Délmagyar logó

2019. 05. 25. szombat - Orbán Még több cikk.

˝Átértékelődik, hogy mi az igazán fontos˝ - Etiópiában önkénteskedett a csongrádi orvostanhallgató

Csaknem két hétig dolgozott önkéntesként Etiópiában Tóth Máté Balázs. A csongrádi Batsányi-gimnázium volt diákja orvostanhallgatóként ment segíteni Afrikába, és egy életét megváltoztató élménnyel tért haza.
Afrika nem csak párduc, oroszlán, gorilla vagy makákó, pláne nem csupa bambusznád, majomkenyérfa és kókuszdió, ahogy a KFT együttes énekli. A kontinens keleti partján, Etiópiában az éhezés mindennapos, szociális háló gyakorlatilag nincs, az orvosi ellátás pedig szinte csak a városokban érhető el. A Hope Foundation jótékonysági szervezet önkénteseként utazott Etiópiába Tóth Máté Balázs, hogy munkájával segítsen az ott élőkön. A fiatalember a csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségizett, most a szegedi egyetem harmadéves orvostanhallgatója.

– Nem volt igazán alkalmas az időpont az utazásra, mert épp a vizsgaidőszak közepén jártunk, de egy barátom, aki korábban már volt kint, azt mondta, hogy mindenképp menjek el, mert olyan élmény lesz, ami megváltoztatja az életem – mondta Máté.
Tóth Máté Balázs életre szóló élményeket szerzett Etiópiában.
Tóth Máté Balázs életre szóló élményeket szerzett Etiópiában.
– Végül belevágtunk, ápoló unokatestvéremmel, Rebekával együtt indultunk útnak, és tíz napot dolgoztunk egy táborban, Hosannához közel. Ez körülbelül hét órányi buszútra van Addisz-Abebától, a fővárostól. Eleinte szokatlan volt minden, főleg a zsúfoltság. Ráadásul a csomagjaink Isztambulban ragadtak, azokra egy napot kellett várnunk, aztán meg a magyar útlevelünkre hitték azt, hogy hamis. A reptér igazgatóságán faggattak egy darabig, de aztán belátták, hogy ha Amerikába jó volt az útlevél, akkor Etiópiába is jó lesz – mesélt megérkezésükről Máté.

A száznégy önkéntes egy táborban dolgozott, volt olyan csoport, ami a gyerekekkel foglalkozott, mások az oktatással, a ruházkodással vagy a higiéniával. A tábori élet elég kemény volt az önkénteseknek is, el kellett felejteni mindazt, amit a komfortról korábban gondoltak. – Elég nagy volt a hőingás, a nappali harminc fok feletti hőmérsékletet éjjel körülbelül hat fok követte. Mi egy nagy sátorban aludtunk, hálózsákban. Fel kellett vennem minden ruhámat, hogy ne fagyjak meg. A fürdés sem volt egyszerű, PET-palackból öntöttünk magunkra valamennyi hideg vizet a lavórban. Etiópiában nem jó a vízellátás, sokan a patakokból merítik a vizet, amelyet szamárháton szállítanak. Sok betegséggel találkozunk a higiénia hiánya miatt – mondta el Máté.
 Jó érzés látni a hálát a betegek arcán. Máté közel két hétig dolgozott önkéntesként Etiópiában. Fotó: Tóth Máté Balázs
Jó érzés látni a hálát a betegek arcán. Máté közel két hétig dolgozott önkéntesként Etiópiában. Fotó: Tóth Máté Balázs

Sóval isszák a kávét – naponta tizenkettőt


Az egészségügyi csoport egy klinikán működött, amely lényegében egy párszobás, földszintes épület volt. Máté eredetileg orvosi asszisztensként jelentkezett, de az orvoshiány miatt mindenféle feladatot el kellett látnia. Ez eleinte nehéz volt számára, de sokat segítettek a tapaszalt önkéntes társak. Naponta több száz beteget láttak el, köztük olyanokat is, akik még életükben nem találkoztak orvossal. – Ötkor keltünk, hétkor nyitott a klinika, és volt olyan nap, hogy este fél nyolckor jöttem ki. Mindennap más helységben, más emberekkel dolgoztam, de így legalább mindent ki tudtam próbálni. Etiópiában szinte teljesen hiányzik a szociális háttér, volt, aki csak azért jött el hozzánk, mert még sosem látott orvost. Mások már előző éjjel ott aludtak, csak hogy a reggel hetes nyitáskor jó helyük legyen a sorban – emlékezett vissza.

A táborban legtöbbször bőrbetegségeket, fertőzéseket kellett kezelniük, a másik jellemző egészségügyi probléma a magas vérnyomás volt. Etiópia híres a kávéjáról, amelyet a helyiek ráadásul nem cukorral, hanem sóval isznak, van, aki naponta tizenkettőt is. – Egy hetven év körüli hölgyet súlyos, életveszélyes állapotban hoztak be a klinikára, 230/140-es volt a vérnyomása. Végül sikerült normalizálni az állapotát és jól beállítani a vérnyomását. Volt azonban, akin eszközhiány miatt nem tudtunk segíteni, a nyelvi problémák, a sok törzsi dialektus is gondot okozott, de azért több volt a pozitív tapasztalat. Nehéz volt a gyerekekkel is dolgozni: nagyon sanyarúak a körülmények, sok az éhező. Nem vagyok egy érzékeny típus, de volt, hogy nekem is könnybe lábadt a szemem. A szegedi klinikán is önkénteskedem, az adott segítséget – mesélt a nehéz pillanatokról Máté.
 
Barátságok is szövődtek. Máténak sokat segített tolmácsa, akivel a munkán kívül is jól kijöttek. Fotó: Tóth Máté Balázs
Barátságok is szövődtek. Máténak sokat segített tolmácsa, akivel a munkán kívül is jól kijöttek. Fotó: Tóth Máté Balázs

Életre szóló élmény és tapasztalat lett

Az amerikai, ausztrál, román, francia, brazil, kanadai, szerb, olasz, német önkéntesek között eltöltött szűk két hét életre szóló élmény és tapasztalat lett az egyetemista számára. – Jó volt ugyan hazajönni, meleg vízben fürdeni, de visszamennék még egyszer. A nyáron a Salamon-szigetekre keresnek önkéntest, gondolkodom rajta. Az afrikai munkánk tényleg életet megváltoztató tapasztalat volt számomra. Megtanultam értékelni azt, amim van itthon, hogy van mit enni, van tiszta ivóvíz, és jó volt látni a betegek arcát, miután segítettünk rajtuk. Ajánlom másnak is, hogy próbálja ki az önkénteskedést, ez egy jó cél érdekében tett áldozathozatal.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megvan a csongrádi kikötő üzemeltetője

Nemzetközi együttműködésben pályázik Csongrád kishajókikötőre. Az úszómű hamarosan vízre kerül, és… Tovább olvasom