Délmagyar logó

2019. 06. 20. csütörtök - Rafael 19°C | 28°C Még több cikk.

Olimpiára készülnek a csongrádi galambok

Csongrád - Hat évtizede kezdett galambokkal foglalkozni Kócsó János, a nevét ma már szinte világszerte ismerik. Most a jövő évi magyarországi galambolimpiára készül.
Mindent Csongrádról

A delmagyar.hu hivatalos csongrádi Facebook-oldala, nem csak csongrádiaknak!

– 1954. január 1-jén kezdtem, tizenhárom éves voltam. Szerettem az állatokat, az anyai nagymamámnál voltak galambok, igaz, azok házigalambok voltak. Sokat foglalkoztam velük, nagyon megkedveltem őket. Akkor még rendőrségi engedély kellett ahhoz, hogy valaki postagalambokkal foglalkozzon, hiszen híreket, üzeneteket lehetett a madarakkal közvetíteni. Édesapám elkísért, kértünk megfelelő iratokat, és belefogtam – emlékezett vissza a csongrádi Kócsó János.

A nyugdíjas szobafestő-mázoló 60 éve nevel postagalambokat, a nevét versenyzőként és tenyésztőként is ismerik Európa-, sőt világszerte. Tagja külföldi kluboknak is, Szlovákiában tízszer volt bajnok, Szerbiában háromszor. Abban az időben, amikor ő kezdte, 114 galambász volt Csongrádon, Kócsó János az egyik tanárától – aki az egyesület elnöke is volt –, László Kókai Antaltól kapta az első versenymadarát. Az idősebb sporttársaktól továbbiakat kapott, és már az első évben ősszel, a fiatalok versenyén első díjat nyert.

– A galambokat 2-3 hónapos korukban kezdjük tréningeztetni. Kiválasztjuk az ügyeseket, azokat, amelyek időben hazatérnek a dúcba. A visszatérés ösztöne mindegyikben megvan, de a sebesség is számít. A tudósok még mindig nem értik, hogyan találnak vissza, vizsgálták a látásukat, a hallásukat, de nincs magyarázat – mondta.

Kócsó Jánosnál 400 postagalamb él. Fotó Králik Emese
Kócsó Jánosnál 400 postagalamb él. Fotó Králik Emese

A csongrádi férfi talán az első magyarországi sportember volt, aki komoly tenyészanyagot hozott be az országba az egész magyar tenyészállomány felfrissítésére.

 Hasznos munkát végeztek

A postagalamb-tenyésztés „őshazájában", Belgiumban a mai napig a honvédség felügyelete alá tartozik ez a sportág. Svájcban a 70-es évek végéig galambokkal küldték a vizsgálatra szánt vérmintákat – a hegyek között ez volt a szállítás leggyorsabb módja. Németországban múzeumot alapítottak a szárnyasok tiszteletére.

Jelenleg 400 galambot tart. A versenyzőket a több száz kilométeres futamok előtt úgy kell felkészíteni, mint az élsportolókat, magyarázta. Büszkén mutatott egy olyan díjat, amelyet egy nála kikelt, ma thaiföldi tulajdonosnál élő madár világbajnoki harmadik helyezéséért kapott.

Hazánkban jövő év elején rendeznek galambászolimpiát, a tíz magyar madár közül hármat a csongrádi férfi indít. Kócsó János segít is a rendezvény megvalósításában: neves külföldi tenyésztők által felajánlott növendék madarakat árvereznek el, a bevételt a költségek fedezésére fordítják.

– Körülbelül ezer díjat kaptam az elmúlt évtizedekben. Hogy mit szerettem meg ebben a sportban, nem tudnám megmagyarázni. Egyszerűen rabul ejtett – mosolygott.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ingatlant ajánl fel Csongrád a fürdőtámogatásért

Jelzálogjogot kíván bejegyeztetni a város a fürdő ingatlanára. Tovább olvasom