Diplomásokra alig lesz igény Csongrádon

Fotó: Tésik AttilaHegesztőre, lakatosra és halászati dolgozóra lesz leginkább szükség középtávon a csongrádi kistérségben. Ez derül ki abból a friss tanulmányból, amit a munkaerő-piaci szereplők véleményére alapozva állítottak össze. Erre épül az úgynevezett térségi képzési stratégia. A dolgozat írói szerint a legnehezebb helyzetben az alacsonyabb képzettségűek, a pályakezdők és a 40 év felettiek, illetve a megváltozott munkaképességűek és a romák vannak.

Munkaadókat, munkavállalókat és állás nélkülieket is megkérdeztek a dolgozat készítői Csongrádon. A cél: olyan középtávú képzési stratégiát készíteni, ami megkönnyítené a szakmát szerzett helybeliek elhelyezkedését. A jelenlegi helyzet felmérésére, és egy cselekvési terv kidolgozására 31 millió forint uniós és hazai támogatást nyert a csongrádi kistérség. A program félidejéhez érkezett: a szakemberek feldolgozták a munkaerő-piaci szereplőknek kiosztott kérdőíveket.

Az összesítésből kiderül, hogy az elmúlt tíz évben számottevően nem változott a térség munkanélküliségi rátája, amely 5-7 százalék között mozog, viszont szembetűnő, mennyire átalakult a különböző ágazatokban foglalkoztatottak aránya. A mezőgazdaságban dolgozók száma például harmadával csökkent 1997 óta, az ipar és az építőipar területén is mutatkozott létszámcsökkenés, a szolgáltatás terén viszont nőtt a munkahelyek száma. Az anyag írói szerint a legnehezebb helyzetben az alacsonyabb képzettségűek, a pályakezdők és a 40 év felettiek, illetve a megváltozott munkaképességűek és a kisebbséghez tartozók vannak. Mindennek némiképp ellentmond, hogy több vállalkozás munkaerőgondokkal küszködik.

Halászt nem képeznek a városban

Ha a most megfogalmazódott helyi munkaadói igényeket vesszük alapul, Csongrád szakközépiskolái közül csak a Sághy Mihályról elnevezett intézmény tud olyan képzési lehetőségeket felmutatni, amelyek szinkronban állnak a munkaerő-piaci kínálattal. Ott hegesztőnek és lakatosnak is lehet tanulni, viszont a halászat fortélyait egyik csongrádi szakközépiskolában sem lehet elsajátítani.

Érdekes adat, hogy a munkaadók 40 százaléka nem áll kapcsolatban képzőintézménnyel. A válaszadók többsége – a tapasztalat hiánya és az időigényes betanítás miatt – nem szívesen foglalkoztat pályakezdőt, ugyanakkor harmaduknál szinte állandósult a munkaerőhiány. Többségük nem elégedett a munkaügyi átképzési rendszerrel, és az álláskeresők munkakedvével sem.

A megkérdezett munkáltatók azokat a szakmákat is megjelölték, amelyek művelőire szükségük lesz a jövőben. Az összesítés szerint hegesztőkre, lakatosokra, csőhegesztő gépkezelőkre, hulladékgazdálkodásban jártas szakemberekre, halászati és szociális dolgozókra, illetve pékekre mutatkozik a legnagyobb igény. E szakmák képviselői számára tucatnyi álláshely létesülhet pár éven belül, míg a többieknek be kell érniük egy-két adandó lehetőséggel. A magasan képzett munkaerő iránti igényt jól tükrözi, hogy a válaszadók összesen 296 munkahely létrehozásával számolnak az évtized végéig, de ebből csak 21 esetben kalkulálnak diplomásokkal.