Több millióba került a gravitáció elleni harc

Ön mit szólna ahhoz, ha – hasonlóan néhány más országhoz – a járdák, utak kivételével csak egyszer, a lombhullás végén szednék össze a falevelet az önkormányzatok? Ezt kérdeztük olvasóinktól a delmagyar.hu oldalon és a Facebookon. Azok, akik gyakran járnak külföldön, azt tapasztalják: az avar nem mindenhol zavarja az embereket, Magyarországon csinálnak csak belőle nagy ügyet. Az akár napi takarítás költséges, van, aki szerint fölösleges. Tényleg akkora gond lenne, ha pár hétig a járda peremén vagy parkokban, a fák alatt maradnának a levelek?

– Inkább társadalmi elvárás – reagált a szentesi városellátó vezetője, [namelink name="Varga Sándor"]. – Mert az emberek úgy gondolják: milyen város az, amelyik nem képes feltakarítani a leveleket? Két-három naponta ad feladatot az embereknek a lombhullás, egy évben 3 millió forintot teszünk rá félre – mondta.

A makói városgondnokság egy szezonban 1000-1500 köbméter lombot szállít el, naponta ad feladatot, tudatta Nagy Nándor cégvezető. Szerinte is elvárja a lakosság ezt a fajta rendet, illetve nehezen is tudnák kezelni ezt a mennyiséget, ha egyszerre fognának hozzá. A vásárhelyi városellátót irányító Magyar József többek között arra hívta fel a figyelmet: ha hetekig hagynák „pihenni" a nedves avart, alatta tönkremenne a fű.

Eldugíthatja a csatornákat a lehullott levél, a vizes avartakaró alatt a fű is tönkremehet. Fotó: Antal Sándor

Csongrádon ezekben a hetekben a városellátónál szinte mindenki ezzel foglalkozik, aki él és mozog. Seprik, lapátolják, szippantják, még egy minibálázót is vettek a levelek tömörítésére. Arra, hogy a csapadékelvezető csatornákat ne dugítsa el, különösen figyelnek. Szakemberektől hallottunk olyan véleményt is, hogy ha nem lenne a közmunkaprogram, azért nem lenne a helyzet ilyen rózsás.