Margaret Atwood: Testamentumok

Kevés annyira várt könyv volt a karácsony előtti dömping-megjelenések között, mint a Testamentumok. A Szolgálólány meséi hihetetlen népszerűségre tett szert, és bár 30 évvel ezelőtt íródott, a filmes sorozatnak köszönhetően épp most éli fénykorát. Az új regény kapcsán a legnagyobb kérdés az volt, vajon mennyire lesz zavaró, hogy az eredeti történetet már tovább vitték a tévéképernyőn. A könyv nyitva hagyta a kérdést, mi történik a főszereplővel, miután beszállt a furgonba, a sorozatban azonban azóta már két plusz évadnyi eseményt izgulhattak végig a rajongók. Nos, Atwood, aki egyébként maga is részt vett a sorozat írásában, meglehetősen egyszerűen vágta át azt a problematikát: évtizedekkel később vette fel újra a fonalat Gileád történetével, lehetőséget biztosítva egyúttal arra, hogy még a sorozat is akár több további évadon keresztül futhasson.

A Testamentumok tizenöt évvel A szolgálólány meséje után játszódik. Három nő sorsát követhetjük benne végig: a már jól ismert Lídia néniét, egy Gileádban felnőtt fiatal lányét és egy másik nőét, aki Kanadában lakik és csak hírből ismeri a zárt világot, nem messzire a határtól. Váltva ismerhetjük meg mindhármuk történetét, mely nyilván nem meglepő módon a regény végére összeér.

 

A főszereplő mindenképpen Lídia néni ebben a könyvben, ő mozgatja az összes esemény szálait. De megismerhetjük az ő egyéni történetét is, ami külön színt ad a regénynek. Gileád rendszerének női vezéralakja ugyanis visszaidézi, hogyan kezdődött minden és megtudhatjuk, hogyan darálta be őt, egy erős jellemű, művelt nőt annak idején a kiépülő rendszer. Az első és a második regénynek is számomra egyébként ez a legerősebb része, vagyis amikor ennek a hihetetlenül nyomasztó világnak a kialakulásáról olvashatunk, hiszen azt mutatja be, hogyan lehet egy normális, hétköznapi amerikai társadalomból erőszakkal és szervezett kasztosítással pillanatok alatt egy elnyomó diktatúrát teremteni. Lídia néni története pedig azt mutatja be, hogy ilyenkor a helyzetfelismerés milyen fontos: neki is meg kellett hozni a döntést, hogy vezetője lesz annak a rendszernek, melyet mélységesen elítél, vagy áldozata. Ő az előbbit választotta és sikerült is végig a kezében tartania az irányítást. Ehhez azonban sokszor olyan döntéseket kellett hoznia, melyeket egy normális világban soha nem tett volna meg. Az első rész főgonoszaként megismert karakter egyébként a Testamentumoknak köszönhetően teljesen új megítélés alá kerül: életét megismerve rájöhet az olvasó, hogy mégsem olyan rossz ember ő, mint amilyennek gondoltuk.

A másik két karakterről nehéz úgy írni, hogy azzal ne spoilereznék. Az mindenesetre elmondható, hogy mindkettőjük életébe rendkívül érdekes belekukkantani. Annak a lánynak is nagyon tanulságos az élete, aki Gileádban, annak szabályrendszere szerint nőtt fel, de mégsem képes arra, hogy férjhez menjen, még ha az egyik legnagyobb hatalmú parancsnokot is szemelték ki számára. Ő, kijátszva a rendszer kiskapuit, néninek áll és a férfiaktól elzártan kap lehetőséget arra, amire nagyon kevés nő: tanulhat. A kanadai lány pedig egy nap megtudja, hogy fontos feladat vár rá: ő, aki világ életében szabadon, normális demokráciában élt és csak hírből hallott arról, mi folyik a határ túloldalán, be kell jusson Gileádba, méghozzá úgy, mintha önszántából vállalná azt a borzalmas életet, ami ott a nőknek jut.

A szereplőknek köszönhetően az olvasó még alaposabb képet kaphat erről a borzalmas társadalomról: arról, hogyan működik belülről Gileád. Míg az első részben az elnyomottak oldaláról szörnyülködhettünk azon, milyen kevésen múlhat egy emberi élet, itt abba is beleláthatunk, hogy a kivételezetteknek, a vezetőknek sem fenékig tejfel az életük. Kiderül, hogy gyakorlatilag sem feleség, sem néni nincs itt biztonságban, és az is, milyen módszerekkel törik meg az embereket. Szó esik arról, hogy azt a kevés tudást, ami engedélyezett, hogyan szerezhetik meg ebben a társadalomban a nők és persze arról is, milyen belső intrikák folynak a látszólag stabil és szilárd vezetői rétegen belül.

A 80 éves írónő méltó befejezést alkotott kultikus regényéhez, mely pontosan azt adja az olvasónak, amit vár. A legjobb pedig benne az, hogy minderre csak akkor jön rá az ember, amikor az utolsó sor után elégedetten összecsukja a könyvet.

 

 

 

Hozzászólások

szponzorált tartalom
Hangolódjunk az őszre – káros szokásoktól mentesen
Makó 320 éve egy kötetben
A napokban bemutatták a város 320. születésnapját köszöntő kötetet a makói József Attila Könyvtárban.
Alábbhagyott az orrszarvúk illegális vadászata a karantén alatt
Látványosan csökkent az illegális tevékenység a világjárvány megállítására hozott korlátozások idején a Dél-afrikai Köztársaságban.
Hat beteg elhunyt, 937 fővel emelkedett a fertőzöttek száma
A hat elhunyt beteg között van egy 30 éves, szívbillentyű elégtelenségben szenvedő fertőzött is.
Fordulatos meccsen lett meg a Real Madrid első győzelme
A Real megszerezte idénybeli első győzelmét a spanyol labdarúgó-bajnokságban.
A magyarság képviselete a tét a romániai önkormányzati választásokon
Kinyitottak a szavazóhelyiségek Romániában, ahol több mint 3100 település, és 41 megye élére választanak vasárnap önkormányzati vezetőket az országban.
Hétfőtől három emeletes vonat közlekedik a váci és a ceglédi vonalakon
Folyamatosan állítják forgalomba az újabb szerelvényeket.