Csongrádi várvita: hol állt az erőd?

Hatalmas vita kerekedett a Szentesen élő Kováts Levente (72) két évvel ezelőtti felfedezéséből. Az amatőr történész a Google űrfelvételén a Tisza szentesi oldalán vélte megpillantani a nyomtalanul eltűnt csongrádi vár nyomait. Állításait cáfolja a csongrádi Pintér László (55) hegesztőtechnológus. Az amatőr kutató szerint a vár a folyó jobb oldalán, a mai Csongrádon állt, az űrfelvételen a szentesi erőd nyoma látható.
– Meggyőződésem, hogy a várunk a mai Csongrád területén állt, nem véletlenül van Öregvár nevű városrészünk – ismertette álláspontját Pintér László. Az amatőr kutató, aki 1978 óta keresi az erődítmény nyomait, azt állítja, a vár falai még ma is ott rejlenek a Tisza medrében, éppen a Körös-torokkal szemben. Valami látható is a vízben a nagy felbontású műholdas képeken.

– Dédapám, Maszlag János mutatta meg a csongrádi múzeum névadójának, Tari Lászlónak azokat a téglákat a Körös-torok fövenyén, amelyek az alacsony vízállás miatt szárazon maradtak. Tavasszal földradaros vizsgálatot végzünk majd az Öregvár területén, a vár nyomai után kutatva – mondta.

A csongrádi Pintér László a Google másik űrfelvételén (képünk előterében) a csongrádi oldalon találta meg az egykori erődítmény nyomát.
Fotó: Tésik Attila
Változatlanul fenntartja két évvel ezelőtti állítását Kováts Levente szentesi amatőr kutató. – A csongrádiak tévednek, váruk a Tisza szentesi oldalán, az úgynevezett Várháton állt. Itt találtak ugyanis egy Árpád-kori bográcsdarabot és egy vas öntőkanalat. Innen ellenőrizte a Dunai Bolgár Állam a közelben lévő fontos átkelőket: a böldi, a bökényi és a kurcai révet. Ez a vár már csak azért is itt lehetett, mert a ma is meglévő több száz négyzetméteres, de a felszíntől csak 4 méter magasra nyúló Várhátra sosem építettek kunhalmot, pedig abból számtalan található a környéken – mondta. Kováts Levente, a terület fotóját megmutatta Rózsa Zoltánnak. Az orosházi múzeum igazgatója, aki nemrégiben húsznál is több bronzkori földvár nyomára bukkant Békés megyében, elképzelhetőnek tartotta, hogy a Várháton is hasonló állhatott. – Lehet, hogy a Tisza jobb, azaz szentesi oldalán lévő erődítménynek volt egy párja a csongrádi oldalon, de az biztos, hogy Csongrádon Zsigmond király építtetett egy palánkvárat, amit a törökök elfoglaltak. Az 1699-es, a török kiűzését követő karlócai békében szerepel is a csongrádi palánkvár mint lerombolandó erődítmény – fűzte hozzá Kováts Levente. A két lelkes kutató úgy tartja, érdemes vitatkozni egymással, annak ellenére, hogy továbbra is mindketten kitartanak álláspontjuk mellett.

Két erődítmény is lehetett

Szabó János, a szentesi Koszta József Múzeum régésze sem tudott biztosabbat mondani Kováts Levente felfedezéséről, hiszen a területen még nem végeztek ásatást. A szakember hozzátette: a török kor előtti térképek a csongrádi várat valóban a Tisza Szentes felőli oldalán ábrázolták. A törökök viszont a mai Csongrádon, azaz a másik parton, valahol a mai Öregvár környékén alakítottak ki erődítményt.