Délmagyar logó

2019. 07. 21. vasárnap - Dániel, Daniella 18°C | 33°C Még több cikk.

Több mint 30 bányász halt meg a föld alatt - 36 éve történt Magyarország legsúlyosabb bányaszerencsétlensége

33 magyar és 4 lengyel bányász halt meg a Vértes gyomrában. Felidézzük, mi történt azon az éjszakán.
1983. június 22-én történt Magyarország legsúlyosabb bányaszerencsétlensége. Sújtólégrobbanás következtében 33 magyar és 4 lengyel bányász vesztette életét az oroszlányi szénmedence egyik legfontosabbnak számító üzemében, a Fejér megyei Márkushegyen. A tragédiáról és elhunyt társaikról azóta is évente megemlékeznek az egykori bányászok, bár a vértesi bányát 4 és fél éve végleg bezárták. 2010-ben mi is megnéztük, hogyan dolgoznak a föld alatt, cikkünket fotóriporttal itt találják.


A mai napig keringenek a hivatalostól eltérő magyarázatok arról, hogy mi okozhatta a robbanást.  Ide sorolják azt is, hogy a bánya 9 hónappal előbb elkészült, mint ahogy azt eredetileg tervezték - pedig korszerűnek számított a baleset idején is.

A Bokod és Pusztavám között fekvő márkushegyi bányaüzem építése 1976 tavaszán indult. Az oroszlányi szénmedencében barnaszenet bányásztak, a Márkushegyi Bányaüzemet az eocén program keretében létesítették. 1981. április 1-jén kezdődött meg a munka az átlagosan 400-500 méter mélyen lévő bányában. Korszerű technológiával  - pl. betonlövés, de a vágatok helyét is lézerrel lőtték be - készült, de nem zárható ki, hogy a rohamtempó miatt maradtak hiányosságok is - írja a Napi Történelmi Forrás blog.

Alig két éve működött tehát a bánya, amikor a baleset bekövetkezett. Nézzük, mi történt azon az éjszakán!
 

1983. június 21-én hatalmas eső zúdult Oroszlányra és környékére. A vihar miatt 22-én hajnali 2-kor a bánya áramellátását le kellett kapcsolni - beleértve a szellőztetést is. Mivel az üzem alacsony kockázatúként volt besorolva, nem kellett azonnal kiüríteni. A bányászok még 3 órát lent maradhattak - ám olyan helyre kellett menniük, ahol van természetes légmozgás, mert a szellőztetés megszűnésével feldúsulhat a metán, ami robbanóképes elegyet alkot a levegővel. Ez meg is történt,  olyan helyre mentek, ahol van áthúzó légáram, nem sokkal hajnali 4 óra után pedig visszakapcsolták az áramot. Egyes források szerint az ekkor keletkezett szikra miatt robbant be a felhalmozódott metán, mások szerint viszont emberi mulasztás történt. Egy robbantómester hajtott végre robbantást, amikor megtudta, hogy helyreállhat az üzem - ez okozta a katasztrófát.

Az éjszakai műszakban 204-en szálltak le a bányába. A veszélyeztetett területen 94 bányász dolgozott. A robbanás következtében 36 ember életét vesztette, egy életveszélyes, öt súlyos és tizenkét könnyebb sérültet kórházba vittek - itt hunyt el a 37. áldozat. A sújtólégrobbanásban csaknem húszan azonnal meghaltak, majdnem ugyanennyi bányásszal szén-monoxid mérgezés végzett: „belesétáltak" egy úgynevezett szén-monoxid dugóba.
 

- A sújtólégrobbanásnak iszonytató a fizikai ereje. A mázsás csilleszekrényt például úgy nyomta össze, mint a tangóharmonikát az ember. A csille sínpályáit, mint a drótot hajlítja fel… Így utólag azt mondhatjuk, szerencsére szénpor-robbanás nem volt. Akkor még ennél is nagyobb lett volna a tragédia

- emlékezett vissza Fekete Lajos bányász a KEMMA cikkében, aki aznap délutános műszakban volt: őket váltották le azok a bányászok, akik a bányában voltak a robbanás időpontjában.

- A tízes vágat frontján, ahol a kitermelés folyik, nyolc-tíz tonnás marópajzsok voltak, amelyeket arrébb dobott a robbanás ereje. Akit ez az erő nem ölt meg, annak a szén-monoxid elől kellett menekülnie - idézte a baleset egyik túlélője, Némedi Tibor 2010-ben a Magyar Nemzetnek.

A robbanás után az Oroszlányi Szénbányák szolgálatot teljesítő 38 bányamentője azonnal a helyszínre sietett, megkezdte a mentést. Nem sokkal később a tatabányai bányamentők is csatlakoztak hozzájuk, mentettek a nem veszélyeztetett helyen levő Márkus-hegyi bányászok is. Felajánlották segítségüket a pécsi és a veszprémi bányászok is, de erre már nem volt szükség. A bányamentők reggel nyolc órakor felszínre hozták halott és sebesült társaikat. Sok környékbeli gyerek maradt apa nélkül, volt áldozat, akinek a felesége gyermeket várt a baleset időpontjában.

Kapolyi László akkori energiaügyi államtitkár a robbanás feltételezhető okaként három lehetőséget jelölt meg. Vagy robbantottak a 16-os elővájáson, vagy egy biztonsági benzinlámpa, netán valamelyik elektromos berendezés hibája okozhatta a tragédiát.
 

1983 júniusa sajnos fekete hónapnak számított a magyar bányászat történetében, ugyanis Komlón és Sárisápon, később pedig az újebszőnyi, dorogi és kányási bányákban is történtek tragédiák. Összesen 46 bányász vesztette életét.

A baleset után Márkushegyen a fúvóról a biztonságosabb szívó szellőztetésre tértek át: egy nagy teljesítményű ventilátor szívta ki a használt levegőt, a friss főként a központi beszálló aknán, valamint a termelvény kiszállítására szolgáló lejtősaknán jutott a bányába.

 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Százkilós betontömb esett a kisfiú fejére Pusztaszabolcson, megműtötték az arcát

Százkilós betontömb esett a kisfiú fejére Pusztaszabolcson, megműtötték az arcát
A súlyos fejsérüléseket szenvedett kisfiút mentőhelikopterrel, válságos állapotban szállították… Tovább olvasom