Délmagyar logó

2019. 02. 17. vasárnap - Donát -2°C | 12°C Még több cikk.

Tanácselnöki program: Tíz év – tíz medence - 1976

Lassan kifáradni látszik a 60-as évek végétől egyre intenzívebbé váló városfejlesztés. Már nem akkora a lendület, mint egy-két évvel korábban. Hiába, az 1973-as nagy olajválság hatásai érződnek a magyar gazdaság állapotán, és ekkorra kezdi megbosszulni magát az, hogy az ideológia részben győzött a gazdasági racionalitás fölött, melynek eredményeként az új mechanizmus afféle torzóvá alakult át.

Igaz, még jó néhány korábban elfogadott nagyberuházást kezdenek el, illetve fejeznek be ebben az évben, és Papp Gyula szegedi tanácselnök is meghirdeti „Tíz év – tíz medence" koncepcióját.

Hidak a Tiszán

Nagy előrelépés volt, hogy végre megkezdődhetett az új szegedi híd építése. A DM január 8-i számában Kiss Dezső miniszterhelyettes szegedi megbeszéléséről tudósítva így számol be erről: „Részletesen foglalkoztak az új szegedi Tisza-híd építésének helyzetével. Megállapodtak abban, hogy a beruházás irányítását a szegedi tanácstól átveszi a minisztérium.

A kivitelező vállalatok megkezdték a munkaterületek átvételét, és a tervek szerint ez év közepén megkezdődik a cölöpözési munka is a hídépítésnél. Létrehoztak egy operatív koordinációs bizottságot, amely a jövőben segíti a hídépítő munkálatok szervezését, irányítását. Ismételten összegezték az E5-ös szegedi belső szakasza rekonstrukciójának helyzetét, az Izabella-híd építési munkáját, és megállapították, hogy minden remény megvan arra, hogy ez év végére befejeződjék e nagy munka." Mellesleg ezen a megbeszélésen dőlt el végleg, hogy megszüntetik a Tisza-parton közlekedő 2-es villamost, amely a vízitelepig szállította az utasokat.

A február 6-i DM arról is hírt ad, hogy: „Átépítik az algyői vasúti hidat". Ahogyan a lap írja: „A múlt században épült vasszerkezet teljes cseréjére 1962-ben került sor, a korszerű és időt álló, meder feletti elemekhez azonban még ma is a tekintélyes életkorú, hetvennégy éves ártéri szerkezet kapcsolódik mindkét oldalon. A Hódmezővásárhely–Szeged közötti vasútvonal korszerűsítéséhez az algyői híd ártéri szerkezeteinek cseréjét is előírta a kormány közlekedéspolitikai koncepciója keretében a vasút fejlesztési programja."

Strand az idegenforgalomnak

A január 11-i lap a Papp Gyula tanácselnök által korábban meghirdetett fürdőprogram helyzetével fogléalkozik „Tíz év – tíz medence, Az első júliusra elkészül" címmel. Idézzünk az írásból: „Négy hónap alatt uszoda épül Szegeden. A hír hallatán a szkeptikusabbak valószínűleg a fejüket ingatják, mert kételkednek az információ hitelében. különösen hihetetlenül hangzik ez, miután egyszer már egy szegedi uszodaépítés meghiúsult. igaz, másfajta medence alapszásához kezdenek márciusban.
Tetőt nem akarnak föléje emelni, s feszített víztükre sem lesz.

A tíz év, tíz medence koncepció jegyében – ami Szegedet fürdővárossá kívánja avatni – tavaly ősszel látott munkához a vízművek. A városi tanács döntése alapján a Torontál tértől a Bertalan-emlékműig tíz év alatt tíz medencét építenek Újszegeden. A határozat szerint az első uszodának az idén nyárra már készen kell lenne. Az idén a sportuszoda építéséhez is hozzálátnak. Újszegeden, a Sportcsarnok melletti területen a kivitelező, a DÉLÉP már elkezdte a tereprendezést. Az előkészítés nehezebben halad – igaz, ez a Tisza-partinál sokkal komolyabb, nagyobb beruházás –, mert gondot okoz a korróziómentes acélidomok, a víztisztító és vízforgató berendezések beszerzése."

A tíz medence lényegében el is készült, de ettől – sajnos – még nem lett nagyobb az idegenforgalom, és nem lett fürdőváros Szeged.
Mellesleg már ebben az évben is – mint azóta annyiszor – siratta a DM a régi Hungáriát. „Fogadók, szerájok, szállodák – A szegedi vendéglátás történetéből" címmel bukkanok saját írásomra a lap január 25-i számában, amely többek közt így szól: „Emlékezzünk meg a régi Hungáriáról, amelytől mint szállodától végleg el kellett búcsúznunk. 1897-ben épült, s nem is elsősorban szállodának. Eleinte az étterem, a vendéglő és a játéktermek játszották az épületben a főszerepet, s a szobák számát csak a háború után növelték a játéktermek átalakításával 38-ra, amelyekben 90–100 vendéget lehetett elhelyezni. Ám a szállodai rész nem felelt meg az igényeknek, födémszerkezete is megroggyant, be kellett hát zárni. Egyelőre még dolgozik az étterem és a Kis-Hungária vendéglő, de hamarosan ezeknek is megpecsételődik a sorsa, ha elkészül az új szálloda. Sajnos, nagyon sokba, vagy negyvenmillió forintba kerülne az épület felújítása, s ennyi pénzt előteremteni..."

Nos, ami a negyvenmilliót illeti, azt hiszem, azonnal kiegyeznénk egy ekkore összegben, ha megmenthetnénk az épületet.

Szeged tévéje

A január 18-i DM arról tudósít, hogy „Hazánkban elsőként: Szegeden regionális tévéstúdió kezdi működését". Ahogyan a lap írja: „Az első ütemben megkezdi a munkát a tv-híradó szegedi csoportja, ez a stáb már az év első negyedévében műsorokat készít a központi tv-híradó számára Csongrád, Bács és Békés megyékből. A második ütem keretében a központi televízió I és II-es műsora részére, tehát az országos program számára, mintegy heti félórás műsoridő keretében készít anyagokat a legkülönbözőbb témákról. A második ütem ez év első felében valósul meg. Ez egyben át is vezet a stúdió megszervezésének harmadik ütemére, amelynek megvalósulása után riportokon kívül közvetítések, sőt tv-játékok is készülnek majd Szegeden. A harmadik ütem 1977 végéig valósul meg. Ennek keretében érdekes elgondolás vetődött fel. Miután hétfő jelenleg a központi adó számára szünnap, tervezik, hogy majd ezen a napon, 2–2 órás adásidővel a szegedi stúdió jelentkezik a II. műsorban."

(Folytatjuk)

Összeállította: Szávay István

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fejlesztések, csúszások és pénzhiány - 1975

Néhány komoly gonddal küszködött Szeged a 70-es évek közepén. Katasztrofális volt a telefonhelyzet,… Tovább olvasom