Hallgassa élőben!

Olvasónk írta: Matuska Szilveszter, az első újkori magyar terrorista

De ki is volt valójában az elkövető?

1931. szeptember 13-án, röviddel éjfél után a Keleti pályaudvarról 105 utassal és 10 főnyi személyzettel elindult bécsi gyorsvonattal a biatorbágyi viaduktnál tragikus baleset történt. Egy, a viadukt előtt elhelyezett robbanóakna működésbe lépett, és többméteres darabot kirobbantott a sínpályából. A szerelvény lefutva a sínről kisiklott, a mozdony, a szerkocsi és az első hat vagon 25 méter magasból a mélybe zuhant. A merényletben 22-en meghaltak és 14-en súlyosan megsérültek. Minden bizonnyal az újkori magyar történelem első terrortámadását hajtotta végre a később cselekményéért elítélt Matuska Szilveszter. Azonban az a tény, hogy a merénylet halálozással és súlyos sérülésekkel járt – a sors fintoraként –, a véletlennek volt köszönhető. Ugyanis a megindult vizsgálat során kiderült, hogy a baleset időpontjában egy teherszerelvénynek kellett volna áthaladnia, de az 15 percet késett, így a gyorsvonatot előreengedték. Már másnap a kormányzó a miniszterelnök és több miniszter részvételével tanácskozást tartott, ennek eredményeként szeptember 20-án kiterjesztették a már életben lévő statárium hatáskörét, és szigorították a rögtönítélő bíráskodást.

Matuska Szilveszter.
Matuska Szilveszter.

A nyomozás már az első napokban a biatorbágyi eset több elemében is hasonlóságot állapított meg korábbi ausztriai és németországi merényletekkel. A német, osztrák és magyar bűnüldöző szervek hatékony munkája hamar eredménnyel járt: október 10-én Bécsben letartóztatták Matuska Szilveszter bécsi lakost. A bizonyítékok hatására (robbanószert, gyújtózsinórt vásárolt) néhány nappal később beismerte az ausztriai, németországi és biatorbágyi merényleteket is. Vallomásában megerősítette a nyomozás azon megállapítását, hogy a robbantást a teherszerelvény ellen időzítette, nem akart áldozatokat.

De ki is volt valójában az elkövető? Matuska Szilveszter a Vajdaságban, Csantavéren született, itt töltötte ifjúságát. Részt vett az első világháborúban, majd hazatérése után kereskedőként dolgozott. Csak 1922-ben vette fel a magyar állampolgárságot, és költözött Budapestre. Különböző vállalkozásokba kezdett, amelyek eleinte jól mentek. 1928-ban továbbköltözött Bécsbe, ahol néhány év után élete megbicsaklott, vállalkozásai csődbe mentek, és labilis idegrendszere elvezethette a robbantásokhoz – ám a valódi okokra soha nem adott választ. Matuska bécsi pere 1932-ben zajlott le, a vizsgálatok épelméjűnek nyilvánították, és a bíróság hatévi börtönre ítélte, ám a magyar hatóság kérésére kiadták Magyarországnak, ahol az elvégzett orvosi vizsgálatok ugyancsak büntethetőnek nyilvánították. Ezt követően a magyar bíróság 1934 novemberében 22 rendbeli gyilkosság és 14 rendbeli gyilkossági kísérlet miatt Matuskát halálbüntetéssel sújtotta. A kormányzó viszont – az osztrákokkal kötött megállapodás értelmében – életfogytiglani szabadságvesztésre enyhítette. Matuska a váci fegyházba került, ahol tíz évet töltött. 1944 novemberében a szovjet csapatok bevonulásakor a zűrzavarban megszökött – utoljára szülőfalujában látták 1945-ben. Majd nyoma veszett…

Kormányos Lajos, Csongrád

Flick a szezon végén távozna a Bayerntől
Hans-Dieter Flick vezetőedző a szezon végén távozna a Bayern München labdarúgócsapatától.
Az UVSE került előnybe a döntőben
Az UVSE nyerte a Dunaújváros elleni első mérkőzést a női vízilabda-bajnokság döntőjében.
Bajor mintához igazodhat a külföldi egyetemek hazai szabályozása
A kiigazított felsőoktatási törvény az innovációs tárca szerint minden további próbát kiáll majd, és az egyetemek is meg tudnak felelni az előírásoknak.
Kiutasítottak tizennyolc orosz diplomatát Csehországból
A cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak.
Gyorsabb és olcsóbb hitelfolyósítást ígérnek a bankok
Hamarosan számos új jelzáloghitel-kihelyezéshez is alkalmazzák majd a bankok a statisztikai alapú értékbecslés módszerét.
Döntetlent játszottak Pakson
A Paks hazai pályán 1-1-es döntetlent játszott a bennmaradásért küzdő Zalaegerszeggel.