogalmazott Kósa Lajos.
   
Az albérlő és a betörő közötti különbséghez hasonlította az illegális bevándorlókat és a letelepedési kötvényt vásárlókat, utóbbival kapcsolatban jelezte: felülvizsgálja a kormány ezt a rendszert.
   
Tuzson Bence hangsúlyozta, az alaptörvény módosítása 50-100 évre határozza meg az ország sorsát, míg a letelepedési kötvény megszüntetése egy rövid távú gazdasági kérdés.
   
A népszavazáson 3,3 millióan szavaztak a kvóta ellen, egy új egység jött létre Magyarországért, egy nemzeti egység, és ha ennyien szavaztak egyféleképpen, az kötelezettséget ró az Országgyűlésre - magyarázta. Szerinte az alaptörvény képes a legmagasabb szinten biztosítani Magyarország védelmét. Úgy látta, a Jobbik ugyan egyetért a módosítás szövegével, de napi politikai érdekből nem támogatja azt.
   
Jobbik: a programunk jobb
   
Vona Gábor (Jobbik) megerősítette, a Jobbik csak akkor támogatja az alaptörvény-módosítást, ha az nem lesz félmegoldás, vagyis a letelepedési kötvényt is megszüntetik.
   
Szerinte az ügy miatt a kormánypártoknál kiújult a Jobbik-szindróma, folyamatosan mocskolják a pártot, csak azért, mert a Jobbik "beletenyerelt ebbe a piszkos üzletbe".
   
Azt javasolta a kormánypárti politikusoknak, folytassák a mocskolódást, mert azzal elismerik, a Jobbikot tartják a kormányváltó erőnek. Egy dolgot biztos nem fognak ránk bizonyítani - fogalmazott -, hogy a Jobbik "bűnszövetséget hozna létre a haza pénzének elrablására".
   
A pártelnök elmondta, azt akarják bebizonyítani, hogy a Jobbik programja jobb.
   
Tuzson Bence azt kérte a Jobbiktól, álljanak ki a magyar emberek érdekében, támogassák az alkotmánymódosítást.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ennyivel lesz drágább az RTL Klub és a TV2

Ennyivel lesz drágább az RTL Klub és a TV2
A TV2 Média Csoport és az RTL Magyarország július 1-jétől szedhet díjat műsoraiért. Tovább olvasom