Csongrádi borvidék: 881 után 4367 tonna

Magyarországon tavaly 386 ezer tonna szőlőt szüreteltek, míg 2012-ben 258 ezer tonnát. A megművelt szőlőterület nagysága a múlt év végén 63 ezer 830 hektár volt, és az utóbbi három évben 8858 hektárt telepítettek újra. Az ültetvények 67 százaléka fehér-, 33 százaléka kékszőlőt terem. A magyar borexport évente közel 700 ezer hektoliter, az import pedig több mint 500 ezer hektoliter – mondta el nemrég a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának sajtótájékoztatóján [namelink name="Frittmann János"] kunsági borász, a testület alelnöke.

Ami a termés mennyiségét illeti, a Csongrádi borvidéken nagyobb az eltérés két év között. Míg 2012-ben itt 881 tonna szőlő termett, 2013-ban 4367,8 tonna. Nem az utóbbi a sok, inkább az előbbi volt nagyon kevés. [namelink name="Ungerbauer György"], a borvidék elnöke azt mondja, hogy a tavalyelőtti termés a fagy miatt lett olyan szerény. A kártétel még tavaly is éreztette hatását, 5-6 ezer tonna lett volna a megfelelő mennyiség. A tisztségviselő szerint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elérte, hogy akik szőlőt szeretnének telepíteni – akár kisebb parcellán is –, a korábbinál kevesebb akadállyal szembesüljenek. Ennek köszönhetően is nő a telepítési kedv, országszerte.

Csongrádi szüret. A 2012-es fagykár után még tavaly sem jöttek teljesen rendbe az ültetvények. Fotó: Schmidt Andrea

Mindent Csongrádról A delmagyar.hu hivatalos csongrádi Facebook-oldala, nem csak csongrádiaknak!

– A minisztérium már deklarálta, hogy kiváló minőségű borokat vár el az új ültetvények gazdáitól, és ez az igény jogos, a magyar bor az utóbbi időben slágercikk, státuszszimbólum lett – mondja Ungerbauer. – Mi abban bízunk, hogy most több figyelem jut a szakmai háttérnek. Mert nem mindegy, hogy Jani bácsi, Pista bácsi a saját maga által vágott, ellenőrizhetetlen teljesítményre képes vesszőket telepíti, vagy – s ez a másik véglet is előfordul – Nyugat-Európából hoz olyan fajtát, amely nem a hazai klímán fejlődött. Pedig léteznek jó hazai szaporítóanyagok. Hiányzik viszont a borászati kutatóintézeteknek az a rendszere, amelyet már a rendszerváltás előtt elkezdtek lebontani.

A szakma nem örül annak, hogy bár minőséget várnak el tőle, épp az idei évtől nem szerepelhet a palackozott borok címkéin a „minőségi" szó. Pedig ez tényleg minőséget jelentett, a most érvényben lévő kategóriákkal még nincsenek tisztában a vásárlók.

A csongrádi elnök szerint nem tudnak másra gondolni, csak arra, hogy ezt az olasz bort behozó, hazaival házasító cégek lobbija érte el. Ungerbauer szerint ebből a szempontból nem szégyen Romániától tanulni. Ott ugyanis törvény tiltja az import bor házasítását hazaival. Be lehet vinni az olasz bort, de olaszként is kell árulni, nincs lehetőség olyan manipulációkra, mint nálunk.