Délmagyar logó

2019. 02. 17. vasárnap - Donát -2°C | 12°C Még több cikk.

Negyven koronáért gyilkolta a fölösleges férjeket

DélmagyArchív 1911: A kisteleki arzénos asszonyok története. A cikkben szereplő gyógymódok marhaságok, ne kövesse őket!

Gerzsány Mária kisteleki bábaasszonyról évek óta suttogta a község, hogy bűn tapad a kezéhez. Az 58 éves asszonynak 4 férje halt meg váratlanul, gyanús körülmények között. Azt is beszélték róla, hogy magzatelhajtással és lánykereskedelemmel foglalkozik. A csendőrség azonban hiába nyomozott, az asszonyra nem sikerült rábizonyítani semmit: 20 alkalommal folyt eljárás ellene, és mindannyiszor felmentették.

Van erősebb is! Plusz 6 korona!

1911 nyarán egy asszony fura történettel állt elő a Kistelekre újonnan érkezett csendőrőrmesternek. Pálinkás Jánosné állította, hogy amikor Gerzsány Máriának férjéről panaszkodott, amaz 60 koronáért olyan szert ajánlott, amitől a férj meghal. A csendőr tanácsára Pálinkásné átadta az előlegnek kért 40 koronát, s a pénzért Gerzsány Mária egy színtelen folyadékkal teli Diana sósborszeszes üveget hozott. Teltek a napok, s mivel Pálinkás János csak nem akart meghalni, a bábaasszony azt tudakolta, ne adjon-e erősebbet – további 6 koronáért. Ezt is átadta. Az országos bírósági vegyész megvizsgálta az üveg tartalmát, és abban egy ember megölésére bőven elegendő arzént talált.

A csendőrség ekkor már korábbi ügyeket is megvizsgált. Kisteleken 1908. szeptember 13-án gyanús körülmények között meghalt Lévai József megyei útkaparó, aki szintén rossz viszonyban élt feleségével. Lévai holttestét exhumálták. A vizsgálat kiderítette, hogy Lévai Józsefet kis adagokban beadott arzén ölte meg. A Lévai-ügyben letartóztatták Gerzsány Máriát, valamint ötödik férjét, Török Antalt, továbbá az áldozat özvegyét, és két másik rokonát.

Felássák a kisteleki temetőt!?

A kisteleki nép fantáziája egyből meglódult. 50-60 mérgezéses esetről beszéltek. A szegedi ügyészség rövidesen az asszony két legutóbb eltemetett férje, Fülöp Mátyás (meghalt 1898-ban) és Laczkó János (meghalt 1905-ben) exhumálását is elrendelte. Mindketten ugyanolyan tünetekkel haltak meg, mint az útkaparó.
 

Exhumálások sora a kisteleki temetőben. Délmagyarország 1911. augusztus 19.
Exhumálások sora a kisteleki temetőben. Délmagyarország 1911. augusztus 19.


Kistelek ekkor már forrongott. A Délmagyarország pedig ekkor már azt feltételezte, hogy a sorozatos mérgezési ügyek nem álltak meg Kistelek határán, hanem az Alföld sok falujába elértek, mivel Gerzsány Mária praktikája évtizedeken át ismert és keresett volt az asszonyok között. Szólni viszont senki nem mert ellene, mert a babonás nép boszorkányos erőt tulajdonított az asszonynak.

Itt lakik a falu szélén, a saját úri portáján Gerzsány Mari, aki huszonöt esztendei működése alatt valósággal föllendítette a koporsós ipart. Az ő laboratóriumában, amely egy rejtett helyen volt elfalazva, mindenki talált gyógyszert. Voltak ott kenőcsök, porok, mérgek, csipeszek, fogók, mindenféle műszerek. És az üzlet kitűnően ment, még pedig árszabály szerint. Mérgezés tíz koronától, magzatelhajtás húsz koronától fölfelé. 

A Délmagyarország naponta adott hírt, és napról napra jobban kiszínezte az ügyet. Július 30-án már „A méregosztó tetemrehívása" alcímmel számolt be arról, hogy az öregasszony rezzenéstelen arccal nézte végig, ahogyan két korábbi férje holttestét kiássák. „Egy vonása sem árulta el, hogy ezt a bűzös hullát valamikor ölelő karjai között becézte" – írta a korabeli hírlapíró.

A lap még a törvényszéki fogda sétájára is elment Gerzsány Máriát megnézni. De hiába volt erős a gyanú, az asszony tagadott, és arra pedig nem volt bizonyíték, hogy valóban ő adagolta volna Lévaynak az arzént

Augusztus elején előkerült az ötödik áldozat, és újabb exhumálásra készültek a kisteleki temetőben. Egy névtelen feljelentés alapján feltételezték, hogy az 1909 januárjában elhunyt Sisák György gazdálkodó halálában is közreműködött Gerzsány Mária. Az új áldozatnak felesége fiatal volt és állítólag szeretőket tartott. Egy ismerős azt vallotta, Sisák halála után a bábaasszony ezzel az üzenettel küldte őt Sisáknéhez: „Mondd meg Sisáknénak, hogy küldje már el a tartozását, mert baj lesz!"

Egy hét sem kellett, már a hatodik áldozat exhumálásáról is beszéltek. Özvegy Farkas Károlyné 1910 márciusában halt meg. Róla azt beszélték, hogy az örökösöknek állt útjában – és megint csak Gerzsány Máriához jutottak.

Ássák a temetőt – írta címében a Délmagyarország szombat délutáni száma. A kisteleki nép elözönlötte a temető környékét, s az egész útvonalon sorfalat álltak az emberek. A lap szerint a falu népe istentelen cselekedetnek tartotta az exhumálást, s a túlzóak azt terjesztették, felássák az egész temetőt. Sokan attól is tartottak, hogy Gerzsány Mária miatt még többen kerülnek a csendőrségre.

A kékkőtől kigyün az a rosszaság!

A vádirat 1912 januárjára készült el (itt folytatódik) Az országos vegyész megállapította, hogy Laczkó Ferenc, Lévai József és Sisák György egyaránt arzénmérgezés következtében halt meg. A vádirat szerint a gyilkosságokban a feleségek is bűnrészesek. Gerzsány Mária korábbi 3 élettársáról a kor ismereteivel nem sikerült megállapítani a mérgezést, mivel holttestük már régóta nyugodott a sírban.
 

Mindenütt arzén! Délmagyarország 1912. január 5.
Mindenütt arzén! Délmagyarország 1912. január 5.

A koronatanú vallomása. Délmagyarország 1912. március 17.
A koronatanú vallomása. Délmagyarország 1912. március 17.

A méregkeverő asszony és a mérgező feleségek tárgyalását 1912. március 15-én kezdték meg. A korabeli Délmagyarország jegyzőkönyv hitelességgel közölte a tárgyaláson elhangzottakat. A per során egy alföldi község viszonyai rajzolódtak ki, haragosokkal, kuruzslókkal, babonákkal, biztosítási csalással, orvosi hozzá nem értéssel, alkoholizmussal és megromlott házasságokkal.

Kiderül például, hogy az arzénnal megmérgezett embert három orvos is látta, s mindhárom diagnózis ostobaság volt. Kiderül, hogy az egyik áldozatnak azért kellett meghalnia, mert tudott arról, hogy a frissen biztosított házat a tulajdonos családja felgyújtotta. Kiderül, hogy az egyik áldozat fiatal felesége félrelépegetett, s útjában volt a férj. A koronatanúról pedig azt vallották, hogy maga is kuruzslással foglalkozott, amire a község orvosa csak legyint, hogy sok itt a kuruzsló Kisteleken. És akadt tanú, aki a kisteleki takarékpénztár kirablását tervezte.

A védőknek persze az volt a törekvése, hogy a terhelő tanúk vallomásának értékét csökkentsék. Emiatt mindent elkövettek, hogy a tanúkról hozzanak elő terhelő tényeket, ami sikerült is. Végül az egész egy pletykás, irigy, haragtartó falusi közösség legrosszabb formáját mutatta meg. A Délmagyarország tudósítója így kommentálta:

Bizonyos, ennek a bűnpörnek a tárgyalásán furcsa színben tűnik föl a jó öreg falusi erkölcs. Az egyik szereplő a pólai tengerésztől a kisteleki vasúti bakterig váltogatja a szeretőit, a másik csirkecsonttal, szőrrel és pocokfarkkal bűbájol, a harmadikat meg tetszetősebb forma okából kiszalmázza a bábaasszony. Az már megszokott történet, hogy az átutazó színész családanyát hódít és a suszter felesége kuruzsol.

Ízelítő a tárgyalásról: Első nap. Második nap. Harmadik nap. Negyedik és ötödik nap. Hatodik nap. Hetedik nap.

Gerzsány Mária kihallgatása:

Elnök: Azzal van vádolva, hogy Laczkó Ferencet 1905-ben előre megfontolt szándékkal megölte. Bűnösnek érzi-e magát?
— Nem. Mert én nem töttem azt.
— Laczkóval közös háztartásban élt?
— Igen. Hét évig.
— Most újból házas?
— Igen. Török Antal a harmadik törvényes férjem. 1907-ben esküdtünk.
— Laczkó igen gyanús körülmények között halt meg. Erős, egészséges ember volt.
— Mellbeteg volt az és köhögött. Pálinkás Jánosné csinált neki orvosságot, valami pálinkát, azt mondta, attól majd nem köhög.
— Ki ápolta Laczkót?
— Én mög a kis Sáfár Mária, mög a Mészáros Józsefné.
— Maga azért pusztította el Laczkót, mert biztosítva volt és a pénzhez akart jutni.
— Nem volt az olyan sok pénz, hogy azért azt köllött volna tönni.
— Tóth Péter István feleségének azt mondta, hogy ötven forintért elpusztítja az anyját, hogy így az övé legyen a föld.
— Gáspárnénak is kínált valami fehér port, arzén volt.
— Nem is ismerem azt a port.
— Pálinkás Jánosnénak is adott mérget 40 koronáért, hogy pusztítsa el az urát. Később újból adott neki mérget, néhány forintért. Az asszony a csendőrségre vitte a mérget, így tudódott ki a dolog.
— Ezt csak bosszúból mondhatta a Pálinkásné.

Lévainé apjának kihallgatása:

— Panaszkodott magának Lévai József?
— Igen. azt mondta, hogy rossz virstlitől megfájdult a gyomra. Én kékkövet konunendáltam neki.
— Miért kommendált neki kékkövet?
— Mert attul biztosan kigyün az a rosszaság. (Derültség.)
Maga is szokott bevenni kékkövet?
— Amikor nekem valami bajom van, nem kell nekem se orvos, se patika, csak kékkő!
Papp dr védő: Lévai milyen viszonyban élt a feleségével?
— Jól éltek!
Eisner dr védő: Pálinkásné járatos volt Lévaiékhoz?
— Olykor-olykor járt a házba, ráolvasott Lévaira. Még mondtam is neki: „Hallja, fiatal asszony, maga ilyet is tud?"

Sisák Györgyné kihallgatása:

Sisák Györgyné 1909. januárjában Gerzsány Mária közreműködésével megmérgezte a férjét. Elnök: Bűnösnek érzi-e magát?
Vádlott: Nem.
— Hány évig élt együtt a férjével?
— Kilenc évig.
— Azt mondják a tanuk, hogy maga szeretőket tartott, emiatt mindig perlekedett az urával. Amikor aztán már nagyon útjában állt, eltette láb alól.
— Ez rágalom.
— És az a vád, hogy a mérget magának Mária juttatta. Amikor a bábaasszony be akarta hajtani a méreg árát, civódtak.
— Én csak Gerzsány Mária urának tartoztam cipő árával.
— Maga nem szerette az urát, azt mondják, hogy mindig mások után vágyódott.
— Nem igaz ez.
— De mindig levelezett és a szomszédjához kapta azokat.
Tanú: (Nem felel.)

Az ügy érdekessége, hogy Gerzsány Mária a Csillag börtönben egy cellába került a korszak másik hírhedt tanyai asszonyával, Szerencsés Fekete Veronnal (az ő történetét is érdemes elolvasni).  

Gerzsány Máriát a bíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre, Sisák Györgynét pedig 15 éves fegyházbüntetésre ítélte. Lévai Józsefnét felmentették. A Kúria helybenhagyta az ítéletet, Gerzsány Máriát Márianosztrára szállították. Sisákné még megpróbálkozott az újratárgyalással, de a törvényszék nem fogadta el beadványait

Még tárgyalták Gerzsány Mária esetét, amikor kiderült, Mérgespusztán egy második javasasszony, Rácz Jánosné is arzént osztott. És még abban az évben Apátfalván is találtak egy méregkeverő asszonytAz Esti Újság pedig 1914-ben arról számolt be, hogy Gerzsány Mária Márianosztrán ült, miközben kiskunmajsai testvére után örökölt 4600 koronát. 

A proletárdiktatúra új reményt ad

Ezzel azonban nem ért véget Gerzsány Mária története. Az ítélet kihirdetésekor 58 éves asszonyt 1919-ben, 66 éves korában a proletárdiktatúra során ideiglenesen kiengedték a márianosztrai börtönből. Hazatért Kistelekre, ahol ismét kuruzslással foglalkozott, és állítólag régi hírét is visszaszerezte. A fordulatnak azonban aligha lenne nyoma az újságban, ha 1919. december 13-án ezúttal nem ő vádolt volna meg méregkeveréssel két kisteleki asszonyt.
Állítása szerint a két asszony mérget kért tőle, és meg is egyeztek, hogy eljönnek a szerért Gerzsány Mária házához. Addigra azonban a bába már bejelentést tett a csendőrségen, és letartóztatták a két asszonyt. Céljuk az volt, hogy egyikük részeges férjét eltegyék láb alól.
Gerzsány Máriát 1920. március 19-én mégis a Csillag börtönbe vitték, hogy folytassa életfogytiglan tartó büntetését.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Emlék Szeged fiáról, aki jámborul húzta az igát

DélmagyArchív 1913: Szinte együtt halt a régi Dóm téri templommal, ahol csecsemőként megtalálták. Tovább olvasom