Délmagyar logó

2018. 12. 10. hétfő - Judit 2°C | 8°C Még több cikk.

Tudjon meg mindent az EP-választásról!

Június 4. és 7. között tartják az Európai Unióban (EU) az európai parlamenti (EP) választásokat. A 27 tagállamban több mint 375 millió választásra jogosult polgár mehet szavazni arról, ki kerüljön be a 736 fős EP-be. Magyarországról 22 politikus mehet a Brüsszelben és Strasbourgban ülésező testületbe.
Noha az EU-nak ez az egyetlen közvetlenül választott testülete, a voksoláson való részvétel folyamatosan csökken. 2004-ben az átlagos részvételi arány alig haladta meg a 45 százalékot, míg az első voksoláson, 1979-ben a szavazásra jogosultak csaknem 62 százaléka vett részt. Néhány tagállamban egyébként, például Cipruson, Belgiumban vagy Görögországban, kötelező a részvétel a szavazáson.

Az uniós országok maguk döntenek arról, hogy milyen szabályok szerint választják meg saját EP-képviselőiket. Az EU csak a választási alapelveket, a választás lehetséges időpontját, illetve a megválasztható képviselők számát írja elő. Így van, ahol nyíltlistás máshol pedig zártlistás szavazást tartanak. Előbbi esetében - például Ausztriában, Szlovákiában, Hollandiában vagy Finnországban - a voksoló a listán megjelölheti, hogy melyik képviselőre adja a szavazatát. A zártlistás esetében, amilyen Magyarországon is van, csak a pártlistára lehet voksolni, a képviselők sorrendjéről az adott szervezet dönt.

Idehaza június 7-re, vasárnapra írta ki az államfő az EP választást. A britek és hollandok ugyanakkor már 4-én, az írek 5-én, a szlovákok, lettek, máltaiak és ciprusiak 6-án, a csehek 5-én és 6-án, az olaszok pedig 6-án és 7-én adhatják le voksaikat. A többi országban, csakúgy mint idehaza, 7-én választanak. A 27 tagállam közül egyedül Ausztriában voksolhatnak 16 éves kortól; máshol mindenhol a 18. életévtől szavazhatnak az emberek.

Tarkább képet mutat az, hogy hány éves kortól lehet valaki EP-jelölt. Magyarországon például minden 18 éves indulhat a megmérettetésen. Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Írországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában a minimum életkor 21 év. Romániában és Franciaországban 23, Cipruson és Olaszországban pedig 25 év a választhatósági minimum korhatár. A más uniós országban élő magyarok dönthetnek: a magyar listákra, vagy ideiglenes lakhelyük szerinti jelöltekre voksolnak-e. Az EP-választáson a regisztrált külföldiek is szavazhatnak.

Az EP-választás első részeredményei június 7-én, este 10 óra után várhatóak. Meg kell ugyanis várni, hogy minden tagállamban befejeződjön a voksolás. A hivatalos végeredményre pedig egy hetet is várni kell, hogy a levélben, külföldön leadott voksok is befussanak a választási bizottságokhoz.

A júniusi voksolás után az újjáválasztott EP július 14-én ül össze. Ekkorra derül ki, hogy kié lesz a testület legerősebb frakciója. Ez az Európai Bizottság (EB) elnökének jelölése miatt fontos: a jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis a legnagyobb politikai csoport jelölheti ki az EB új vezetőjét. Ha ez megvan, akkor a leendő elnök összeállítja kabinetjét. Mindegyik tagállam javasol valakit a biztosi posztra. Az elnöknek jogában áll nem elfogadni ezt és új aspiránst kérni az adott országtól. Ha összeállt a kabinet, akkor az EP meghallgatja a biztos-jelölteket. A képviselők végül vagy elfogadják az új bizottság egészét, vagy nem.

Öt évvel ezelőtt a konzervatív, és homofób kijelentései miatt bírált olasz jelölt, Rocco Butiglione miatt majdnem megvétózta az EP a Jose Manuel Barroso vezette EB-t. A Bizottság másik két jelöltje, a magyar Kovács László és a lett Ingrida Udre ellen is kifogást emelt öt éve a parlament. Udre helyett Andris Piebalgs került az EB-be, Kovács ugyanakkor maradt, igaz, más portfóliót kapott, mint amiről eredetileg szó volt.

Az Európai parlament egyik fő feladata a jogszabályok elfogadása. Ezt teheti konzultációs, hozzájárulási vagy együttdöntési eljárás keretében. Az EU-ban az Európai Bizottság kezdeményezhet és végrehajthat, de nem dönthet. A döntéseket a tagországok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács hozhatja meg, leggyakrabban az EP-vel közösen. Gazdaságpolitikai vagy bevándorlási kérdésekben a Tanácsnak csupán konzultálnia kell a parlamenttel, de például az EU bővítéséhez az EP jóváhagyása is kell. Az ötéves ciklus alatt a parlament felügyeli az EB munkáját, beszámoltatja a testületet, szavaz az éves költségvetésről, és jogszabályalkotási kezdeményezést is tehet.

Székhelyei, tagjai, frakciói, nyelvi sokszínűsége

Az Európai Parlamentnek (EP) három székhelye van: Brüsszel, Strasbourg és Luxembourg. Utóbbi helyen a titkárság működik, a képviselők "mindössze" a belga főváros és az elzászi települést közt ingáznak. Strasbourgba havonta egyszer, a plenáris ülésre utaznak a képviselők- ezt írja ugyanis elő az amszterdami szerződés. Ilyenkor nem csak a politikusok kerekednek föl, hanem az asszisztensek, tanácsadók is. Kamionokkal szállítják át a szükséges papírokat egyik helyről a másikra. A városkában ilyenkor szinte lehetetlen szállást találni. A képviselők nem kedvelik ezt a kétlaki életmódot, aláírásgyűjtésbe is kezdtek, hogy csak Brüsszelben ülésezzenek, de egyelőre nincs eredménye a kezdeményezésüknek.

Az Európai Parlamentnek a 2004-2009-es ciklus végén 785 képviselője volt. A 2009-2014-es időszakban csökken a politikusok száma: 736-an ülhetnek a padsorokban. A képviselők nem országok szerint, hanem politikai frakciók szerint ülnek. Egy politikai csoportot két különböző országból érkező hozhat létre. Legkevesebb 23 tagúnak kell lennie a frakciónak, hogy hivatalosan is regisztrálják a tömörülést. Ha a politikusok három országból érkeznek, akkor 18, ha négy vagy több államból, akkor pedig 14 képviselő is elegendő a frakcióalakításhoz. Az EP-ben is vannak független képviselők.

A politikusok a frakciókon belül dolgoznak, ám ez nem jelent szavazási kötelezettséget. Így ha egy-egy tagállam érdeke megkívánja, a különböző frakciókban ülő politikusai a nemzeti érdekeknek megfelelően és nem frakció-álláspont szerint szavaznak. Így többször is előfordult, hogy az idehaza egymással hadakozó pártok az EP-ben "békés egyetértésben" közösen voksoltak.

A legtöbb képviselőt Németország adja: 99-et. Ez a szám 96-ra csökken, ha életbe lép a Lisszaboni Szerződés. Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország 78-78 politikust küldhetett eddig az EP-be. A Nizzai Szerződés értelmében a most induló ciklusban 72-72 képviselő érkezik ezekből az országokból. Ha életbe lép a Lisszaboni Szerződés, akkor 74 francia, és 73-73 brit illetve olasz politikus ülhet a parlamentben. Magyarország eddig 24 képviselőt delegálhatott, a Nizzai és a Reformszerződés értelmében pedig ezentúl 22 magyar tagja lehet az EP-nek. A legkevesebb képviselőt Málta küldheti: a szigetországot öt politikus képviseli Brüsszelben és Strasbourgban, illetve, ha életbe lép a Lisszaboni szerződés, akkor már hat máltai ülhet a padsorokban.

A 2009-ben véget érő ciklusban az EP legnagyobb frakcióját az Európai Néppárt és az Európai Demokraták (EPP-ED)adják 288 képviselővel. Ennek tagja a Fidesz és az MDF is. Az Európai Szocialisták Pártjának frakciójában (PES) 217-en dolgoznak, köztük az MSZP tagjai is. A harmadik hely a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoporté (ALDE): 100 képviselő, köztük az SZDSZ politikusai is itt ülnek. Ezután a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja következik 44 politikussal. A Nemzetek Európájáért Unió(UEN) frakciójában 43-an dolgoznak. Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportjához (EUL/NGL) 41-en tartoznak, a Függetlenség / Demokrácia frakcióban (IND/DEM) pedig 22-en ülnek-dolgoznak az EP-ben.

Az EP-ben az elmúlt öt évben 20 állandó bizottság (valamint két albizottság) működött. A parlament emellett ideiglenes bizottságot hozott létre az amerikai Központi Hírszerzőügynökség, a CIA által állítólagosan elkövetett európai jogértések kivizsgálására, valamint a klímaváltozás elleni föllépés lehetőségeinek kidolgozására.

Az EP-be jelenleg 27 tagállamból érkeznek képviselők. Huszonhárom hivatalos nyelven folyik a munka: angolul, bolgárul, csehül, dánul, észtül, finnül, franciául, görögül, hollandul, írül, lengyelül, lettül, litvánul, magyarul, máltaiul, németül, olaszul, portugálul, románul, spanyolul, svédül, szlovákul és szlovénul. Új hivatalos nyelv elismeréséről a tagállamok egyhangú szavazással döntenek. A plenáris üléseken minden képviselő az anyanyelvén szólalhat föl. A dokumentumokat is minden hivatalos nyelvre le kell fordítani. Emiatt pedig az EP-ben dolgozók harmada, mintegy 1500 ember tolmács, illetve fordító. És sosincs belőlük elég. Mivel 23 nyelvről és nyelvre kell fordítani, ez azt jelenti, hogy 506 nyelvkombináció él. Pontosabban ennek a duplája, 1012, mert kétirányú a fordítás: például magyarról németre és németről magyarra is kell tolmácsolni.

Mivel rengeteg nyelvkombináció van, lehetetlen mindegyikhez külön szakembert találni. Ilyenkor közvetítő nyelvet alkalmaznak: ez azt jelenti, ha például valaki magyarul szólal föl, akkor mondjuk a magyarul nem tudó máltai tolmács előbb meghallgatja az angol, francia vagy más fordítást és ebből fordít aztán máltaira. A legtöbb tolmácsra a plenáris üléseken van szükség: ilyenkor szabadúszókat is alkalmaz a testület.

A Parlamentben egyébként minden esetben biztosítják a többnyelvűséget. A két legnagyobb frakcióban, a Néppártban és a Szocialistáknál minden országból van képviselő. Így a frakcióüléseken, bizottsági üléseken és meghallgatásokon is mindegyiküknek biztosított az anyanyelv használata. A kisebb frakciók esetében, amelyekben néhány ország képviselteti csak magát, ott az adott tagállamok nyelveire fordítanak csak. Például a Zöldek/ Európai Szabad Szövetség ülésein az angol, német, francia, dán, holland, svéd, finn, olasz és spanyol mellett Tőkés László volt királyhágómelléki püspök miatt magyarra is tolmácsolnak. Az EP luxembourgi titkárságán pedig két nyelven, angolul és franciául folyik a munka.

Olvasóink írták

  • 1. comet 2009. június 03. 22:30
    „"736 fős EP-be. Magyarországról 22 politikus mehet".
    és nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország sorsáról még hivatalosan a parlamentben döntenek, gyakorlatilag már az IMF föhadiszállásán.
    Kutyát nem fog zavarni az a 22 szerencsés a fix jövedelmével meg tört angolságával.
    Bajnait nem tudta megtörni többszáz tömkrement és 9 öngyilkosságba kergetett vállalkozó. Miért szállna magába 22 nyertes túrista miatt.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Besétált a patikába, majd szíven szúrta magát

Besétált egy pécsi gyógyszertárba egy 50 éves férfi, majd szíven szúrta magát a teremben. A férfi… Tovább olvasom