E. L. James: Mister

Erotikus Hamupipőke-sztori embercsempészettel és a nők elnyomásával megspékelve.

Előre lelövöm a poént: a Mister nem ad gyökeresen mást az olvasónak, mint az írónő korábbi, hatalmas sikerű Szürke-trilógiája. Ismét kaptunk tőle egy jó vaskos könyvet, egy erotikával gazdagon tűzdelt szerelmi történetet. Vagyis aki rajongója volt az előző regényeinek, ebben sem fog csalódni – hacsak nem azért, mert ezúttal hagyományos szexet kap a szado-mazo vonal helyett.

Maxim egy igazi aranyifjú, éli a gazdagok kiváltságos életét, minden nap más nővel bújik ágyba. Aztán egy családi tragédia megváltoztatja az életét: testvére halála után ő kapja meg a férfi nemesi címét és birtokait, vagyis gyászában kénytelen rájönni, hogy mostmár kötelezettségei is vannak. Egy nap új takarítónő érkezik a házába, aki már az első pillanatban felbolygatja életét. Maxim ugyanis furcsa vonzalmat kezd érezni a visszahúzódó nő iránt.

Alessia nemrégiben érkezett Angliába, és bár szintén egyből megtetszik neki jóképű munkaadója, tisztában van vele, hogy nem is álmodozhat a férfiról. A társadalmi különbség pedig csak a kisebbik gond. A történet előrehaladtával ugyanis Alessiáról kiderül, rendkívül nehéz élete volt. Albániából menekült el – és alapos oka volt rá.

Azt hiszem, nem árulok el nagy titkot, ha elmondom: a két főszereplő viszonylag hamar egymásra talál és dacolva a társadalmi különbségekkel boldog, romantikus viszonyba keverednek. Igazi rózsaszín mesevilág ez, ahol a gazdag fiú beleszeret a szegény lányba, ráadásul meg is menti és minden rossztól megóvja, hogy a végén boldogan éljenek, amíg meg nem halnak. És hogy mit lehet ezen ragozni 590 oldalon keresztül, azon túl, hogy akár 2-3 oldalas, részletes leírást olvashatunk a fiatalok aktív nemi életének minden mozzanatáról? Nos, nem mást, mint Alessia sztoriját, mely komoly társadalmi kérdéseket is feszeget. És valószínűleg ez adja az értékét a regénynek.

Alessia egy olyan albán faluból származik, ahol gyakorlatilag megállt az idő. A nők csupán a férfiak engedelmes szolgái, a házasság pedig üzleti tranzakció. Alessiát is egy helyi gazdag férfinak ígérte apja, aki azonban agresszív. A házasság elől menekült el a fiatal lány, kockáztatva ezzel jó hírét és családja becsületét. Embercsempészek közvetítésével jutott el Angliába, és hála a suttyomban nézett külföldi tévécsatornából szerzett nyelvtudásának ki tudta hallgatni, hogy a férfiak prostituáltnak akarják őt és a többi nőt is használni. Megszökött tehát tőlük, annyi vagyonnal kezdett új életet Londonban, ami ruha rajta volt. Csakhogy sem a családi tradíciók, se az angol maffiahálózat nem ereszti könnyen, így előbb-utóbb szembe kell néznie azzal, mik a kötelezettségei.

Valószínűleg egy romantikus regényben az ember nem várna ilyen komoly témákat, de nekem éppen ez az. amitől kicsit értékesebb lett a történet. Amellett, hogy megismerhettem belőle Albániát és az ottani életet, azt is átélhettem, milyen az, amikor egy nő akarata és meggyőződése ellenére is belekényszerül a társadalmi elvárásokba. Nyilván az embercsempészetről is sokat hallunk a híradásokból, de egy regény alakján keresztül bemutatva mégis jobban megfogja az embert, milyen lehet az, amikor egy levegőtlen, zárt térben zsúfolnak össze embereket, vagy amikor a világ végére is utána mennek, hogy megbosszulják szökését. És persze azt is jobban megérthetjük, egy ilyen trauma mennyire formálja át az érintettet és mekkora, begyógyíthatatlan sebet hagy a lelkén. Talán egy kicsit még jobban tetszett volna, ha nem egy teljesen sablonos tündérmesébe ágyazva kapom meg mindezt a történetet, így viszont maradjunk annyiban, hogy fogyaszthatóvá tette számomra a habos-babos rózsaszín sztorit.