Blogregény

2010.04.09. 19:43

Gyors ölelés az elvadult kertben

blogregény, 16. rész

Kedves volt, hogy hozott nekem a baracklekváros süteményből, amit az anyja sütött otthon. A konyhában üldögéltünk, amíg elmesélte, hogyan utazott, és mi újság náluk. Nem tudtam a beszélgetésünkre figyelni. Nagyon kívántam őt, és egyre csak azon járt az eszem, mikor fekszünk már le. Talán megérezte, hogy mire várok, mert egyszer csak felállt, és azt mondta, ő most elmenne zuhanyozni.

- Hát persze, menj csak - ugrottam fel - keresek egy törölközőt.

- Kösz, de nem kell, hoztam magammal.

- Rendben. Te, Bettike, vigyázz a fürdőszobában, a múltkor leszakadt a mosdókagyló a helyéről, mert rátámaszkodtam.

A háta mögött álltam, mert a törölközőért indulva megtorpantam, ő pedig lehajolt a székre tett táskájához. Amikor felegyenesedett és szembefordult velem, átöleltem és megcsókoltam a nyakát. Aztán még egyszer. Nem állt ellen, de nem is adta át magát a csóknak. Azt mondta:

- Nagyon meleg volt a buszon, megizzadtam. Mindjárt jövök.

- Jó - engedtem el.

A holmijával máris belépett a fürdőszobába, és becsukta az ajtót. Én meg gyorsan rendbe hoztam az ágyamat. Tiszta lepedőt terítettem rá, és széthajtogattam a takarót. Aztán visszamentem a konyhába, és elszívtam egy cigarettát. Közben hallgattam, hogyan csobog a kádban a víz.

Amikor kijött, a kezében hozta a ruháit. Csak egy széles, világoskék törölköző volt rajta, amely a hónaljától majdnem a combja közepéig eltakarta a testét. Rám mosolygott, és megállt mellettem, hogy a ruháit letegye a székre. Az ölembe húztam. Engedelmesen leült, erre átöleltem és megcsókoltam.

- Jól vagy, minden rendben ?

- Igen, teljesen.

- Én is megfürdök, gyors leszek. Megvársz, nem alszol el addig ?

Nevetett, és azt mondta, meg fog várni. Adtam még egy csókot a nyakára, aztán felálltunk, és ő bement a szobába. Gyorsan lezuhanyoztam és fogat mostam. Amikor kijöttem a fürdőszobából, lekapcsoltam a konyhai villanyt is. A szobában mindkét ablak fatábláját kinyitottam, hogy ne legyen teljes a sötétség, lássak valamit. Az utcai lámpa az út túloldalán állt, éjjel bevilágított az ablakon.

Betti az ágyon feküdt, nyakig betakarózva. Pedig nem is volt hideg a szobában. Mellébújtam a takaró alá, aztán csókolózni kezdtünk. Párás meleg volt a paplan alatt, a fürdéstől felmelegedett testünk befűtött. Félrelöktem a takarót, összeölelkeztünk, és végre megsimogathattam őt. A kezemet végigcsúsztattam az ismert tájakon. Igen; a válla még mindig hegyes, a melle most is gömbölyű, a hasa megint feszes, a combja, mint volt, vékony. A kezem útját a számmal is követtem. A combja belső oldalán különösen finom volt a bőr, és ahogy a térdétől haladtam felfelé a számmal, éreztem, hogy megborzong a csókjaimtól. A nyelvemmel is végigjártam a sima hasát, aztán a mellét is. A mellét különösen szerettem: Bár majdnem fiúsan vékony lány volt Betti, a melle szép nagy, és telt. Öröm volt csókolgatni: megnyugtató és izgalmas egyszerre. Megsimogattam az ölét, és amikor kissé szétnyitotta a combjait, a számmal is visszatértem oda. Aztán ráhengeredtem, az arcunk és az ágyékunk is összeért. Lejjebb csúsztam, a hasammal még jobban szétválasztottam a combjait, de aztán meggondoltam magam. Egy pillanatra felültem, az ágy melletti polcról elvettem egy óvszert, kibontottam a zacskójából és felhúztam magamra.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!